Rendkívüli kommentár

Kedves hallgatóink! Most Balogh Balázst hallják.

Szeretném, ha ezzel a felszólalásunkkal elkéstünk volna. A Mindszenty-per elítéltjeiről beszélünk. A prímás ma már hála Istennek és a magyar nép hősiességének, méltóságában van, hatalma, történelmi szerepe döntőbb és fontosabb, mint valaha. A nép Mindszenty József útmutatását várja, és hálatelt szívvel fordul a Mindenható felé, hogy a nyolcéves börtön és emberfeletti szenvedés után a prímás egészségének, fizikai és szellemi erejének teljességében áll a magyar élet ezer év óta egyik első és vezető őrhelyén. Mindszenty József első megnyilatkozása azt volt, hogy kijelentette, ott folytatja, ahol nyolc évvel ezelőtt abbahagyta. Második megnyilatkozása Magyarország prímásának, felhívás a világ katolikusaihoz, köszönet az eddigi segítségért, kérés a továbbiakért.
Kedves hallgatóim, én 1947-ban csomagolómunkás voltam az Actio Catholica egyik ideiglenes raktárában. Mi bontottuk azokat a bálákat, amelyek vonatszámra érkeztek Amerikából, mindegyiket Mindszenty József címére küldték. Mindszenty József szavára adakoztak akkor az amerikaiak, szinte mérhetetlen mennyiségű ruhanemű, élelmiszer jött szakadatlan sorban Amerikából. A küldemények özöne még áradt, amikor a kormány hirtelen megszakította. Nem adott vonatot. Nem bírta el, hogy az amerikai nép Mindszenty címére küldje adományait, rettegett a prímás népszerűségétől és lelkek feletti hatalmától, inkább fázzanak a rongyosak és rászorulók, de ne legyenek hálásak Mindszentynek. A prímás szavának ma az egész világon még nagyobb súlya van. Ma már nemcsak árva népe, hanem az egész hívő, szabadságszerető világ hőse és mártírja. Nem jósolunk, de tudjuk, hogy mostani felhívásának még nagyobb eredménye lesz, és nagymértékben hozzájárul a nyomor enyhítéséhez.
Nem tudjuk, mi most azoknak a sorsa, akik abban a megtisztelésben részesültek, hogy együtt ülhettek a prímással a kommunista vészbíróság előtt a vádlottak padján. A budapesti rádió szerint a prímás ellen emelt vádak minden törvényességet nélkülöztek, és az összes intézkedések megsemmisülnek. Nem tudjuk, hogyan értsük ezt a kijelentést, ki felelős érte, végrehajtották-e, hogyan hajtották végre. Fogoly-e még Esterházy Pál, akit azért ítéltek tizenöt évre, mert segített a prímásnak segíteni. Baranyai Jusztint, ezt a bölcs, finom szellemet megtörte a börtön, félholtan engedték ki nemrégiben és röviddel azután meghalt. Nem tudunk semmit Nagy Miklósról, Ispánki Béláról, mi van velük? Tóth László, a magyar katolicizmusnak és szabadságeszmének ez a bátor, nagyszerű harcosa meghalt a kommunisták börtönében. Zakar Andrásról úgy tudjuk, kitöltötte a rámért "büntetést" és szabadult. De mi van a többi vádlottal, akiket később ítéltek el? És mi van a Grősz-per vádlottaival, Endrédy Vendel zirci apáttal, Bozsik Pállal, Farkas Endrével, Hévey Lászlóval, Hagyó-Kovács Gyulával, Csellár Istvánnal, él-e még Vezér Ferenc, akit azon a címen ítéltek halálra, hogy megölt egy orosz katonát, de kivégzését még nem jelentették. Tudjuk, hogy a börtönök megnyíltak a Rákosi rémuralom elítéltjei előtt, tudjuk, hogy a magyar nép első kötelességének érezte, hogy ezeket a szörnytetteket feledtesse. Ezért hisszük, hogy megszólalásunk elkésett. De nem késünk el talán azzal a kérésünkkel, hogy ezek az üldözöttek, ezek mártírok minél előbb foglalják el helyüket a felszabadult magyar élet irányításában. A börtön - tapasztalatból tudjuk - nagy iskola. Letompítja a szenvedélyeket. Akinek az Isten megadta, hogy egészségben érje meg a szabadulást, aki nem tört meg testileg és lelkileg a kommunista rabtartók karmai között, az tisztábban lát, több benne a megértés és megbocsájtás. Az új magyar élet berendezésében, kedves hallgatóim, erre is szükség van. Mindszenty egyik nagy elődje, Vaszary Kolos mondta az ezeréves Magyarország fennállását méltató beszédében: "A kard foglalta el az országot és a kereszt tartotta meg." A kard kedves hallgatóim ma a forradalom szent tüzében felkelt egész nép fegyvere, lelkesedése, elszántsága, és a kereszt az üldözés, börtön, halál árnyékában megérett és kiforrott bölcsesség. Nagy szükségünk van rá, kedves hallgatóim.

Balogh Balázst hallották.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!