Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Szignál

Rendkívüli riportunk következik. Ebben az adásunkban a magyarországi események nyugati visszhangját ismertetjük. New York-i szerkesztőségünk most közöl részleteket arról a hatalmas tüntetésről, amellyel a milliós amerikai városban élő magyarság az ottani lakosság legteljesebb rokonszenvétől kísérve a magyar ügy mellett tüntetett. Közvetítjük helyszíni riportunkat.

Délután fél hatkor, amikor New York utcái tele voltak az irodákból és üzemekből haza siető tömeggel, fekete lobogók és gyászfátyolos magyar zászlók alatt 100 és 100 amerikai magyar vonult fel az Egyesült Nemzetek mellé rendelt szovjet delegáció székháza elé. Ez az épület New York híres sugárútján, a Park Avenue-n fekszik. Az előkelő lakónegyed házainak ablaki csakhamar megteltek kíváncsiakkal, akiknek tömegei a járdák szélén is felsorakoztak, hogy jelenlétükkel és közbekiáltásaikkal bátorítsák a tüntetőket. A tüntető tömeg élén gyászruhás magyar asszonyok haladtak, utánuk a New York-i magyarok százai és százai úgy, ahogy munkahelyükről eljöttek az amerikai magyar szövetség telefonriadójára.

Aki csak tudott megjelent a szovjet delegáció székháza előtt, hogy az oroszok magyarországi vérengzése ellen tiltakozzék. Az épület előtt fényes luxusautók álltak, annak jeléül, hogy a szovjet tisztviselők bent vannak, és ennek megfelelően a New York-i rendőrség is erős osztagot küldött a helyszínre, amely azonban csak az épület bejárata előtt sorakozott fel, hogy az esetleges benyomulást megakadályozza. Szinte percenként hangzott el a kiáltás a tömeg soraiból: gyilkosok, takarodjatok ki Magyarországból! Magyar hazafiakat gyilkolnak, a magyar népnek nem kell a kommunizmus! A táblákon ilyen feliratok voltak: Magyar hősök véreznek újra a szabadságért! Szovjet gyilkosok tipornak el egy ezeréves országot! Orosz tankok tapossák a magyar hősöket! Mozduljon meg a világ lelkiismerete a moszkvai hóhérok ellen.

Ahogy a tüntetés tartott, egyre több járókelő állt meg az úttesten, ahol csakhamar feltűntek a New York-i fotóriporterek, újságírók, televíziós és rádiós társaságok autói. Az amerikai nézők kezében ott voltak a délutáni újságok, amelyek első oldalas főcímekben számoltak be a magyarországi eseményekről. A tüntetésben a Magyar Nemzeti Bizottmány tagjaival az élen részt vettek a magyar egyházak és egyletek képviselői is. Már vége felé tartott a tüntetés, amikor az egyik szovjet delegátus luxusautója az épület elé érkezett. A kiszállót csak a rendőrök közbelépése mentette meg a felháborodott tüntetők öklétől. Gyilkosok! Hóhérok! Kiáltotta a felzendült tömeg. A tüntetés egyes jeleneteit egy óra múlva már a televíziós állomások közvetítették.

Párizsi tudósítónk jelenti, hogy a francia köztársasági mozgalom elnöke, Pierre Pflimlin előtt határozati javaslat fekszik, amelyet a párt a parlamentbe készül majd beterjeszteni.

A javaslat felszólítja a francia kormányt, hogy Franciaország, mint az 1947-es párizsi békét aláíró és garantáló hatalom éles jegyzékben tiltakozzék szovjet csapatoknak a magyar belügyekbe való beavatkozása ellen, és követelje Magyarországon a nemzeti ellenőrzés alatt lefolytatandó szabad választások megtartását.

Ugyancsak Párizsból kaptuk a következő hírt:

A közép- és kelet-európai bizottság csodálatát és mélységes rokonszenvét fejezi ki az önrendelkezési jogáért küzdő magyar nép iránt, és szívből kívánja, hogy a legrövidebb időn belül visszanyerje teljes szabadságát. A bizottság a nyugati nagyhatalmak külügyminisztereit felkérte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának összehívása iránt intézkedjék. A felhívást de la Vallée Poussin belga szenátor, elnök és Auer Pál, volt párizsi magyar követ, alelnök írták alá.

Párizsi tudósítónk jelentése szerint, szinte óráról órára érezni, milyen fokozódó együttérzéssel és rokonszenvvel kíséri a francia nép a magyarok szabadságharcát. Simonnet, a köztársasági népmozgalom főtitkára a következő nyilatkozatot tette:

Tegnap a francia nemzetgyűlés a kommunisták kivételével egyhangúlag megtapsolta Pierre Pflimlint, a köztársasági népmozgalom elnökét, amikor a szónoki emelvényről így kiáltott a képviselőkhöz: Európán a szabadság szele söpör végig. Minden európai nő és férfi Varsó és Budapest felé tekint. Reménykedünk, hogy a leigázott országok népe példaadó hősiessége árán felszabadul. Amikor a köztársasági népmozgalom elnöke ezt elmondta, úgy érzem, a francia nép elsöprő többségének három őszinte vágyát juttatta kifejezésre. Csodálatát az alig felfegyverzett szabadságharcosok iránt, akik a szovjet csapatokkal szembeszálltak. Mély meghatottságát a szabadság mezején elesettek iránt, és végül a reménységet, hogy súlyos áldozatok árán, sikerül Magyarországnak kitörnie abból a pokolból, amelybe 8 évvel ezelőtt bezuhant. Mi franciák, mi is átéltünk egy idegen fegyveres megszállást, minket is megpróbált egy, a nemzetünktől idegen ideológia eltántorítani. Éppen ezért a helyzetet ismerve azt üzenem a magyar népnek, mint mi annak idején, úgy önök is szemtanúi lesznek majd egy, az ellenséges megszálló csapatok kitakarodásának. Önök is függetlenek lesznek. Önöknek is sikerül majd a nemzet karakterétől idegen rendszert elűzni, és végre megérni az igazi felszabadulás boldogságát.

A Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülést tartott, amelyen kizárólag a magyarországi eseményekkel foglalkozott. A Magyar Nemzeti Bizottmány a következő üzenetet küldi ezekben a tragikus órákban a magyar néphez:

Könnyekkel van tele az üzenet, amelyet a megpróbáltatások legnehezebb napjaiban küldünk hozzátok magyar testvéreink! Ebben a magasztos és szívszaggató órában, amikor újra szabadságharcosok vére áztatja hazánk földjét, csak Kossuth szavaival tudjuk méltóképpen kifejezni érzelmeinket. Leborulunk a magyar nép nagysága előtt. Felkelt a nép, hogy a Szovjetunió és a kommunista zsarnokok által rája kovácsolt bilincseket összetörje. Felkelt a nép, hogy ország világnak tudtul adja: nemcsak a moszkovita kommunizmus, hanem a kommunista despotizmus minden formáját elutasítja. Emberi méltóságot tisztelő demokráciát akar. Felkeltek a munkások, értelmiségiek és parasztok, polgárok és katonák, nők és férfiak, öregek és fiatalok, a főváros és a vidék, hogy minden különbség nélkül, egy emberré forrott nemzet halálos elszántságát és ragaszkodását nyilvánítsa ki istenadta jogaihoz. Az emberi méltósághoz, az állami függetlenséghez, a nemzeti önrendelkezéshez és a népszabadságokhoz. Felkelt Magyarország, hogy visszavívja istenadta jogait, amelyet zsarnokai eloroztak. A felkelést a legszentebb érzelmek sugallták, a nemzeti függetlenség akarata, az emberi méltóság öntudata, a hazaszeretet és a szabadságszeretet, amelyek már nem tudták elviselni az elnyomás átkát és gyalázatát. A felkelt nép léptei nyomán megrendült a föld az elnyomók alatt. A népszabadságoknak a meggyalázói, akik szemérmetlenül a nép képviselőinek mondták magukat, a nép akarata elnyomása céljából idegen fegyverekhez fordultak. És a szabadság ellen kivonta fegyverét a rabszolgatartó Szovjetunió, hogy vérbe fullassza a népfelkelést. A szovjet-orosz fegyverek leverhetik a fölkelést, de nem orozhatják el a nemzet helytállásának gyümölcseit. Nem tüntethetik el a világ öntudatából azt a tényt, hogy amint a kommunista uralmat kizárólag idegen fegyverekkel lehetett a magyar népre rákényszeríteni, a kommunizmus bármely fajtájának uralmát ideiglenesen is csak idegen fegyveres erőszakkal tudják meghosszabbítani. Nem tüntethetik el a tényt, hogy a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és ünnepélyes nemzetközi kötelezettségének esküszegő megsértésével és a nemzetek legszentebb jogának a meggyalázásával, a legdurvábban beleavatkozott a magyar nép belső ügyeibe. A szovjet erőszak nem nyomhatja el a nemzetek ítéletét, a szovjet és a kommunista zsarnokok e gonosz szabadság gyilkossága felett, és nem némíthatja el a világ becsületes embereinek rokonszenvét, forró együttérzését, mély tiszteletét és bámulatát nemcsak a magyar, hanem immár a világszabadság hőse, a magyar nép iránt. E napokban a földgömbön mindenütt újra ragyogó lett a magyar nép méltó régi nagy híréhez. A felkelés a magyar vitézség és szabadságszeretet nemzeti ünnepévé avatta október 24-ének tragikus dicsőségű dátumát, amelyen jövendő magyar századok boldogabb nemzedékei áldva hódolnak majd a mostani magyar nemzedék nagysága előtt, míg lesz magyar élet a Duna mentén. A szabadsághősök véréből, a nemzet könnyeiből és szabad világ megerősödött akaratából feltámadt hazánk, a szabad és független Magyarország.

New York-i tudósítónk jelentését hallották az amerikai magyarság nagyszabású tüntetéséről, a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
Most Róma jelentkezik. Az olasz kormány volt tagja, Giuseppe Togni ipar- és kereskedelemügyi miniszter, a Kereszténydemokrata Párt tekintélyes képviselője a következő nyilatkozatot adta a Szabad Európa Rádiója számára:

Normálisan gondolkodó nyugati ember előtt érthetetlen az az ideológiai vita, amely a kommunista világ vezetői között megindult. Érthetetlen azért, mert a vitázók, a kommunisták egymás közt megegyeztek abban, hogy a nyugati értelemben vett igazi szabadságnak nem szabad benyomulnia a vasfüggöny mögé. Ugyanakkor azonban a vasfüggöny mögé zárt tömegek éppen ellenkező állásponton vannak. Példája ennek a hősi magyar kiállás, és a lengyel nép magatartása. A kommunizmus megmentésére indított ideológiai vitát Hruscsov kezdte. Különböző cselfogásokkal és kisebb politikai engedmények ígérgetésével próbálta a végsőkig elkeseredett népeket a kommunizmusnak megnyerni. Kísérlete azonban már alapját tekintve is reménytelen volt. Lengyelországban Moszkva a nép nyomására engedni kényszerült, Magyarországon a titoista Nagy Imre próbálta menteni a menthetőt, ma már azonban világos, hogy a magyar nép példája nyomán a vasfüggöny mögötti népeknek nincs türelmük várni. A most kitört magyar szabadságharc ismét kifejezésre juttatta a magyar nép legigazibb és legnemesebb jellemvonásait. Biztos vagyok benne, hogy a nyugati világ az események hatása alatt a jövőben az eddiginél sokkal határozottabban áll majd ki azoknak az igazságoknak védelmében, amelyekért most Magyarországon emberek százai halnak meg, de amelyek nélkül emberek millióinak élete válnék értelmetlenné.

Róma polgármestere, Umberto Tupini szenátor a rádiónk munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette:

A magyar hősök harcára az egész világ felfigyelt. Ma nagyobb szükség van rá, mint valaha, hogy a világ kimutassa politikai szolidaritását a magyar néppel, és a többi orosz iga alatt élő népekkel szemben, akiknek legelemibb emberi szabadságjogait a moszkvai uralom gyalázatos módon megsértette. A magyar példa élő figyelmeztetés. Mindnyájunk számára szól. A szabadság hívei és harcosai nem nyugodhatnak addig, míg minden nép és minden nemzet visszanyeri az őt megillető szabadságot és az emberi alapjogok biztosítékait.

Kedves Hallgatóink! Rendkívüli riportunk hangzott el.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!