00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Asszonyoknak szóló ötperces adásunkat közvetítjük, kedves hallgatóink.
Városi zaj
Tudományos kutatások megállapításai szerint a nagyvárosi emberek 20 százaléka úgynevezett lármabeteg. Az autó, motorkerékpár és villamos, helyesebben mondva a porszívótól a repülőgépig, minden, ami zajt, lármát okoz, káros hatással van a szervezetre. 1617-ben a lipcsei és jénai egyetemek jogi karán kimondták: egyetlen zajos foglalkozást űző mesterember sem lakhatik a doktorok negyedében, ellenkező esetben ugyanis a tudományos kutatásokat végző férfiak kénytelenek lennének felhagyni nagy értékű munkájukkal. A múlt században, amelyben pedig még megnyugtató csönd uralkodott a mai lármához képest, megállapították az orvosok, hogy a zaj nemcsak csökkenti az ember teljesítőképességét, hanem káros hatással van az egészségére. A nagy tudós, Robert Koch mondta 1880-ban: hogy eljön az, az idő, amikor ugyanolyan könyörtelenül kell harcolni a lárma ellen, mint a kolera és pestis ellen. Csak kevesen figyeltek ezekre a szavakra. A figyelmeztetéseket sokan nem vették komolyan. Bolondos tudósok túlzott rémképeinek tartották. Még ma is sokan úgy vélekednek, hogy az ember megszokhat mindent, tehát megszokja a nagy zajt, lármát is. Ennek ellenkezőjét bizonyítják azonban azok a tudományos megállapítások, melyek szerint az egyre gyakoribb szív- és vérkeringési zavarok, gyomor- és májbántalmak, valamint hallási és látási zavarok okozója sok esetben az egyre fokozódó lárma. Patkányokon végzett kísérleteknél megállapították, hogy azok az állatok, amelyek hosszabb ideig léglökéses gépek lármáinak voltak kitéve, belső vérzés következtében pusztultak el. Mikoji professzor szerint a hallószervek teljesen védtelenek minden külső hatással szemben. Sőt, éppen az a feladatuk, hogy állandóan résen legyenek, és figyelmeztessék az embert a közelgő veszélyre. A lárma tehát állandó riadókészültségben tartja a fület. Ez a folytonos megfeszített állapot nagyon káros hatással van nemcsak a hallószervekre, hanem az egész szervezetre. Túlterheli az idegrendszert, ma már mindenütt küzdenek a lárma ellen. Amerikában a léglökéses repülőgépek számára lakott vidékektől távol eső helyen építenek leszállóhelyeket. Megállapították, hogy kitűnő hangfogónak bizonyul minden bokor és fa. Ennek következménye valószínűleg az lesz, hogy a nagyvárosok forgalmas útvonalain, ahol csak lehet, fásítani fognak. A gyárakban állandóan kísérleteznek úgynevezett lármacsökkentő berendezésekkel. Robert Koch elgondolásai kezdenek valóra válni. Hamarosan valóban ugyanolyan könyörtelen küzdelem folyik a zaj ellen, mint annak idején a pestis ellen. És talán elérjük azt a kort is, amelyről Schopenhauer álmodott. Csak akkor leszünk valóban civilizáltak, ha az ember ura lesz a saját fülének, és nem lesz mindenkinek joga arra, hogy embertársai öntudatába szabadon belehasítson mindenféle fütyüléssel, kiabálással, ordítozással, kalapálással vagy ostorcsapkodással, és - még hozzátehetjük - talán a vad muzsikával.
Zene
Asszonyoknak szóló ötperces adásunkat közvetítettük, kedves Hallgatóink.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Asszonyoknak szóló ötperces adásunkat közvetítjük, kedves hallgatóink.
Városi zaj
Tudományos kutatások megállapításai szerint a nagyvárosi emberek 20 százaléka úgynevezett lármabeteg. Az autó, motorkerékpár és villamos, helyesebben mondva a porszívótól a repülőgépig, minden, ami zajt, lármát okoz, káros hatással van a szervezetre. 1617-ben a lipcsei és jénai egyetemek jogi karán kimondták: egyetlen zajos foglalkozást űző mesterember sem lakhatik a doktorok negyedében, ellenkező esetben ugyanis a tudományos kutatásokat végző férfiak kénytelenek lennének felhagyni nagy értékű munkájukkal. A múlt században, amelyben pedig még megnyugtató csönd uralkodott a mai lármához képest, megállapították az orvosok, hogy a zaj nemcsak csökkenti az ember teljesítőképességét, hanem káros hatással van az egészségére. A nagy tudós, Robert Koch mondta 1880-ban: hogy eljön az, az idő, amikor ugyanolyan könyörtelenül kell harcolni a lárma ellen, mint a kolera és pestis ellen. Csak kevesen figyeltek ezekre a szavakra. A figyelmeztetéseket sokan nem vették komolyan. Bolondos tudósok túlzott rémképeinek tartották. Még ma is sokan úgy vélekednek, hogy az ember megszokhat mindent, tehát megszokja a nagy zajt, lármát is. Ennek ellenkezőjét bizonyítják azonban azok a tudományos megállapítások, melyek szerint az egyre gyakoribb szív- és vérkeringési zavarok, gyomor- és májbántalmak, valamint hallási és látási zavarok okozója sok esetben az egyre fokozódó lárma. Patkányokon végzett kísérleteknél megállapították, hogy azok az állatok, amelyek hosszabb ideig léglökéses gépek lármáinak voltak kitéve, belső vérzés következtében pusztultak el. Mikoji professzor szerint a hallószervek teljesen védtelenek minden külső hatással szemben. Sőt, éppen az a feladatuk, hogy állandóan résen legyenek, és figyelmeztessék az embert a közelgő veszélyre. A lárma tehát állandó riadókészültségben tartja a fület. Ez a folytonos megfeszített állapot nagyon káros hatással van nemcsak a hallószervekre, hanem az egész szervezetre. Túlterheli az idegrendszert, ma már mindenütt küzdenek a lárma ellen. Amerikában a léglökéses repülőgépek számára lakott vidékektől távol eső helyen építenek leszállóhelyeket. Megállapították, hogy kitűnő hangfogónak bizonyul minden bokor és fa. Ennek következménye valószínűleg az lesz, hogy a nagyvárosok forgalmas útvonalain, ahol csak lehet, fásítani fognak. A gyárakban állandóan kísérleteznek úgynevezett lármacsökkentő berendezésekkel. Robert Koch elgondolásai kezdenek valóra válni. Hamarosan valóban ugyanolyan könyörtelen küzdelem folyik a zaj ellen, mint annak idején a pestis ellen. És talán elérjük azt a kort is, amelyről Schopenhauer álmodott. Csak akkor leszünk valóban civilizáltak, ha az ember ura lesz a saját fülének, és nem lesz mindenkinek joga arra, hogy embertársai öntudatába szabadon belehasítson mindenféle fütyüléssel, kiabálással, ordítozással, kalapálással vagy ostorcsapkodással, és - még hozzátehetjük - talán a vad muzsikával.
Zene
Asszonyoknak szóló ötperces adásunkat közvetítettük, kedves Hallgatóink.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Információk
Adásba került | 1956-10-24 7:20 |
Hossz | 0:04:46 |
Cím | Asszonyoknak szóló 5 perces adás |
Műsorkategória | Ismeretterjesztő |
Szerkesztő | Bitskey Ella |