Nemzetközi sajtószemle

1956. november 06. 13:17 ● 07:52

00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemlét közvetítünk.

Ezúttal bevezetőnek párizsi lapok vezércikkeit ismertetjük. A baloldali kommunistaellenes Franc-Tireur a következőket írja:
Először történt meg, hogy Európa jóformán tudomást sem vett az amerikai elnökválasztási hadjáratról. Néhány nap óta még a tengerentúli sajtóban sem ez adta a főcímeket. A történelem úgy akarta, hogy az amerikai nép egy európai tragédia másnapján és a közép-keleti krízis tetőpontján adja le szavazatát. Akármi lesz ennek a küzdelemnek a kimenetele, a győztesnek, aki kétségtelenül egy demokratapárti kongresszussal fog kormányozni, Európa segítségével avval kell kezdeni működését, hogy Amerikát lelkiismeret-vizsgálatra hívja, mert ami az utolsó hetekben szétszakadt az nem más, mint amit Leadership American-nek, Amerika vezető szerepének neveznek.

A baloldali pártonkívüli Combat így kommentálja a magyarság legázolásának nemzetközi következményeit:
A fölháborodás, amit a hősies magyarok lehengerlése az egész világban keltett, nem tudta őket megmenteni. A Szovjetunió beismerte a fenyegetést. Nagy Imre tovább ment, mint Gomulka. Ha győz, holnap Románia, Csehszlovákia, Kelet-Németország még tovább mennének a szabadság útján. A Szovjetunió nem nézhette, hogyan recseg-ropog a csatlós tömb, amelynek összetartó cementje továbbra a nyers erő marad. A vörös megtorlás rázúdult a magyarországi áldozatokra, és a rés be van tömve. A hidegháború, ami 1948 februárjában a prágai merénylettel indult el, és amelyről azt hitték, hogy az 1955-ös négyes konferenciával véget ér, az 1956. november 4-i budapesti merénylet után újra megindult. Ez olyan adottság a nemzetközi politikában, amelyet nem lehet többé észre nem venni. Arra kellett vezetnie, hogy szorosabbra fonják az Atlanti Szövetség kereteit. A kormányok, valamennyi kormány érzi, épp olyan elevenen, mint a népek, hogy újra a félelem szele zúg a világ fölött.

A konzervatív irányú Figaro vezércikkírója, Raymond Aron, ma reggel megjelent írása ezeket mondja:
A világ mozdulatlanul nézte Magyarország halálküzdelmét. A megindulás fojtogatja torkunkat, és az ember legszívesebben elhallgat. De mivel minden oldalról kommentálják a magyarországi és a közel-keleti események egyidejűségét, el kell gondolkoznunk, és meg kell próbálnunk megérteni ezt. A nemzetközi politika holnap nem az lesz, mint volt tegnap. Sokan vagyunk franciák és angolok, akik siratják, hogy a Szuezi-csatorna felé irányuló hadműveletek részben elnémították Európa hangját abban a pillanatban, amikor a szovjet tankok összezúztak egy hősi népet. De egyhangúlag visszautasítjuk, hogy a francia-angol akciót összehasonlítsák a szovjet akcióval! Kevésen múlt, hogy az ENSZ formalizmusa nem szentesítette a véres elnyomás törvényességét, és nem ítélte el egy válasz törvénytelenségét, amelyet Nasszer ezredes oly sok tette provokált ki. Az ENSZ, mint nemzetközi szervezet formalizmusa hogyan veszthetett el annyira minden kapcsolatot a valósággal, hogy már-már olyan jogos megvetéssel tekintenek rá, mint amivel a farizeusokat szokták sújtani?

A jobboldali L'Aurore-ban Robert Bonnet francia és angol ejtőernyősök egyiptomi leszállását kommentálva az Egyesült Nemzetekre hárítja a felelősséget, hogy a dolgok idáig fejlődtek. Cikkét a következő szavakkal végzi:
Az ENSZ nem követhet el több ballépést, ha nem akarja végleg elveszteni tekintélyét, amelyet máris a legsúlyosabban megrendített a tragikus tehetetlensége a magyarországi mészárlások előtt.

A franciák után a nagy svéd lapokat ismertetjük. A kormány napilapja a Morgen Tidningen "Így győzedelmeskedett Sztálin" című vezércikkében megállapítja, hogy Moszkvában és Magyarországon is a sztálinista politika győzött. Idézi a budapesti Szabad Magyar Rádió egyik utolsó üzenetét és azt írja:
Ha a Szabadság adót el is némították, a világ népe elég bizonyítékot kapott a magyar nép szabadságakaratáról, és bátorságáról. Senki sem tudja elhitetni velünk, hogy az orosz katonák a magyar nép érdekében harcoltak, és hogy fasiszták ellen emeltek fegyvert. Nem magyarok harcoltak magyarok ellen. Az oroszok és a magyarok között folyt a háború, és az oroszok voltak a támadók. Moszkvát bizonyára nem érdekli, hogy hány ezer ember vesztette életét. Senkit sem kíméltek. A háború, háború. Golyók és gránátok nem kérdezték ki a bűnös és ki a bűntelen. Bombákat dobtak öregekre és gyermekekre is. Ez az oroszok békepolitikája. Ez az oroszok demokráciája. Most már tudjuk, és most már tudja az egész világ. De ehhez előbb sok ezer magyarnak kellett meghalnia.

A konzervatív Svenska Dagbladet két vezércikket is szentel Magyarország sorsának. Az elsőben az alábbi sorok olvashatók:
Az Egyesült Nemzetek Szervezete megint egyszer tehetetlennek bizonyult. De még e reménytelenség sötét órájában sem szabad elfelejtenünk, hogy a magyarok harca nem volt hiábavaló. A bátor magyarok harca az elnyomatás ellen, mint egy kinyilatkoztatásként hatott az egész világ népeire, szabadokra és elnyomottakra egyaránt. Senki sem látja most már a Szovjetunióban a legyőzhetetlen kolosszust, csak egy szuronyokkal köpködő szadista banda képe tűnik elénk. A nagy politikai játékot Moszkva talán tovább folytathatja békenyilatkozatokkal, és ünnepi bankettekkel. Az oroszok mégis menthetetlenül és leplezetlenül állnak a világ ítélő széke előtt, ők voltak azok, akik legyilkolták egy szabadságszerető nép legjobbjait.

A második vezércikk már címében is azt a kérdést teszi fel, mit tehet Svédország? A válasz így hangzik:
Politikailag csak egy lehetőségünk van. Az ENSZ-en belül egész szívvel és minden erővel támogatni az akciót, amelynek hivatása, hogy véget vessen a terrornak, és az elnyomásnak Magyarországon. Svédország, a semleges Svédország, e mellé a határozat mellé állt, és változatlanul követeli ezentúl is, hogy a szovjet vonja vissza csapatait Magyarországról!

A Svenska Dagbladet javaslatot tesz, hogy a svéd gyárakban a holnapi napon egy percre álljon le a munka. Valamennyi svéd templomban húzzák meg a harangokat a hősi halált halt magyarok tiszteletére. A Magyarországról szóló vezércikkek és hírek mellett, egy az Országház képével illusztrált cikket is hoz, "Egy haldokló város" címmel. Az írás Budapestről szól és elmondja, hányszor építették újjá hihetetlen szorgalommal a magyarok fővárosukat, amely Európa legszebb városa volt. De vajon a budapestiek képesek lesznek-e még egyszer felépíteni városukat? Nem süllyednek-e reménytelen rezignációba? Senki sem csodálkozhatna afölött ha így történne. De Dávid harcol Góliát ellen, és Góliát elvágta Dávid legfőbb ütőerejét! Budapest csak akkor épülhet újjá, csak akkor lehet ismét a Duna királynője, ha lakói visszanyerik szabadságukat.

A Göteborgban megjelenő Handelstidningen vezércikket közöl Kádár Jánosról és társairól. A cikknek azt rendkívül kifejező, és mindennél többet mondó címet adta: "Quislingek vörös csomagolásban". Ugyanakkor közli a híreket a magyarok érdekében tovább folyó segélyakcióról, és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket nem csak a svéd kormány, de Norvégia és Finnország is tesz az Ausztriába menekült magyarok megsegítésére.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk.

Információk

Adásba került1956-11-06 13:17
Hossz0:07:52
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-11-06 13:17
Műsor letöltése MP3