09:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádió, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 9 óra. Most híreket mondunk.

Magyarországot a szovjet csapatok nyugat felé elvágták a világtól. A hírszolgálat szünetel. Tegnap és ma éjjel több ízben jelentkeztek a szabadságharcosok rádióállomásai. Beszámoltak a harcokról, amelyek a főváros több pontján, Budapest körül és a Dunántúlon, elsősorban a Mecsek területén és Komló körül folyamatban vannak.

Kéthly Anna, Nagy Imre kormányának államminisztere New Yorkba érkezett. Hangoztatta, hogy azok a fiatal munkások és diákok, akik fegyvert fogtak a magyar szabadság védelmében, igazi hősök. Ők a magyar jövő reménysége. "Minden vágyam az - folytatta Kéthly Anna -, hogy az ENSZ védelemben részesítse a magyar nép ügyét."
Az ENSZ közgyűlése legközelebbi ülésén dönt arról, hogy mikor hallgassa meg az erőszakos szovjet beavatkozással eltávolított Nagy-kormány szabad földre jutott jogos képviselőjét, Kéthly Annát, a Magyar Szociáldemokrata Párt elnökét. Lodge nagykövet, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője, valamint Dixon brit ENSZ-küldött erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Kéthly Anna minél előbb személyesen számolhasson be a közgyűlés színe előtt a szovjet csapatok által rendezett magyarországi vérfürdő részleteiről.

"A magyar hazafiak vére az égbe kiált, mint Ábel vére. Ábelé, akit Káin meggyilkolt" - hangoztatja XII. Pius pápa főpásztori levelében. "A népek jogos szabadságát sohasem lehet vérbe fojtani!" - folytatódik a pásztorlevél. XII. Pius pápa, állást foglal a béke helyreállítása mellett Magyarországon és a Közép-Keleten. A pápa a világ katolikusaihoz intézte levelét, amelyben még ezeket mondja. "Ma is érvényben vannak a szavak, amelyeket az Úr intézett Káinhoz. Testvérednek vére hozzám kiált a Földről! A magyar nép vére is Istenhez kiált, az igazságos bíróhoz, aki a bűnöket gyakran csak a halál után bünteti, sokszor azonban a büntetés a vezetőket már életükben eléri, és eléri azokat a népeket is, amelyek igazságtalanságokat követtek el. Erre bizonyság a történelem is."

Az AFL és CIO Egyesített Amerikai Szakszervezeti Szövetség elnöke, Meany táviratot intézett a magyarországi tragikus eseményekkel kapcsolatban Eisenhower elnökhöz. A táviratban Meany felszólítja Eisenhower elnököt, hogy tegyen újabb lépést az ENSZ-nél a szovjet csapatok magyarországi vérengzésének azonnali megakadályozására. Szólítsa fel a világ összes szabad államát, hogy bojkottálják a Szovjetuniót, és szakítsanak meg minden kulturális, tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatot a zsarnok szovjet rendszerrel. Meany végezetül arra kéri az amerikai elnököt, akadályozza meg azt, hogy a Szovjetunió által a magyar népre ráerőszakolt bábkormány képviselője helyet foglalhasson az ENSZ-ben.

A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közlönyében éles szavakkal ítéli el a magyar nemzet ellen elkövetett szovjet orvtámadást. A magyar szabadságharc leverésére hallatlan cselfogással és megdöbbentő fondorlattal, szószegéssel és hazugsággal fogott hozzá egy brutális hatalmi politika, amelyre csakis egy parancsuralmi és a terror alkalmazásának alapján álló kormányrendszer képes. A szovjet kommunista rendszer újból bebizonyította, hogy ellenfeleivel képtelen egy komoly és szellemi síkon mozgó harcot megvívni. A szovjet rendszer orvtámadása megmutatta, hogy az a moszkvai kormány, amely megbélyegezte a sztálinizmust, és amelynek már-már sikerült koegzisztenciális szólamokkal a szabad világ közvéleményét megtéveszteni, tökéletesen azonos módszereket alkalmaz, mint Sztálin. A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közleményében a szovjet kormány Magyarország elleni katonai akcióját a Szovjetunió bűnlajstromának eddig legvéresebb és legelvetemedettebb lépésének minősíti. A szovjet kormány ezzel a lépésével egyszersmind elrettentő példát akart statuálni a szomszédos csatlós államokra is, amelyekben az erjedés jelei ugyancsak megtalálhatók.

Az Olasz Kommunista Párt köreiben teljes zűrzavart teremtettek a szovjet csapatok magyarországi vérengzéséről szóló hírek. A milánói pártvezetőség gyűlést hívott össze azzal a beharangozással, hogy Egisto Cappellini, az Olasz Kommunista Párt közismert vezető tagja, aki október 23-tól 26-ig a magyar fővárosban tartózkodott, híven beszámol személyes tapasztalatairól. Cappellini szenátor eleget is tett a felkérésnek, és a tömeggyűlésen a legnagyobb megdöbbentést keltette, amikor beszámolóját azzal a megállapítással kezdte, hogy a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása borzalmas bűntett. A szenátor elmondta, hogy szemtanúja volt a budapesti Parlament épülete előtti tömegmészárlásnak, amidőn 300 diákból és munkásból álló tömegre egy szovjet páncélkocsikból és gyalogságból álló különítmény kíméletlenül tüzet nyitott. Annak ellenére, hogy a tüntetők semmilyen vonatkozásban sem léptek fel provokálóan, és amennyire megállapítható volt, fegyvertelenül vonultak fel a Parlament elé, hogy különböző követeléseiket a kormány tudomására hozzák. Cappellini szenátor beszámolója megrendítő benyomást tett a hallgatóságra. A jelenlevő kommunista vezetők alig tudtak rendet teremteni a háborgó teremben. Helyzetük annál kínosabb volt, mert Cappellini szenátor egyik legrégibb és legismertebb képviselője Olaszországban.

Az osztrák hatóságok közlése szerint az elmúlt 36 órában nagyszámú magyar menekült lépte át az osztrák-magyar határt. Annak ellenére, hogy a szovjet csapatok hermetikusan elzárták a határt, újabb és újabb menekültek érkeznek Magyarországról Ausztriába. A menekültek között igen sok asszony és gyermek van. Számos gyermek szülői kíséret nélkül érkezett. Ezek a gyermekek kis táblákat hordoztak nyakukban, amelyeken a szülők felkérik az osztrák hatóságokat, hogy gondoskodjanak a gyermekekről. Az osztrák hatóságok kijelentették, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítséget nyújtanak a menekülteknek, és a gyermekek elhelyezéséről is gondoskodnak.

Nehru indiai miniszterelnök a szovjet csapatok magyarországi vérengzésével kapcsolatban levelet intézet Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz. A levél tartalmát ez ideig még nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint Nehru mély aggodalmát fejezi ki a magyarországi események miatt.
Bulganyin szovjet miniszterelnök levelet intézett Eisenhower elnökhöz. Kétoldali tárgyalásokat javasol az amerikai kormánynak a közel-keleti harc megszüntetése érdekében. Bulganyin azt írja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az a két nagyhatalom, amely az atom- és hidrogénfegyvereket beleértve, az összes modern fegyverekkel rendelkezik. Ha a két ország az ENSZ közel-keleti döntése által támogatva közösen járna el a közel-keleti nyugalom helyreállítása érdekében, akkor ez kétségtelenül sikerrel járna - mondja Bulganyin levelében.

Eisenhower elnök elutasította Bulganyin javaslatát. Eisenhower válaszában nyomatékosan hangoztatja, hogy Bulganyin elképzelhetetlen javaslatával minden kétséget kizáróan el akarja terelni a világ figyelmét a magyar tragédiáról. Eisenhower sajnálkozását fejezi ki, hogy a Szovjetunió a közel-keleti ügyben az ENSZ előtt fekvő határozati javaslat ellen szavazott. Hangsúlyozza, hogy sem szovjet, sem más fegyveres erők nem léphetnek fel a közel-keleti térségben, kivéve, ha erre az ENSZ ad felhatalmazást. [Minden ezzel ellenkező lépés éles ellentétben állana az ENSZ-nek azzal a határozatával, amely az Egyiptomban lévő idegen csapatok azonnali visszavonását írja elő. Új fegyveres erők megjelenése a] közel-keleti térségben az ENSZ alapokmányának megsértését jelentené, és így az ENSZ minden tagállamának, köztük az Egyesült Államoknak is, kötelessége lenne ellenezni minden ilyen kísérletet.

Eisenhower válaszlevelében hangsúlyozza, hogy a közel-keleti helyzeten kívül a magyarországi események szintén súlyos aggodalmat okoztak az Egyesült Államokban. Ebben a percben szovjet csaptok brutális eszközökkel fojtják el a magyar nép emberi jogait.
Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése felszólította a Szovjetuniót, hogy szüntesse be azonnal katonai akcióját a magyar nép ellen, és vonja ki csapatait haladéktalanul Magyarországról.
A Szovjetunió az ENSZ-nek ezt a határozati javaslatát éppen úgy, mint megelőzően a Biztonsági Tanács javaslatát, megvétózta. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió szembeszállt az ENSZ határozatával a világ békéjének biztosítására. Ezek között a körülmények között világos, hogy a biztonság és a béke megőrzésére a legelső és legfontosabb lépés az lenne, ha a Szovjetunió kötelezően elfogadná az ENSZ határozatát, megszüntetné a szovjet csapatoknak a magyar nép ellen irányuló harcát, és kivonná csapatait Magyarországról.
A Szovjetunió csak ezeknek a kötelezettségeknek teljesítése után tehetne további lépéseket a világbéke biztosítására. Hangzik Eisenhower elnök Bulganyinhoz intézett válaszlevele.

Bulganyin szovjet miniszterelnök leveleket intézett a brit, francia és az izraeli miniszterelnökhöz is. Az Eden és Mollet miniszterelnökhöz intézett levelében Bulganyin hangoztatja, hogy a szovjet kormánynak eltökélt szándéka, hogyha kell, még erőszak alkalmazása árán is, letöri a közel-keleti támadást, és befejezi az Egyiptom ellen folytatott háborút. A szovjet miniszterelnöknek a két nyugati-nagyhatalomhoz intézett levele megemlíti Eisenhower elnökhöz intézett levelének tartalmát is, kiemelve, hogy a szovjet kormány Eisenhower elnököt közös közel-keleti akcióra szólította fel.

Bulganyin Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz intézett levelében, rosszallását fejezi ki az Egyiptom ellen indított támadás miatt, és bejelenti, hogy visszahívta a tel-avivi szovjet nagykövetet. A szovjet kormány sajtóosztályának vezetője, Iljicsev, este sajtóértekezletet hívott össze, amelynek keretében ismertette Bulganyin leveleinek tartalmát. Iljicsev újságírók véleménye szerint a Nagy-Britanniához és Franciaországhoz intézett leveleknek kiegészítéseképpen élesen fenyegető kijelentéseket tett Nagy-Britannia és Franciaország ellen.
Bulganyin Eden brit miniszterelnökhöz intézett levelében azzal fenyegetődzik, hogy Nagy-Britannia nálánál erősebb országgal találná magát szemben. Támadását a Szovjetunió ez esetben nem csak tengeri, vagy légi erejével folytatná, hanem bevetné rakétalövedékeit is.
Mollet francia miniszterelnök Bulganyin szovjet miniszterelnök levelének vétele után a késő éjszakai órákban rendkívüli minisztertanácsra ült össze a kormány tagjaival. 1954 óta most fordúlt elő első ízben, hogy a francia kormány éjszaka tartott minisztertanácsot. Mollet a megbeszéléseket éjfélkor hirtelen megszakította, hogy megbeszélést folytasson Dillon-nal, az Egyesült Államok párizsi nagykövetével. Mollet, ezt követően behatóan tanulmányozta azokat a jelentéseket, amelyeket Franciaország külföldön akredittált nagykövetei küldöttek a közel-keleti fejleményekről.
Sepilov szovjet külügyminiszter táviratot intézett az ENSZ-hez, amelyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte az egyiptomi helyzet megvitatására. A táviratot követően Szoboljev szovjet ENSZ delegátus határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Ebben arra kéri a tanácsot, hatalmazza fel az amerikai és a szovjet tengeri és légi erőket, hogy támogatást nyújthassanak Egyiptomnak. Egyidejűleg arra szólítja fel a határozati javaslat Nagy-Britanniát, Franciaországot és Izraelt, hogy 12 órán belül szüntessen be minden hadműveletet, és három napon belül vonja ki csapatait egyiptomi területről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa éjjel fél három órakor kezdte meg vitáját. Az ülést megelőzően Dixon brit ENSZ delegátus Hammarskjöld főtitkárhoz intézett levelében bejelentett, hogy Nagy-Britannia parancsot adott ki légierejének, az egyiptomi bombázások azonnali beszüntetésére. A brit ENSZ küldött kijelentette levelében, hogy a brit légierő csak olyan hadműveleteket hajt végre, amelyek a Szuezi-csatorna övezetben esetleg szükséges katonai akció támogatását szolgálják. A Biztonsági Tanács értekezletének megnyílása után azonnal Hammarskjöld főtitkár emelkedett szólásra, közölte a tanáccsal a brit bombázások beszüntetéséről kapott értesítést, amelyről kijelentette, hogy ennek a bejelentésnek különleges jelentősége van. A Biztonsági Tanács a vita után szavazásra bocsátotta a szovjet határozati javaslatot. Hárman szavaztak a javaslat mellett, négyen ellne, még négy állam tartózkodott a szavazástól. A javaslat elfogadásához hét szavazatra lett volna szükség.

Izrael tegnap éjszaka értesítette Hammarskjöld ENSZ főtitkárt, hogy tegnap reggel óta Izrael és Egyiptom között a szárazföldön, a levegőben és a tengeren minden harc szünetel. Izrael ugyanakkor bejelentette, hogy fenntartás nélkül hozzájárul egy fegyverszüneti megállapodás létesítéséhez, és ennek megfelelően parancsot adott az izraeli fegyveres alakulatoknak a fegyverszüneti megállapodás szigorú betartására. Az értesítés hangsúlyozza, hogy Egyiptomban a harci cselekmények beszüntetése után a helyzet csendes.

Az egyiptomi kormány, hivatalosan közölte Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy Egyiptom elfogadja az ENSZ biztonsági csapatainak kiküldését a közel-keleti béke biztosítására. Az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamai tegnap felkérték a világszervezet elnökét, hogy hívja össze haladéktalanul rendkívüli ülésre a közgyűlést a palesztíniai helyzet újbóli megvitatására. A rendkívüli ülést európai időszámítás szerint tegnap éjjel 2 órára tűzték ki. A Biztonsági Tanács ülése azonban reggel fél ötig tartott, ezért a közgyűlést csak ma délután, vagy este tartja meg újabb rendkívüli ülését. A pontos időpontot később közlik. A közgyűlés köreiben hangoztatják, lehetséges az, hogy a közgyűlés mai rendkívüli ülésén, a közel-keleti helyzeten kívül a magyarországi eseményekkel is foglalkozik majd.
Egyiptom felkérte az ENSZ 24 ázsiai és afrikai tagállamát, nyújtson katonai segítséget a brit, francia és izraeli agresszió elleni küzdelmében. Egyiptom ENSZ küldötte ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy országa egyetlen más államtól sem kért katonai segítséget. Az egyiptomi ENSZ delegátus egyidejűleg megcáfolta azt a hírt, amely szerint az egyiptomi és a brit katonai hatóságok között fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek volna Port-Szaídban. Hangsúlyozta, hogy a katonai hadműveletek továbbfolynak, és az egyiptomi haderő főparancsnoksága teljesen ura a helyzetnek. A Nicosiában lévő brit, francia főparancsnokság legutolsó hivatalos közlése megerősíti az egyiptomi ENSZ delegátus cáfolatát. A kiadott hivatalos jelentés ugyanis közli, hogy az egyiptomi katonai főparancsnokság Port-Szaídban elutasította a brit-francia felszólítást a megadásra. Az egyiptomi kormány tegnap a késő esti órákban, hivatalos nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint a Port-Szaídban és a port-fuadi körzetben lévő brit és francia katonai erőket másodízben megerősítették. A Nicosiában lévő brit, francia főparancsnokság ma reggel háromnegyed hat órakor bejelentettem, hogy francia és angol csapatok folytatják hadműveleteiket a megadásra szóló felhívás elutasítása után.

A varsói rádió ismertette [Ribicky] lengyel főügyész nyilatkozatát, amely szerint rövid időn belül, több olyan személyt állítanak bíróság elé, akik szerepet játszottak a Lengyelországi Sztálin által elrendelt tisztogatásokban, elsősorban olyanokról van szó akik a Gomulka elleni tárgyaláson, hamis tanúvallomásokat tettek Gomulka ellen.