17:00 óra. Hírszolgálat

Kedves Hallgatóink! Bejelentjük, hogy adásunk a 25 méteres rövidhullámon 21 óra 10 percig szünetel. Műsorunkat tovább folytatjuk a 13, 16, 19 és 31 méteres rövidhullámon.
Most pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 17 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata jelentkezik.

Budapest. A magyar fővárosban egész éjszaka folytatódtak a harcok. Szovjet harckocsik több helyütt beavatkoztak és ágyúkkal lőtték az épületeket. A jelenlegi budapesti helyzet egyelőre áttekinthetetlen. Harcokat jelentettek Magyaróvárról, Komáromból, Győrből, Szolnokról és az ország több más városából. Miskolcon munkásbizottság vette át az ügyek vezetését. Győrött és Pécsett, Ausztriába érkezett utasok szerint, továbbra is a szabadságharcosok vannak túlsúlyban. Az osztrák távirati iroda jelentése szerint szabadságharcosok erős osztagokkal tartják megszállva a határvidéket Hegyeshalom és Magyaróvár között. A munkásság mindenütt sztrájkol. Az ideiglenes dunántúli rádióállomás tegnap beszámolt a dunaföldvári hídnál dúló heves harcokról. Az új rádióállomás figyelmeztette a szabadságharcosokat, hogy ne adjanak hitelt a rendszer ígéreteinek.

Bécs. Az Osztrák Vöröskereszt felhívással fordult Bécs lakosságához, hogy jelentkezzék minél nagyobb számban a legközelebbi véradó állomáson önkéntes felajánlásokkal a magyar sebesültek megsegélyezésére. A Svéd Vöröskereszt vezetősége elhatározta, hogy azonnal repülőgépet indít útnak Stockholmból Bécsbe vérátömlesztési anyaggal és kötszerekkel, a budapesti sebesültek számára. A szállítmányokat a bécsi svéd követség gépkocsijai fogják Budapestre szállítani. A Svéd Vöröskereszt a stockholmi rádión felszólította a svédeket, hogy azonnal kezdjenek gyűjtést a magyarok megsegítésére.

Párizs. A párizsi népi demokratikus követségeket francia tankok őrzik, mert a magyar szabadságharcosok mellett tüntető francia tömeg felháborodásában meg akarta ostromolni. A délután fél 5-re az ismeretlen katonának a Diadalív alatt lévő síremlékéhez magyarországi szimpátiatüntetés céljából nagygyűlést hirdettek.

Brüsszel. "A világ közvéleménye vegye tudomásul, ha Közép- és Kelet-Európában nem lennének szovjet csapatok, a Moszkva által ez országokra ráerőszakolt kormányok ma már nem lennének hatalmon" – hangoztatja kiáltványában a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, kifejezvén szolidaritását a szabadságharcot folytató magyar munkássággal. A szövetség kiáltványában 50 millió munkás nevében követeli, hogy a szovjet csapatokat haladéktalanul vonják ki Magyarországról, és a többi közép- és kelet-európai országból.

London. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége felkérte a szabad országok kormányait, hogy ítéljék el a magyarországi szovjet beavatkozást. A szövetség 54 millió tagja nevében követeli az oroszok eljárásának elítélését és szabad választásokat a megszállott országokban.

London. A Szállítómunkások Nemzetközi Szövetsége ma nyilatkozatot adott ki Londonban. A szövetség teljes együttérzését fejezi ki a magyarországi munkásság iránt, amely hősi harcot folytat a kommunista iga lerázása érdekében. A szövetségnek több mint 6 millió tagja van a szabad világban.

Madrid. A spanyol kormány elhatározta, hogy tiltakozik az ENSZ-nél a szovjet csapatok véres beavatkozása ellen Magyarországon. A spanyol kormány megfelelő intézkedést kér az ENSZ-től az ügyben.

Az egész nyugati sajtó mély együttérzéssel ír a magyar szabadságharcról. A Daily Mail és Daily Telegraph szemtanúk beszámolója alapján és Budapesten tartózkodó tudósítója jelentése alapján foglalkozik az eseményekkel, és drámai részleteket közöl a szovjet páncélosok vérengzéseiről.
A Daily Mail tudósítója Budapestről való eltávozása után Győrött is szemtanúja volt az elnyomottak és elnyomók között lefolyt csata nyomainak. Győrött a halálos és sebesült áldozatok száma több százra tehető. A négy órán keresztül tartó csatát a szabadságharcosok nyerték meg, az ávósok, amennyiben nem pusztultak el, fejvesztetten menekültek. Később szovjet csapatok jelentek meg a város határán, és hangszórókon közölték, hogy bekerítették a várost. A fegyverletételre történt felszólításuk eredménytelen maradt. A szabadságharcosok oldalán küzdő magyar katonák a győri polgárok ezreinek támogatásával felvették a harcot, amely még tartott, amikor az angol tudósító folytatta útját az osztrák határ felé.
A Daily Telegraph megjegyzi, hogy Budapesten polgárháború tombol. Ebben a harcban a magyar főváros 90 százalékban kommunistaellenes érzelmű lakosságának hős képviselői azokat támogatják, akik a szabadságért teszik kockára életüket. A tudósító szerint a budapesti szabadságharc élén a diákság, munkásság és a magyar katonai erő tekintélyes része áll. Elsősorban a Kossuth Akadémia tisztjei és tisztjelöltjei álltak maradéktalanul a szabadságharcosok oldalára.
A londoni Times a magyarországi fejleményeket boncolva megállapítja, hogy a szenvedélyeket két okból nem lehetett féken tartani Magyarországon úgy, mint az Lengyelországban történt. Az egyik ok a szovjet csapatok beavatkozása volt a fejlemények kezdeti szakaszában. Tény – írja a Times –, hogy a kormányt a közhangulat elsöpörte volna a szovjet segítség nélkül. A szovjet intervenció viszont felkavarta a szenvedélyeket és az egész nemzetet átfogó ellenállás jellegét adta a megmozdulásnak. A másik ok, hogy a kormány alkalmatlannak bizonyult a vezetésre. Gerő bukása különben túl későn történt. Azzal az ígérettel kapcsolatban, hogy a szovjet csapatok az év végén elhagyják Magyarország területét, hiányzik a bizalom a kormány iránt, és Nagy Imre valamint Kádár János kinevezését nem tekintik kellő garanciának. A Times megállapítja, hogy ha megszűnik az ellenállás, ez inkább a szovjet beavatkozásra, mintsem a kormány ígéreteire lesz visszavezethető. A londoni Times egy másik cikkében rámutat arra, hogy egyelőre még nem tisztázódott, hol áll a magyar hadsereg vezetősége. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a hadsereg parancsnoksága igyekszik a dolgok menetébe beavatkozni. Röpiratok jelentek meg, amelyek a hadvezetőség nyomdájából kerültek ki, és amelyeken mint aláíró, az Ideiglenes Forradalmi Magyar Kormány és a Honvédelmi Tanács szerepel. A röpiratok többek között a varsói egyezmény hatálytalanítását követelik, és a szocializmust sürgetik hamisítatlan, demokrata alapon.

A nyugat-berlini sajtó is első helyen a magyarországi szabadságharccal foglalkozik.
A berlini Morgenpost megállapítja, hogy a szovjet csapatok beavatkozása olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amely kötelességgé teszi az Egyesült Nemzetek Szervezete számára, hogy a legsürgősebben foglalkozzék a szerencsétlen ország sorsával. A magyar nemzetnek felkelésében megnyilvánuló segélykiáltását a világszervezetnek nem szabad figyelmen kívül hagynia.
A Tagesspiegel leszögezi, hogy minden további golyó, amelyet a Magyarországon egymással szemben álló két fél puskájából kilő, a szovjet vezetők lelkiismeretét terheli, mert a magyarországi polgárháborúnak már régen vége lenne, ha a szovjet csapatok nem avatkoztak az ország belügyeibe. A Tag megállapítása szerint a szovjet tankok beavatkozása ellenére is úgy látszik, hogy Moszkva habozik, hogy az eseményekből az utolsó következtetést is levonja.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung felteszi a kérdést: vajon meddig vár még a nyugat, hogy a magyarországi szovjet intervenciót az ENSZ elé vigye, és tiltakozzék a Szovjetunió ellen, amiért brutálisan beavatkozott egy kis ország belügyébe.

Berlin. A kelet-berlini Humboldt Egyetem hallgatói nagygyűlést tartottak. Ezen Ulbricht lemondását, a kormány sztálinista politikájának megváltoztatását és demokratikus reformtervek megvalósítását követelték. A nagygyűlésen ezrekre menő diákság azt kívánta, hogy tartsanak tömeggyűlést a magyar szabadságharcosok iránt érzett rokonszenvük és támogatásuk kinyilvánítására.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 18 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.