00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Bécsbe kiküldött munkatársunk, Kova Kálmán riportját hallják a bécsi kommunistaellenes tömegtüntetésről.
Az októberi forradalom évfordulóján az osztrák kommunista párt ünnepi ülést hívott össze Bécs központjában, a Kiállítási Palotában. A közlemény, amely hírül adta, elemi erejű felháborodást váltott ki Bécs egész lakosságában, főleg a munkásság és a diákság soraiban. A felháborodás hallatára a rendőrség nagyarányú előkészületet tett, hogy mindenféle rendbontást megakadályozzon és igyekezzék biztosítani az esti program sima lefolyását. A rendőrségnek ez az erőfeszítése a többszörösen és újból bevetett erősítések ellenére is, eredménytelen maradt. Csütörtökön késő éjszakáig az osztrák főváros különböző pontjain fellángolt a tüntetés a kommunisták ellen és mindenütt kifejezte a tömeg Magyarország iránti együttérzését és rokonszenvét. Az ünnepség és a botrány magva az esti kommunista nagygyűlés a Kiállítási Palotában, amely gyűlés a sikert tekintve teljes csődöt mondott. A 2000 személy befogadására alkalmas nagy teremben összesen 100-150 ember lézengett, ezzel szemben a palota előtt több ezer főre rúgó tömeg követelte a gyűlés azonnali feloszlását és azt, hogy szolgáltassák ki nekik a teremben tartózkodó vezető kommunistákat. A tömeg behatolt a Kiállítási Palota udvarába és ennek során négy rendőr olyan súlyosan megsebesült, hogy kórházba kellett őket szállítani. Az orvosi jelentés szerint bordatörést és koponyatörést szenvedtek.
A teremben az ülés fagyos hangulatban kezdődött és a kijelölt szónokok hiába próbálták a hangulatot némiképpen enyhíteni. A terembe kintről a palota előtt várakozó tüntető tömeg kiáltása hallatszott, úgy, hogy még a teremben is alig lehetett érteni a szónok szavait. A kommunista párt még azzal is megpróbálkozott, hogy a palota előtt felsorakozott tüntetők körében ügynököket helyezett el, akik békeszólamokat hangoztattak és tárgyilagosságra intették a felháborodott tömeget. A feldühödött tüntetők alaposan helyben hagyták a kommunista ügynököket. A rendőrségen kívül kivonult a helyszínre néhány tűzoltóautó is, és vízsugarakat fecskendeztek a tömeg soraiba. A kommunista gyűlésen részt vett mintegy 150 főnyi elvtárs, az ülés színhelyét pincelyukakon és különböző mellékkijáratokon hagyta el. Ezzel azonban még korántsem ért véget Bécs kommunistáinak mozgalmas éjszakája. Este 9 óra után, amikor már a kommunisták eltakarodtak a palota környékéről, az összegyűltek további lehetőség után néztek, hogy felháborodásuknak és a magyar hősi halottak iránti együttérzésüknek kifejezést adjanak. A tüntetők egyik csoportja a Körút felé vette útját. A forgalom teljesen leállt és a tüntetőkhöz az utca járókelői közül is több százan csatlakoztak. Újabb szavalókórusok alakultak. "Halál a népi demokráciákra! Magyarország magyar haza, minden orosz menjen haza! Pusztuljon a kommunista sajtó! Soha többet kommunizmust!" Ezenkívül át-áttört a tömegen a kora alkonyati órákban hangoztatott dinamikus erejű kiáltás, amely így hangzott: "Gyilkosok! Gyilkosok!" A tüntetők egyre hatalmasabb és fenyegetőbbé váló tömege, elhaladva a világhírű Bécsi Opera mellett, a bécsi szabad nép a Volksstimme székháza elé vonult fel Brigittenau-ba. A rendőri karhatalom vezetője végső kétségbeesésében azt kiabálta a tömeg felé, hogy legfelsőbb utasításra kénytelen tüzet nyitni, hogyha továbbra is ilyen fenyegető magatartást tanúsítanak. Erre a tüntetők irányt változtattak. A Schwarzenberg téren keresztül a diplomata negyedbe vonultak. Ott van az osztrák kommunista párt központi székháza. Pillanatok alatt felszedték az utca kövezetét és a székház homlokzatán egyetlen ép ablak sem maradt. A kommunisták még a reggeli órákban az októberi forradalom tiszteletére sarló-kalapácsos vörös zászlót tűztek a székházra. Fiatal tüntetők macskaügyességgel kúsztak fel, a lobogót leszakították és a tömeg ujjongása közben ünnepélyesen elégették. Ezzel azonban a tüntetés még nem ért véget. A következő cél a kommunisták úgynevezett ifjúsági háza volt. Pillanatok alatt betörtek itt is minden ablakot, lerángatták a vörös zászlókat, és nem törődtek a rendőrség elkeseredett ellenállásával és a gumibotok csapásaival. A tüntetők felháborodása olyan elemi erejű volt, hogy a kordont mindenütt áttörték és hiánytalanul megvalósították céljaikat.
Tudva lévő, hogy a Schwarzenberg Platzon egy szovjet páncélos volt a kommunisták győzelmének emlékére. A Bécsi Városi Tanács a közvélemény hangulatának megfelelően ezt a szovjet páncélost pár héttel ezelőtt az éjszaka leple alatt elvitette és a Hadtörténeti Múzeumba helyezte el. Az emlékműről azonban még ott maradt egy szovjet csillag. A csütörtöki tüntetők ehhez a szovjet csillaghoz vonultak és másodpercek töredékei alatt ízé-porrá zúzták a szovjet megszállók látható emlékét.
Ugyanakkor a város más pontjain további tüntetések zajlottak le. A VII. kerületben, az úgynevezett Neubau városnegyedben a tömeg megtámadta a kommunista párt kerületi székházát, behatolt az épületbe, az összes iratokat kiszórta, és az ott talált kommunista lapokból máglyát rakott és azokat elégette. A tűzoltóság csak nehezen tudta a tüzet lokalizálni. A Húspiac és a Vörös torony utca sarkán a kommunista könyvkereskedést egy másik csoport tökéletesen megsemmisítette és a berendezést elégette. Éjfél felé Bécs városában valósággal forradalmi volt a hangulat, különböző pontokról jelentettek újabb tüntetéseket, ahová ismét rendőri riadóautók vonultak ki és több helyen tűzoltókat is be kellett vetni az ismeretes vízfecskendőkkel. A trattnerhofi szovjet könyvkereskedést a földdel tették egyenlővé és súlyos rombolásokat végeztek a Favoriten utca, Margareten utca, Döbler utca és a Gumpendorfer utca táján.
Bécs lakossága ezeket a tüntetéseket a legnagyobb rokonszenvvel és elismeréssel kísérte, még a szokásos bécsi kedélyesség is megmaradt. A kommunistákkal szembeni valamennyi tüntetésnél megmutatkozott, hogy a nép dühe és elkeseredése a magyar nép iránti szimpátiából és a magyar hősi harcosok iránti részvétből fakadt. Már jóval elmúlt éjfél, amikor a rendőrség központi ügyeletén a riadókészültség vezérkari főnöke megállapította, hogy a lakosság Bécs összes kommunista párthelyiségét az est folyamán szétrombolta. A tüntetők késő éjjel oszlottak csak széjjel, de csoportok még mindig a közkedveltté vált jelszót kiabálták bele a novemberi éjszakában Bécs utcáin, "Magyarország magyar haza, minden orosz menjen haza!"
Bécsbe kiküldött munkatársunk, Kova Kálmán riportját hallották.
Az októberi forradalom évfordulóján az osztrák kommunista párt ünnepi ülést hívott össze Bécs központjában, a Kiállítási Palotában. A közlemény, amely hírül adta, elemi erejű felháborodást váltott ki Bécs egész lakosságában, főleg a munkásság és a diákság soraiban. A felháborodás hallatára a rendőrség nagyarányú előkészületet tett, hogy mindenféle rendbontást megakadályozzon és igyekezzék biztosítani az esti program sima lefolyását. A rendőrségnek ez az erőfeszítése a többszörösen és újból bevetett erősítések ellenére is, eredménytelen maradt. Csütörtökön késő éjszakáig az osztrák főváros különböző pontjain fellángolt a tüntetés a kommunisták ellen és mindenütt kifejezte a tömeg Magyarország iránti együttérzését és rokonszenvét. Az ünnepség és a botrány magva az esti kommunista nagygyűlés a Kiállítási Palotában, amely gyűlés a sikert tekintve teljes csődöt mondott. A 2000 személy befogadására alkalmas nagy teremben összesen 100-150 ember lézengett, ezzel szemben a palota előtt több ezer főre rúgó tömeg követelte a gyűlés azonnali feloszlását és azt, hogy szolgáltassák ki nekik a teremben tartózkodó vezető kommunistákat. A tömeg behatolt a Kiállítási Palota udvarába és ennek során négy rendőr olyan súlyosan megsebesült, hogy kórházba kellett őket szállítani. Az orvosi jelentés szerint bordatörést és koponyatörést szenvedtek.
A teremben az ülés fagyos hangulatban kezdődött és a kijelölt szónokok hiába próbálták a hangulatot némiképpen enyhíteni. A terembe kintről a palota előtt várakozó tüntető tömeg kiáltása hallatszott, úgy, hogy még a teremben is alig lehetett érteni a szónok szavait. A kommunista párt még azzal is megpróbálkozott, hogy a palota előtt felsorakozott tüntetők körében ügynököket helyezett el, akik békeszólamokat hangoztattak és tárgyilagosságra intették a felháborodott tömeget. A feldühödött tüntetők alaposan helyben hagyták a kommunista ügynököket. A rendőrségen kívül kivonult a helyszínre néhány tűzoltóautó is, és vízsugarakat fecskendeztek a tömeg soraiba. A kommunista gyűlésen részt vett mintegy 150 főnyi elvtárs, az ülés színhelyét pincelyukakon és különböző mellékkijáratokon hagyta el. Ezzel azonban még korántsem ért véget Bécs kommunistáinak mozgalmas éjszakája. Este 9 óra után, amikor már a kommunisták eltakarodtak a palota környékéről, az összegyűltek további lehetőség után néztek, hogy felháborodásuknak és a magyar hősi halottak iránti együttérzésüknek kifejezést adjanak. A tüntetők egyik csoportja a Körút felé vette útját. A forgalom teljesen leállt és a tüntetőkhöz az utca járókelői közül is több százan csatlakoztak. Újabb szavalókórusok alakultak. "Halál a népi demokráciákra! Magyarország magyar haza, minden orosz menjen haza! Pusztuljon a kommunista sajtó! Soha többet kommunizmust!" Ezenkívül át-áttört a tömegen a kora alkonyati órákban hangoztatott dinamikus erejű kiáltás, amely így hangzott: "Gyilkosok! Gyilkosok!" A tüntetők egyre hatalmasabb és fenyegetőbbé váló tömege, elhaladva a világhírű Bécsi Opera mellett, a bécsi szabad nép a Volksstimme székháza elé vonult fel Brigittenau-ba. A rendőri karhatalom vezetője végső kétségbeesésében azt kiabálta a tömeg felé, hogy legfelsőbb utasításra kénytelen tüzet nyitni, hogyha továbbra is ilyen fenyegető magatartást tanúsítanak. Erre a tüntetők irányt változtattak. A Schwarzenberg téren keresztül a diplomata negyedbe vonultak. Ott van az osztrák kommunista párt központi székháza. Pillanatok alatt felszedték az utca kövezetét és a székház homlokzatán egyetlen ép ablak sem maradt. A kommunisták még a reggeli órákban az októberi forradalom tiszteletére sarló-kalapácsos vörös zászlót tűztek a székházra. Fiatal tüntetők macskaügyességgel kúsztak fel, a lobogót leszakították és a tömeg ujjongása közben ünnepélyesen elégették. Ezzel azonban a tüntetés még nem ért véget. A következő cél a kommunisták úgynevezett ifjúsági háza volt. Pillanatok alatt betörtek itt is minden ablakot, lerángatták a vörös zászlókat, és nem törődtek a rendőrség elkeseredett ellenállásával és a gumibotok csapásaival. A tüntetők felháborodása olyan elemi erejű volt, hogy a kordont mindenütt áttörték és hiánytalanul megvalósították céljaikat.
Tudva lévő, hogy a Schwarzenberg Platzon egy szovjet páncélos volt a kommunisták győzelmének emlékére. A Bécsi Városi Tanács a közvélemény hangulatának megfelelően ezt a szovjet páncélost pár héttel ezelőtt az éjszaka leple alatt elvitette és a Hadtörténeti Múzeumba helyezte el. Az emlékműről azonban még ott maradt egy szovjet csillag. A csütörtöki tüntetők ehhez a szovjet csillaghoz vonultak és másodpercek töredékei alatt ízé-porrá zúzták a szovjet megszállók látható emlékét.
Ugyanakkor a város más pontjain további tüntetések zajlottak le. A VII. kerületben, az úgynevezett Neubau városnegyedben a tömeg megtámadta a kommunista párt kerületi székházát, behatolt az épületbe, az összes iratokat kiszórta, és az ott talált kommunista lapokból máglyát rakott és azokat elégette. A tűzoltóság csak nehezen tudta a tüzet lokalizálni. A Húspiac és a Vörös torony utca sarkán a kommunista könyvkereskedést egy másik csoport tökéletesen megsemmisítette és a berendezést elégette. Éjfél felé Bécs városában valósággal forradalmi volt a hangulat, különböző pontokról jelentettek újabb tüntetéseket, ahová ismét rendőri riadóautók vonultak ki és több helyen tűzoltókat is be kellett vetni az ismeretes vízfecskendőkkel. A trattnerhofi szovjet könyvkereskedést a földdel tették egyenlővé és súlyos rombolásokat végeztek a Favoriten utca, Margareten utca, Döbler utca és a Gumpendorfer utca táján.
Bécs lakossága ezeket a tüntetéseket a legnagyobb rokonszenvvel és elismeréssel kísérte, még a szokásos bécsi kedélyesség is megmaradt. A kommunistákkal szembeni valamennyi tüntetésnél megmutatkozott, hogy a nép dühe és elkeseredése a magyar nép iránti szimpátiából és a magyar hősi harcosok iránti részvétből fakadt. Már jóval elmúlt éjfél, amikor a rendőrség központi ügyeletén a riadókészültség vezérkari főnöke megállapította, hogy a lakosság Bécs összes kommunista párthelyiségét az est folyamán szétrombolta. A tüntetők késő éjjel oszlottak csak széjjel, de csoportok még mindig a közkedveltté vált jelszót kiabálták bele a novemberi éjszakában Bécs utcáin, "Magyarország magyar haza, minden orosz menjen haza!"
Bécsbe kiküldött munkatársunk, Kova Kálmán riportját hallották.
Információk
Adásba került | 1956-11-10 8:49 |
Hossz | 0:07:33 |
Cím | Kova Kálmán bécsi riportja |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-11-10 8:49 |
Szerkesztő | Konkoly Kálmán |