Nemzetközi sajtószemle

1956. november 13. 0:57 ● 08:32

00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangjáról tájékoztatunk.

A francia sajtó cikkeivel kezdjük ezt a beszámolót. A párizsi szocialista napilap, a Populaire írja vezércikkében:
Kádár a véreskezű miniszterelnök, akit az oroszok ültettek a budapesti kormány élére, büszkén közölte tegnap este, hogy már csak a fővárosból jelentenek kisebb helyi harcokat, az ellenállás megtört. Rádióbeszéde nem hasonlított győzelmi kiáltáshoz. Budapest hóhéra jól tudja, hogy ez a győzelem rosszabb, mint a vereség. Tudja, hogy a Kreml mesterei a tömeges kivégzések, harckocsik ereje ellenére csatát vesztettek. Sokkal könnyebb egy embert megölni, mint arra kényszeríteni, hogy dolgozzék. Az általános sztrájk megbénítja Magyarországot. Az oroszok vesztettek, az elnyomott nemzetek végül mindig megszabadulnak hóhéraiktól. Vesztettek ugyanúgy, mint a németek 1940-ben tankjaik és a Gestapo ellenére.

A Franc-Tireur hétfői számának vezércikke azt kérdi, mit csinál az Egyesült Nemzetek Szervezete? Állítsák meg Magyarországon a vérengzést és a deportálást! - ezt követeli a cikk. Idézünk soraiból:
A nemzetközi politikai diplomácia terén a borzalmat a botrányok egyik válfaja váltja fel. A budapesti felkelőket vadállati elnyomással tiporják el. A szovjet a nem teljesen megbízható orosz csapatok helyett a birodalom legtávolabb részéből félvad mongol csapatokat hozott. A szovjet hatóságok néhány nap óta tömeges deportálásokat szerveznek, és ennek nem csak a felkelésben részt vett katonák esnek áldozatul, hanem a polgári lakosság, férfiak, nők és gyermekek. A hitleri példát követve vonatok gördülnek a rabszolgatáborok felé. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem képes gyors intézkedésre, hogy ez a gyalázat megszűnjék, hogy a hóhérokat visszakozásra kényszerítsék, az Egyesült Nemzetek Szervezete süket és nem hallja milliók hangját. Hát lehetséges ez? - ezt kérdi a mai Franc-Tireur.

A Figaro vezércikkében [...] tábornok a magyar tragédia tanulságát vonja le az európai katonai helyzet szempontjából. A szuezi krízis után a magyar felkelés világosan megmutatja az alapvető tévedést, amelyet Európa katonai vezetői elkövettek. A cikk így folytatódik:
Európa védelmezői, akiket valósággal hipnotizált az atomveszedelem, teljesen elhanyagolták olyan katonai erők állandó készenlétben tartását, amelyek bárhol, bármelyik pillanatban közbeléphettek volna egy külső agresszió jelentkezése esetén. Európa érdeke, hogy könnyen bevethető egységeket állítson föl mielőbb, amelyek adott esetben kellő eréllyel és eredménnyel lépnek fel.

Az Aurore belgrádi tudósítója szerint, Tito és a szovjet blokk államai között a viszony a magyar események tragikusra fordulta után, erősen megromlott. A szovjet vezetők között egyre inkább tért hódít az a vélemény, hogy a jugoszláv kommunista párt által hirdetett demokratizálódás és liberalizálódás iránya nyitotta meg az utat a magyarországi forradalmi erők előtt. Jugoszláv körök erélyesen utasítják vissza ezeket a vádakat, és a magyarországi események kirobbanásáért a felelősséget éppen a szovjet és népi demokratikus kommunista vezetőkre hárítják, akik a demokratizálódás folyamata elé állandóan akadályokat gördítettek, és engedményekre csak akkor voltak hajlandók, amikor már elkéstek. Az Aurore szerint, a viszony Jugoszlávia és a Szovjetunió között rendkívül feszültnek minősíthető.

A Combat vezércikke, "Franciaország felindulása" címmel a budapesti tragédiával foglalkozik. A lap ezt írja:
A budapesti dráma olyan felindulást keltett Franciaországban, amely sokáig nem múlik el. Ez a felindulás történelmi forduló a következményénél. Egyes utak járhatatlanná váltak. A békés együttélésnek úgy intellektuális, mint morális vonalon hosszú időre befellegzett. Elmúlt az az idő, amikor a turisták azt hitték, hogy javítanak a világ során udvarias mosolyukkal. A budapesti vér láttára sok jóakaratú ember megváltoztatja véleményét. A magyar dráma durván széttépte a dédelgetett illúziókat. Nincs együttélési lehetőség a szabadság és az elnyomás között. Ezen a november 11-én, az 1918-as győzelem ünnepén szomorúság töltötte el egész Franciaországot. Hogyan tudnák a 38 évvel ezelőtt kivívott győzelmet ünnepelni, amikor újra a háború veszélye fenyeget? Magyarország szabadságának vérbefojtása sokkal mélyebben megrázta a francia népet, mint a szuezi krízis vagy az észak-afrikai események. Ezeket állapítja meg a Combat.
Ugyancsak ebben a lapban olvassuk a következőket:
Úgy látszik, az oroszok semmit sem értettek meg a történelem nagy leckéiből. Birodalmuk épületének recsegése-ropogása előrelátható volt. Igazán azt hiszik, hogy meg tudják hatalmukat erősíteni, ha továbbra is a gyűlöletet és még több gyűlöletet kapnak a népektől? A gyilkosságok, amelyek átmenetileg szükségesnek vagy hasznosnak is látszanak, tulajdonképpen mindig feleslegesek, és a bűnök mindig a bűnösök fejére hullanak vissza. Nem értették meg az oroszok, vagy talán nem akarják megérteni, hogy a föld népei generációkon keresztül átkozni és büntetni fogják őket? A Combat című lapból vett idézettel fejeztük be a francia lapok szemléjét.

Most áttérünk az olasz sajtóra. A Popolo d'Italia cikkéből idézünk:
Az ENSZ platonikus ítéletei és határozatai nem rejthetik el a nyugati politika félelmetes csődjét. A Szovjetunió kijelenti, hogy Magyarországról egyetlen páncélost sem von vissza. A harmadik világháború árnya vetődik a népekre. A béke viszont, amelyhez a nyugat oly görcsösen ragaszkodik, immár csak a gyávák és hipokriták békéje. A Popolo, a kereszténydemokraták lapja vezércikkében ezt írja:
Az ENSZ felhívta a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait haladéktalanul Magyarországról. Ha a szovjet nem tesz eleget az Egyesült Nemzetek felszólításának, annak következménye a világháborús veszély növekedése lesz.

A Corriere di Informazione vezércikke azt állítja, hogy az Egyesült Nemzetek megtett mindent, amit háború nélkül megtehetett. A lap reméli, hogy a nemzetközi fórumokon nem hallgatnak el a magyar kérdésről. A Kádár-kormány tehetetlensége bebizonyosodott - írja a Corriere di Informazione.

Befejezésül néhány indiai lapvéleményt ismertetünk. A Bombayben megjelenő Free Press Journal ezt írja:
A varsói egyezményt a Szovjetunió és Kádár János bábkormánya a kommunista támadás leplezésére kívánja felhasználni. Miért nem teszik fel a támadók most már végre maguknak a kérdést? Kit sikerült ez ideig megtéveszteniök? Magyarország megtámadása legalább olyan szégyenteljes akció, mint Kairó brit bombázása?

A Medres Mail című indiai lap megállapításai a következők:
A kommunista uralom csak a Vörös Hadsereg segítségével tartható fenn Magyarországon. A szovjet vezetőket ez a tény csak kétségekkel töltheti el. Meddig tartható fenn szuronyok hegyén a kommunista uralom? A Szovjetunió a magyarországi brutalitásért eddig is nagy árat fizetett, és a jelek szerint az eddiginek még sokszorosát fizeti. Ezeket írta az egyik indiai napilap.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangjáról tájékoztattunk.

Információk

Adásba került1956-11-13 0:57
Hossz0:08:32
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-11-13 0:57
Megjegyzés[...] nem érthető
Műsor letöltése MP3