21:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a 16, 19 és 41 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon.
A pontos idő 21 óra. Most híreket mondunk.

New Yorkban hivatalosan bejelentették, hogy az ENSZ Közgyűlése ma este 10 órakor ül össze rendkívüli ülésére, a magyar kérdés megvitatására. A közgyűlésen 76 nemzet delegátusa vesz részt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - mint ismeretes - ma reggel rendkívüli ülésen foglalkozott a szovjet orvtámadással. Lodge amerikai küldött javaslatot terjesztett a bizottság elé, amely felhívta a Szovjetuniót, szüntessen be minden beavatkozást a magyar belügyekbe és vonja ki csapatait az országból. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kilenc tagja szavazott az amerikai javaslat mellett, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, míg a Szovjetunió vétót emelt a tanács többségének döntése ellen. Ekkor határozták el, hogy az ügyet a közgyűlés rendkívüli ülése elé terjesztik, ahol a nagyhatalmaknak nincsen vétójoguk.

A Biztonsági Tanács ülésén Lodge, amerikai ENSZ-küldött rámutatott a magyar nemzet heroikus áldozatkészségére. „Elérkezett a pillanat - mondotta - amikor az ENSZ lépésétől függ egy nemzet léte, vagy pusztulása. Ha valaha volt olyan pillanat, amikor a világbéke veszélyben forgott, akkor ez az.”
A kubai ENSZ-küldött ezeket mondotta: „Nem tudok elég kemény szavakat találni a magyarországi szovjet betörés körülményeinek ismertetésére. Ez az agresszió a Szovjetunió szégyene és az is marad örök időkre.”
Dixon angol küldött brutális orvtámadásnak nevezte a szovjet beavatkozást.
A perui küldött az összes erkölcsi erők általános mozgósítását sürgette.
A belga küldött azt emelte ki, hogy a Szovjetunió orvul támadt Magyarországra, miközben arról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tárgyalások vannak folyamatban a magyarországi szovjet erők kivonásáról.
A francia küldött hangsúlyozta, hogy a szovjet támadás nem egy politikai rendszer, hanem az egész magyar nép ellen irányul.

Kéthly Anna, Nagy Imre kormányának egyetlen szabad földön lévő képviselője ma repülőgépen elindult New Yorkba, hogy megjelenjék az ENSZ Közgyűlése előtt. Kéthly Anna két esetben tett kísérletet arra, hogy Bécsből visszautazzék a magyar fővárosba. Kísérletét az oroszok akadályozták meg.

A Magyarországra bevonult szovjet csapatok ma reggeli orvtámadása következtében rendkívül súlyos harcokra került sor Budapesten és vidéken. A szovjet csapatok bejelentés nélküli, alattomos támadásukat nehézfegyverekkel indították meg. Nehéz-harckocsikat, továbbá lángszórókat vetettek a küzdelembe, tüzérséggel lőtték az épületeket és repülőgépeik is részt vettek a támadásban. A szabadságharcosok alig rendelkeztek nehézfegyverekkel, de halált megvető bátorsággal szállottak szembe a szovjet túlerővel. A szabadságharcosok kezén lévő rádióállomások ismét felhívást intéztek a szabad világ népeihez és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, sürgős segítséget kérve a magyar nép tragikus óráiban. A szabad világ rádióállomásai továbbították a magyar szabadságharcosok felhívását. A szovjet haderő indokolatlan és brutális támadása iszonyatot keltett a világ minden részében. A Szovjetunió eljárását mindenütt a legmélyebb felháborodással ítélték el.

A szabadságharcosok több csoportja a harcok közben áttört a szovjet záron és Ausztriába érkezett. Az osztrák hatóságok lefegyverzik őket, a sebesülteket pedig azonnal kórházi kezelésben részesítik.

A belgrádi rádió jelentése szerint, több magyar fegyveres csoport átlépte a jugoszláv határt. A rádió közlése szerint a magyar felkelőket a jugoszláv hatóságok szintén lefegyverzik, és jugoszláv táborba szállítják.

A Svéd Vöröskereszt felhívást intézett a Szovjet Vöröskereszthez. Utalt a genfi konvencióra, amely védelmet biztosít háború idején a polgári lakosságnak. Felhívta a Szovjet Vöröskeresztet, hasson oda, hogy a genfi egyezmény a magyarországi szovjet csapatok fellépésénél is érvényesüljön. Egyidejűleg engedélyt kért a szovjet hatóságoktól arra, hogy a Svéd Vöröskereszt megfigyelőket küldhessen Budapestre.

Adenauer kancellár ma este a német rádióállomások által közvetített beszédben megemlékezett a tragikus magyar helyzetről. Rámutatott arra, hogy a magyar népet az utolsó évtized során rabságban tartották. A magyarság most kísérletet tett arra, hogy széttörje láncait. Már-már úgy látszott, hogy a magyar nép elérte azt a szabadságot és függetlenséget, amelyre vágyakozott. A dolog azonban más fordulatot vett. A szovjet hadsereg, amely sohasem adta fel imperialista céljait, támadásra indult, hogy a magyar szabadságharcot erőszakkal törje le. A szovjet hadsereg a civilizált világ szokásait meghazudtoló módon járt el, amikor tárgyalásokat kezdett a magyar kiküldöttekkel, azt a látszatot keltve, mintha a zöldasztalnál akarná a fennálló problémákat rendezni. A tárgyalások még folyamatban voltak, amikor a szovjet hadsereg az erőszak eszközéhez folyamodott. Adenauer kancellár ezután legmélyebb együttérzését és részvétét fejezte ki a szerencsétlenségbe döntött magyar népnek. Kijelentette, hogy amit Németország megtehet a magyar üggyel kapcsolatban, az meg fog történni. Adenauer kancellár egyébként holnap Párizsba utazik, a német hírszolgálati iroda jelentése szerint, a kancellár érintkezést keres a többi nyugati nagyhatalommal a közös fellépés biztosítása érdekében a magyar helyzettel kapcsolatban.

Stevenson, az amerikai Demokrata Párt vezetője és elnökjelöltje távirati úton hívta fel Eisenhower elnököt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ENSZ megfigyelőket küldjön Magyarországra. „A legnagyobb megdöbbenéssel értesültem a magyar nép ellen intézett, brutális és áruló szovjet támadásról” - írja Stevenson. „Nagy Imre, Magyarország miniszterelnöke segítségért folyamodott az ENSZ-hez. Ezért javaslom - folytatja Stevenson távirata -, hogy hívják életre újra az ENSZ 1950-ben létesített Fegyverszüneti Ellenőrzési Bizottságát, és ennek keretében mielőbb küldjenek ENSZ-megfigyelőket Magyarországra és minden olyan más országba is, ahol az ENSZ-megfigyelők jelenléte előmozdíthatja a béke biztosítását” - írja Eisenhower elnökhöz intézett táviratában Stevenson, demokratapárti elnökjelölt.

Pineau francia külügyminiszter rádiószózatban fordult a francia néphez. „Egész Franciaország - mondotta - csodálattal hajol meg a magyar nemzet előtt, amely kész meghalni függetlenségéért. Elérkezett a pillanat, hogy felébredjen az egész emberiség lelkiismerete és felemelje szavát azok érdekében, akik utolsó leheletükig harcolnak az emberi szabadságjogokért.”
Martino olasz külügyminiszter a táviratot intézett Nehru miniszterelnökhöz. A bandungi értekezleten elfogadott határozatokra hivatkozott, amelyek tiltják az idegen államok belügyeibe való beavatkozást. Az olasz külügyminiszter felhívta Nehru indiai miniszterelnököt, kövessen el minden tőle telhetőt most, amikor a szovjet beavatkozás példátlan brutalitással mutatkozott meg Magyarországon. Martino hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében olyan önálló országról van szó, amelynek kormánya az egész nép hozzájárulásával az ENSZ-hez fellebbezett a szovjet beavatkozás ellen.

Daniel Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hivatalosan felkereste a párizsi szovjet nagykövetet, és legmélyebb felháborodását fejezte ki a Vörös Hadsereg beavatkozása miatt. Közölte a nagykövettel, hogy a magyarországi események miatt a francia külügyi bizottság tagjai lemondják tervbe vett moszkvai látogatásukat.

A zürichi politikai pártok függetlenségi uniója táviratot intézett Svájc köztársasági elnökéhez, amelyben az országgyűlés azonnali összehívását és a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakítását kívánta a magyarországi események miatt. A svájci kormány ma este rendkívüli minisztertanácsra ül össze, hogy megvitassa állásfoglalását a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

Menzies ausztráliai miniszterelnök azonnali ENSZ-határozatot követelt, hogy minél előbb kifejezésre jusson a szabad világnak az a kívánsága, hogy a magyar nép visszanyerje szabadságát. Intézkedést sürgetett az Egyesült Nemzetek Szervezete részéről Evatt, az ausztráliai ellenzék vezére is.
Londonban Eden miniszterelnök megbeszélésre hívta össze kormányának tagjait. A megbeszélés tárgya a közel-keleti helyzet mellett, a Szovjetunió magyarországi támadása.

Bécsben a Szocialista Ifjúság találkozójának résztvevői, 500 delegátus, feketével bevont lobogókkal tüntetető felvonulást rendezett a szovjet nagykövetség előtt, tiltakozva a szovjet csapatok brutális beavatkozása ellen.

Bonnban is heves tüntetésekre került sor a szovjet nagykövetség épülete előtt. A tüntető tömeg táblákat vitt magával „szovjet népgyilkosok” felírással. A tüntetés során több ízben heves szóváltásra került sor szovjet követségi tisztviselők és a tüntető csoportok között.

Erlander svéd miniszterelnök távollétében helyettese, Undén külügyminiszter ma délutánra a magyar események megtárgyalására rendkívüli minisztertanácsot hívott össze.
Norvégiában a hadsereg főparancsnoksága visszavonta a katonák szabadságolását.

Kedves hallgatóink, híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója!