New York-i tudósítóink jelentéseit az amerikai nép tömeggyűléséről
1956. november 10. 18:18 ● 10:39
00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Most New York-i tudósítóink jelentéseit adjuk az amerikai nép tízezreinek tömeggyűléséről Magyarország mellett, valamint a tömegtüntetésekről a Szovjetunió és a kommunizmus ellen.
New Yorkban csütörtökön este zsúfolásig megtelt a Madison Square Garden, a világ legnagyobb fedett csarnoka. "Stop the massacre! - Vessenek véget a vérengzésnek!" jelszó alatt gyülekezett itt New York népe, hogy a szovjet csapatok magyarországi tatárjárása ellen tiltakozzék. Az óriás csarnokban a két hatalmas karzaton 25 ezer főnyi közönségnek jutott hely. A később érkezettek a környező utcákon sorakoztak fel, és a megafonokat hallgatták, amelyek a tiltakozó monstre gyűlésen elhangzott beszédeket közvetítették. A csarnok déli sarkában a New York-i egyetemek ifjúsága vonult fel, továbbá a kollégiumok diáksága és a New England-i ősi egyetemek küldöttsége. A magyar és amerikai zászlódíszbe öltözött csarnok felé nyolc óra tájban még beláthatatlan tömegek özönlöttek, úgy, hogy a vezetőség kénytelen volt a kapukat lezáratni. Egyszerre felzendült a magyar Himnusz. Idegenben mindig szívbe markoló, lelket rázó élmény a Himnusz, ezúttal azonban meghatóbb volt, mint valaha, mert benne remegett az elmúlt hetek minden izgalma és keserűsége. Az amerikai himnusz után Mister Angier Duke a népgyűlést rendező International Rescue Committee elnöke lépett a szónoki emelvényre, "Long live the free Hungary! - Éljen a szabad Magyarország!" - zengte a csarnok, és visszhangzott az utcákon felsorakozó tízezrek tömött soraiban. Percekig tartott a tomboló tüntetés, kis magyar zászlók tízezreinek lobogtatása, televíziós felvevőkészülékek és filmkamerák fényszórói végig és végig söpörték a karzatokat, és a beláthatatlan nézőteret a New York-i tömegtüntetés egész Amerika megrázó élményévé szélesítette ki. Mister Duke végül szóhoz jutva elmondotta, hogy a tömegtüntetés annak a bizonyítéka, hogy az amerikai nép szíve összedobban a magyar nép megkínzott, bátor szívével. A demonstráció célja pedig tettekkel mutatni meg Amerika együttérzését a sokat szenvedett magyar néppel. A hallgatóság nyomban átvette az új jelszót, és egyre mennydörgött az ütemes kiáltás. "Elég volt a szavakból, tetteket akarunk! A tettek sorában - folytatta Mister Duke - ma első a nélkülöző, vérző nemzet megsegítése." Végül részletesen beszámolt arról, milyen nagyarányú segítő akcióra van szükség a magyarországi pusztulás és nyomor enyhítésére. Ezután átadta a helyét William Donovan tábornoknak. "Az emberi csont és hús nem állja a tankok rohamát, gépfegyverek tűzét, ágyúk égzengését - így kezdte beszédét Donovan tábornok. - A magyar szabadság harcosai fedetlen mellel, puszta ököllel mégis szembeszálltak a szovjet tankokkal, és minden egyéb modern harceszközzel. A fegyvertelen szabadsághősök szörnyű veszteségeket szenvedtek. Szívünk csordultig tele van a dicső fiatalság veszteségének bánatával. A világ csodájára ma este mégis a magyar szabadsághősök diadalát ünnepeljük, mert halálmegvető vitézségükkel, vérük hullatásával történelmi eredményeket értek el. A magyarok leplezték le a világ előtt Hruscsovot és egész bandáját. Nem Titóért kelt harcra a maroknyi magyarság, és nem a kommunizmus akármilyen más változatáért. A magyar nép minden kommunizmus és minden elnyomás ellen fogott fegyvert. A magyar honvéd, amikor harcba szállt hazája függetlenségéért és szabadságáért, az egész világ szabadságáért halt meg a magyarországi barikádokon. A magyar fiatalság megmutatta, hogy a kommunista méreg hatástalan volt lelkének megfertőzésében. És a vörös terror nem tudta rabszolgává aljasítani a nemzet virágát, a most felserdült nemzedéket. A magyar nép, élén a fiatalsággal, fényes lapot írt fel a magyar, de egyúttal a világszabadság történetében. Még nem ragyog a szabadság napja Magyarország fölött, de el fog jönni." Percekig zúgott az éljenzés Donovan tábornok szavai után, majd Griffiths püspök lépett a mikrofonhoz. Spellman bíborosnak, New York érsekének mélységesen együtt érző üdvözletét tolmácsolta elérzékenyült hangon a népgyűlésnek. "Az egyház - mondotta - mindenütt szembe fordul a barbarizmussal, az erőszakkal. A New York-i katolikusok lelkében Mindszenty bíboros törhetetlen alakja él, mint a hit és hazaszeretet példaképe. Mindszenty fennkölt alakja a honszerelem, a szabadságvágy és egyúttal az Istenbe vetett hit mai megszemélyesítői. Az akarat, a hit és az egész civilizált világ szolidaritása megtartja a magyarságot irtózatos veszedelmek közepette is." Tomboló taps fogadta az emelvényen megjelenő Alekszandra Tolsztojt, a nagy orosz regényíró Tolsztoj Leo lányát. Alekszandra Tolsztoj orosz nyelven szólt a Kreml parancsára Magyarországra zúdult szovjet katonákhoz. A Felszabadítási Rádió rövidhullámon a világ minden részébe, természetesen Magyarországra is közvetítette Alekszandra Tolsztoj lélekbemarkoló könyörgését. "Orosz fiúk, tisztek, katonák - kezdte -, ne lőjetek azokra, akik a szabadságért, a ti felszabadulástokért is küzdenek. Ne legyetek a brutális elnyomás és embertelenség eszközei." Utána Kéthly Anna, a magyar szociáldemokrácia régi vezetője a legutóbbi Nagy Imre-kormány egyetlen szabad földre menekült tagja beszélt. "A magyar nép nevében segítséget kérek Amerikától és a világ minden szabad népétől - így kezdte Kéthly Anna beszédét. - A szabadságért és a függetlenségért harcoltunk, a természetes emberi jogokért, amelyeknek tisztelete itt ősi hagyomány. Ha a magyar nemzet elbukna ebben az élet-halál harcban, örökre megrendülne világszerte az emberi szolidaritásba, a jogérzékbe, az igazságba vetett hit. Sok ezer magyar vére pecsételte meg hitvallásunkat. Világ anyái! Ne engedjétek, hogy még több magyar anya sirassa a gyermekét!" "Tetteket akarunk!" - harsogta a terem perceken át.
Most Henry Luce, a Time politikai hetilap főszerkesztője olvasta fel Eisenhower elnök üzenetét, amely szóról szóra így hangzott: "Kevés esemény érintette oly mélyen Amerika népét, mint a magyar nemzet hősi, és tragikus erőfeszítése szabadságának kivívására. Fájdalmas szívvel soká fogunk emlékezni a brutális kegyetlenségre, amellyel a szabadságharcosok ellen felléptek. Mindenekelőtt azokra gondoljunk ma, akiken mi, a szabad világ polgárai nyomban segíteni tudunk. A menekültek ezreire, akiknek sikerült átjutni a nyugati magyar határon. Felemelő érzés, hogy a szabad nemzetek bámulatos gyorsasággal hozzáláttak a menekülők megsegítéséhez. Utasítottam az illetékes hatóságokat, hogy tegyék lehetővé ötezer magyar menekült amerikai beutazását. Az elnök üzenete után Averell Harriman volt moszkvai nagykövet, jelenleg New York állam kormányzója szólt. "A magyar nép - mondotta - tíz éven át csodálatos lelkierővel, némán viselte a kommunisták által rámért szenvedéseket. Amikor aztán a szenvedések mértéke meghaladt minden elviselhető mértéket, egy emberként állott talpra elnyomói ellen. A szabadságvágynak ez az elemi kitörése megrázta az egész világot. November 4-e a magyar és lengyel nemzetért való imádság napja Amerikában. Imádkozzunk, hogy Magyarország újra a szabadság fényében tündököljön." William Schnitzler, az AFL-CIO a sokmilliós egységes szakszervezet nevében hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes, önérzetes munkása a magyar nép pártján áll. A szovjet erőszak nem fogja megtörni a népek szabadságvágyát, hangoztatta. Végül Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke kérte a szabad nemzetek gyors és erőteljes segítségét a magyar szabadságharcosok számára. A tüntető tömeggyűlést a Szózat éneklésével fejezték be.
A New York-i és környéki egyetemi és főiskolai hallgatók ezrei, tízes sorokban tömörülve vonultak tovább. "Tetteket akarunk!" - ez a jelszó visszhangzott csütörtök éjszaka a New York-i körutakon és utcákon. A Broadway-n a diákok egész szélességben elfoglalták az útvonalat, úgyhogy elakadt a forgalom. A nevezetes utcán hullámzó közönség nyomban a diákokhoz csatlakozott. A rendőrök hiába kísérelték meg a nőttön-növő tömeg szétoszlatását. Autós és lovas rendőrök zárták le a keresztutcákat. A tüntető tömeg élén dobot pergetett egy fiú, a többi, élén a Fordham Egyetem diákjaival és az utcák járókelőivel, ütemesen kiáltotta: "Le a Szovjetunióval! Éljen a hős magyar nép! Éljen a magyar ifjúság!" Az egyre növekvő tömeg az Egyesült Nemzetek közgyűlésére kiküldött szovjet delegáció székháza felé vette útját. Ez a palota a Park Avenue és a 68. utca sarkán van, a szovjet hatalom egyetlen New York-i jelképe és a magyarok állandó tüntetéseinek célpontja. A szovjet palota a késő éjjeli órák ellenére is fényárban úszott. Előtte limuzinok álltak, a moszkvaiak gépkocsijai. A rendőrök kordont vontak a vaskapuk előtt. A diákok tömegrohamai többször áttörték a kordont. Egyszerre kialudtak a három emelet termeinek villanylámpái. Künn szakadatlanul pergett a dob és félelmetes erővel hangzott és visszhangzott a követelés: "Ruszki, pusztulj Magyarországról!" Éjfél után a diákok újabb erősítést kaptak, a New York-i Hunter College hallgatói érkeztek meg és csatlakoztak diáktársaikhoz. A Park Avenue-n újabb és újabb tömegek növelték a tüntetést.
New York-i tudósítóink jelentéseit hallották az amerikai nép tízezreinek tömeggyűléséről Magyarország mellett, valamint a tömegtüntetésekről a Szovjetunió és a kommunizmus ellen.
New Yorkban csütörtökön este zsúfolásig megtelt a Madison Square Garden, a világ legnagyobb fedett csarnoka. "Stop the massacre! - Vessenek véget a vérengzésnek!" jelszó alatt gyülekezett itt New York népe, hogy a szovjet csapatok magyarországi tatárjárása ellen tiltakozzék. Az óriás csarnokban a két hatalmas karzaton 25 ezer főnyi közönségnek jutott hely. A később érkezettek a környező utcákon sorakoztak fel, és a megafonokat hallgatták, amelyek a tiltakozó monstre gyűlésen elhangzott beszédeket közvetítették. A csarnok déli sarkában a New York-i egyetemek ifjúsága vonult fel, továbbá a kollégiumok diáksága és a New England-i ősi egyetemek küldöttsége. A magyar és amerikai zászlódíszbe öltözött csarnok felé nyolc óra tájban még beláthatatlan tömegek özönlöttek, úgy, hogy a vezetőség kénytelen volt a kapukat lezáratni. Egyszerre felzendült a magyar Himnusz. Idegenben mindig szívbe markoló, lelket rázó élmény a Himnusz, ezúttal azonban meghatóbb volt, mint valaha, mert benne remegett az elmúlt hetek minden izgalma és keserűsége. Az amerikai himnusz után Mister Angier Duke a népgyűlést rendező International Rescue Committee elnöke lépett a szónoki emelvényre, "Long live the free Hungary! - Éljen a szabad Magyarország!" - zengte a csarnok, és visszhangzott az utcákon felsorakozó tízezrek tömött soraiban. Percekig tartott a tomboló tüntetés, kis magyar zászlók tízezreinek lobogtatása, televíziós felvevőkészülékek és filmkamerák fényszórói végig és végig söpörték a karzatokat, és a beláthatatlan nézőteret a New York-i tömegtüntetés egész Amerika megrázó élményévé szélesítette ki. Mister Duke végül szóhoz jutva elmondotta, hogy a tömegtüntetés annak a bizonyítéka, hogy az amerikai nép szíve összedobban a magyar nép megkínzott, bátor szívével. A demonstráció célja pedig tettekkel mutatni meg Amerika együttérzését a sokat szenvedett magyar néppel. A hallgatóság nyomban átvette az új jelszót, és egyre mennydörgött az ütemes kiáltás. "Elég volt a szavakból, tetteket akarunk! A tettek sorában - folytatta Mister Duke - ma első a nélkülöző, vérző nemzet megsegítése." Végül részletesen beszámolt arról, milyen nagyarányú segítő akcióra van szükség a magyarországi pusztulás és nyomor enyhítésére. Ezután átadta a helyét William Donovan tábornoknak. "Az emberi csont és hús nem állja a tankok rohamát, gépfegyverek tűzét, ágyúk égzengését - így kezdte beszédét Donovan tábornok. - A magyar szabadság harcosai fedetlen mellel, puszta ököllel mégis szembeszálltak a szovjet tankokkal, és minden egyéb modern harceszközzel. A fegyvertelen szabadsághősök szörnyű veszteségeket szenvedtek. Szívünk csordultig tele van a dicső fiatalság veszteségének bánatával. A világ csodájára ma este mégis a magyar szabadsághősök diadalát ünnepeljük, mert halálmegvető vitézségükkel, vérük hullatásával történelmi eredményeket értek el. A magyarok leplezték le a világ előtt Hruscsovot és egész bandáját. Nem Titóért kelt harcra a maroknyi magyarság, és nem a kommunizmus akármilyen más változatáért. A magyar nép minden kommunizmus és minden elnyomás ellen fogott fegyvert. A magyar honvéd, amikor harcba szállt hazája függetlenségéért és szabadságáért, az egész világ szabadságáért halt meg a magyarországi barikádokon. A magyar fiatalság megmutatta, hogy a kommunista méreg hatástalan volt lelkének megfertőzésében. És a vörös terror nem tudta rabszolgává aljasítani a nemzet virágát, a most felserdült nemzedéket. A magyar nép, élén a fiatalsággal, fényes lapot írt fel a magyar, de egyúttal a világszabadság történetében. Még nem ragyog a szabadság napja Magyarország fölött, de el fog jönni." Percekig zúgott az éljenzés Donovan tábornok szavai után, majd Griffiths püspök lépett a mikrofonhoz. Spellman bíborosnak, New York érsekének mélységesen együtt érző üdvözletét tolmácsolta elérzékenyült hangon a népgyűlésnek. "Az egyház - mondotta - mindenütt szembe fordul a barbarizmussal, az erőszakkal. A New York-i katolikusok lelkében Mindszenty bíboros törhetetlen alakja él, mint a hit és hazaszeretet példaképe. Mindszenty fennkölt alakja a honszerelem, a szabadságvágy és egyúttal az Istenbe vetett hit mai megszemélyesítői. Az akarat, a hit és az egész civilizált világ szolidaritása megtartja a magyarságot irtózatos veszedelmek közepette is." Tomboló taps fogadta az emelvényen megjelenő Alekszandra Tolsztojt, a nagy orosz regényíró Tolsztoj Leo lányát. Alekszandra Tolsztoj orosz nyelven szólt a Kreml parancsára Magyarországra zúdult szovjet katonákhoz. A Felszabadítási Rádió rövidhullámon a világ minden részébe, természetesen Magyarországra is közvetítette Alekszandra Tolsztoj lélekbemarkoló könyörgését. "Orosz fiúk, tisztek, katonák - kezdte -, ne lőjetek azokra, akik a szabadságért, a ti felszabadulástokért is küzdenek. Ne legyetek a brutális elnyomás és embertelenség eszközei." Utána Kéthly Anna, a magyar szociáldemokrácia régi vezetője a legutóbbi Nagy Imre-kormány egyetlen szabad földre menekült tagja beszélt. "A magyar nép nevében segítséget kérek Amerikától és a világ minden szabad népétől - így kezdte Kéthly Anna beszédét. - A szabadságért és a függetlenségért harcoltunk, a természetes emberi jogokért, amelyeknek tisztelete itt ősi hagyomány. Ha a magyar nemzet elbukna ebben az élet-halál harcban, örökre megrendülne világszerte az emberi szolidaritásba, a jogérzékbe, az igazságba vetett hit. Sok ezer magyar vére pecsételte meg hitvallásunkat. Világ anyái! Ne engedjétek, hogy még több magyar anya sirassa a gyermekét!" "Tetteket akarunk!" - harsogta a terem perceken át.
Most Henry Luce, a Time politikai hetilap főszerkesztője olvasta fel Eisenhower elnök üzenetét, amely szóról szóra így hangzott: "Kevés esemény érintette oly mélyen Amerika népét, mint a magyar nemzet hősi, és tragikus erőfeszítése szabadságának kivívására. Fájdalmas szívvel soká fogunk emlékezni a brutális kegyetlenségre, amellyel a szabadságharcosok ellen felléptek. Mindenekelőtt azokra gondoljunk ma, akiken mi, a szabad világ polgárai nyomban segíteni tudunk. A menekültek ezreire, akiknek sikerült átjutni a nyugati magyar határon. Felemelő érzés, hogy a szabad nemzetek bámulatos gyorsasággal hozzáláttak a menekülők megsegítéséhez. Utasítottam az illetékes hatóságokat, hogy tegyék lehetővé ötezer magyar menekült amerikai beutazását. Az elnök üzenete után Averell Harriman volt moszkvai nagykövet, jelenleg New York állam kormányzója szólt. "A magyar nép - mondotta - tíz éven át csodálatos lelkierővel, némán viselte a kommunisták által rámért szenvedéseket. Amikor aztán a szenvedések mértéke meghaladt minden elviselhető mértéket, egy emberként állott talpra elnyomói ellen. A szabadságvágynak ez az elemi kitörése megrázta az egész világot. November 4-e a magyar és lengyel nemzetért való imádság napja Amerikában. Imádkozzunk, hogy Magyarország újra a szabadság fényében tündököljön." William Schnitzler, az AFL-CIO a sokmilliós egységes szakszervezet nevében hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes, önérzetes munkása a magyar nép pártján áll. A szovjet erőszak nem fogja megtörni a népek szabadságvágyát, hangoztatta. Végül Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke kérte a szabad nemzetek gyors és erőteljes segítségét a magyar szabadságharcosok számára. A tüntető tömeggyűlést a Szózat éneklésével fejezték be.
A New York-i és környéki egyetemi és főiskolai hallgatók ezrei, tízes sorokban tömörülve vonultak tovább. "Tetteket akarunk!" - ez a jelszó visszhangzott csütörtök éjszaka a New York-i körutakon és utcákon. A Broadway-n a diákok egész szélességben elfoglalták az útvonalat, úgyhogy elakadt a forgalom. A nevezetes utcán hullámzó közönség nyomban a diákokhoz csatlakozott. A rendőrök hiába kísérelték meg a nőttön-növő tömeg szétoszlatását. Autós és lovas rendőrök zárták le a keresztutcákat. A tüntető tömeg élén dobot pergetett egy fiú, a többi, élén a Fordham Egyetem diákjaival és az utcák járókelőivel, ütemesen kiáltotta: "Le a Szovjetunióval! Éljen a hős magyar nép! Éljen a magyar ifjúság!" Az egyre növekvő tömeg az Egyesült Nemzetek közgyűlésére kiküldött szovjet delegáció székháza felé vette útját. Ez a palota a Park Avenue és a 68. utca sarkán van, a szovjet hatalom egyetlen New York-i jelképe és a magyarok állandó tüntetéseinek célpontja. A szovjet palota a késő éjjeli órák ellenére is fényárban úszott. Előtte limuzinok álltak, a moszkvaiak gépkocsijai. A rendőrök kordont vontak a vaskapuk előtt. A diákok tömegrohamai többször áttörték a kordont. Egyszerre kialudtak a három emelet termeinek villanylámpái. Künn szakadatlanul pergett a dob és félelmetes erővel hangzott és visszhangzott a követelés: "Ruszki, pusztulj Magyarországról!" Éjfél után a diákok újabb erősítést kaptak, a New York-i Hunter College hallgatói érkeztek meg és csatlakoztak diáktársaikhoz. A Park Avenue-n újabb és újabb tömegek növelték a tüntetést.
New York-i tudósítóink jelentéseit hallották az amerikai nép tízezreinek tömeggyűléséről Magyarország mellett, valamint a tömegtüntetésekről a Szovjetunió és a kommunizmus ellen.
Információk
Adásba került | 1956-11-10 18:18 |
Hossz | 0:10:39 |
Cím | New York-i tudósítóink jelentéseit az amerikai nép tömeggyűléséről |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-11-10 18:18 |