Mindenszentek ünnepélyes szentmiséje

1956. november 01. 9:10 ● 1:00:02

Fábián Károly
00:00 00:00

A műsor leirata

Kedves hallgatóink, mindenszentek ünnepélyes szentmiséjének szertartását közvetítjük. A szentbeszédet mise közben páter Varga László jezsuita atya mondja.

Orgona, latin nyelvű szertartás

Kedves Testvéreim! Mióta keresztények lettünk, Mindenszentek különösen kedves ünnepe volt a magyarnak. Ma a holtak gyűjtik össze az élőket maguk körül, és a holtak városait elárasztja az élet. A szerető szív fényt gyűjt, virágot halmoz, forrón imádkozik, az egyház pedig Mindenszentek ünnepét tartja. Tíz év óta e napon a bujdosó magyar szíve kétszeresen fáj, hiszen a lelke folyton otthon jár, és most alig meri elhinni, hogy a száműzetés idejének vége már, és nemsokára meglátja a drága Hont, ahonnan elüldözte a balsors. Nem is tudja még egészen felfogni az értelem, ami történt az elmúlt napokban, olyan hirtelen jött e káprázatos fordulat. Mindenszentek Isten hőseinek ünnepe, akik remekművet csináltak az életükből, teljes diadallal mentek be a halhatatlanságba. Nekik mindig kevés volt a jó, amit műveltek, mert az elvet követték, a szeretetnek egy mértéke van: mérték nélkül szeretni. Álljunk most mindnyájan e hősök nagyságának fényébe és menjünk utánuk az egyetlen úton, amely a jövőbe és halhatatlanságba vezet. A szívünkben elmegyünk ma a rengeteg új sírhoz, amelyekben új szabadságunk hősei pihennek. Csupa fiatal test, fejfájukon az ifjúság évszámai, kiöntött vérüktől még drágább lett a haza földje. Könnyen haltak, mert mérték nélkül szerették a szabadságot, ők már a végtelen szabadságban, Istenben ünneplik az idei Mindenszentek napját. Akkor éltek leginkább, amikor elestek, a lelkük akkor volt leggazdagabb, amikor azért haltak meg, ami nélkül nem érdemes élni. Szüleik és testvéreik, feleségük és gyermekeik gyászában osztozik az egész nemzet, a példájukon nevelődik a jövő minden nemzedéke. Testük a földbe tért, lelküket a hősök istene ölelte magához, azért a mi fájdalmunkat övezze a szent büszkeség, hogy ilyen ifjúság terem hazánkban. Az életnek csak egy igazi értelme van testvéreim, a hősiesség; csak az a nemzet érdemli a jövőt, amelynek minden században vannak hősei. Hódolatunk és köszönetünk koszorúját letesszük sírhantjukra, s amíg a nemzet él, hozzájuk járjon iskolába apraja és nagyja. Ma azokat is idézzük, akik az utolsó tíz év alatt hangtalanul vesztek el a táborokban, a börtönökben. Soknak talán a sírja is jeltelen. A hosszú szenvedés, a hűség vértanúi ők. Előttük is hódolunk ma itt, és mi keresztények tudjuk, találkozni fogunk velük a halhatatlan Istenben; köszönjük meg nekik, amit értünk szenvedtek. Bízvást reméljük, sokan voltak köztük, akik megérdemlik az oltárok dicsőségét, s eljön az idő, amikor új hitvallóink miséit mondja az egész világegyház. Mély hódolattal köszöntjük Mindenszentek napján Mindszenty bíboros urunkat, ő megint szabad, s éppen azon az ünnepen, amelynek nevét viseli. Micsoda kegyelem, hogy a szentek istene őt megtartotta nekünk. Csodálatos nyelvünkben nincs szavunk, amivel hálánkat kimondhatjuk neki, azért, amit a harcok éveiben tett, amit a kínzásban elviselt, és nyolcévi rabságban tűrt, meg imádkozott értünk. Szinte el sem tudjuk képzelni, hogy hamarosan megint láthatjuk a nyugodt arcát, a mélybe néző szemét. Ezer év óta testvéreim, még nem volt a nagy magyar püspök, nem volt bíboros, aki ekkora keresztutat járt meg, hogy hűséges pásztora legyen a nyájnak. Elég-e a mi szegény szívünk, hogy méltón tudjunk tisztelni és szeretni ilyen főpapot? Forrón imádkozunk, tartsa meg az Isten igen sokáig, hogy legyen az életünk vezére, és lássa megint boldognak a népét, amelyért minden áldozatot elvállalt. Az ő élete annak bizonysága, hogy Isten szeret minket, mert olyan főpapot őrzött meg nekünk minden vészen át, aki Jézusért ilyen halálosan szereti az árva magyar nép. Innen Nyugatról is azt kiáltjuk feléje: Főmagasságú urunk, Esztergom bástyáján kezedbe tesszük a szívünket, mert te vagy a magyar sors élő jelképe, a neved már most halhatatlan, parancsolj és követünk, amerre vezetsz! Édes testvéreim! Látjátok, micsoda világosság gyulladt most a hazában? Pirosan tündöklik a szabadsághősök vére, ragyog a bilincsek hitvalló példája, s minden bíbornál fényesebb Esztergom ormán a főpap alakja. Minden buzgóság kevés ennyi áldásért, ennyi dicsőségért hálát adni Istennek. Ne is beszéljen a szánk sokat, de a cselekvő hűség tegyen bizonyságot róla. Elsősorban emlékezzünk a levélre testvéreim, amelyet Mindszenty bíboros úr elfogatása előtt írt híveinek. Abban eleve megbocsátott az ellene vétkezőknek. Most is ebben kell őt követnünk, de nyomban! Megbocsátás Isten erénye, és egyben fő politikai okosság is. Aki szívében nem akar megbocsátani az ellenségnek, nem tartozik Isten országához, és becsülettel nem imádkozhatja többé a Miatyánkot. Azt se feledjük, a bűnösnek kijár a büntetés, amelyet megérdemel, de a törvényes hatalom járjon el ellene, mert különben az ököljog összetöri a magyar jogrendet. Aki vétkezett, feleljen a törvény előtt. Éppen azért az erkölcs tiltja a magánbosszút, és az önhatalmú bíráskodást. A dühösnek rendesen nincs igaza, ezt mindenkinek tudnia kellene! A hosszú zsarnokság borzalmát most ne tetézzük magyarok a bosszúállás vadságaival. Művelt nép ezt nem engedheti meg magának, és őrültség volna becsületünk fehér zászlaján most feltenni a foltokat. Azt is jegyezzük meg, mikor a hősöket ünnepeljük és magasztaljuk, a hős mindig nagylelkű, tehát vigyázzunk, nehogy a tetteink meghazudtolják szavainkat. A hamar munka sohasem jó - mondja a magyar paraszt. Legkevésbé a törvénykezésben. Az elegendő ok nélkül kivégzettet föltámasztani nem lehet többé. Bőséges volt már, túl sok a vérontás; rengeteg az özvegy, az árva, gyászoló szülő; súlyos ok nélkül szaporítani a gyászt, a sírást, az átkot nem szabad. Annyira kevesen vagyunk, hogy a magyar vér pazarlását nem engedhetjük meg magunknak. A nemzet lelkén mély sebek tátonganak, ne forgassuk bennük a kést, különben sohasem gyógyulnak be. Ezt a súlyos parancsot az élő Isten nevében az ártatlanul megölt Krisztus nevében hirdetem meg, és jaj legyen annak, aki semmibe veszi! Akkor kell józannak lenni magyarok, amikor az utcán az izgalom hevülete uralkodik. Az okos ember most legyen bátor és parancsoljon a szenvedélynek. Arra is szemesen nézzünk, hogy a rövidlátó bosszúállás, önbíráskodás ne rombolja le hírnevünket, amelyet most az egész világon élvezünk. Éppen előttem fekszik egy röplap, amellyel München katolikus vezetői misére hívják a holnapi napra a közönséget, a mi hazánkért és a mi halottainkért. A Szentséges Atya körlevélben szólította föl az egész egyházat, hogy imádkozzanak értünk a hívek az egész földkerekségen. Nem szabad magyarok megengednünk, hogy ekkora szeretet irántunk csalatkozzék bennünk!
A szabadságharc után újra kezdjük az életet. Azért fogadjuk meg, hogy annak isteni törvényeit szigorúan meg fogjuk tartani. Mondjuk ki mindjárt kereken, magyarán: erős ország csak akkor leszünk, hogyha több lesz a magyar, különben elveszítjük jogunkat az élethez és a szabadsághoz. Más szóval újjászületni csak akkor sikerül, ha sokkal több lesz a gyermek és minden magyar házasság legalább négy új életet hoz a világra. A sokgyermekes család legyen a nemzet szeme fénye. Ezt a közvéleményt gyorsan meg kell teremtenünk, ha a harc után a békét is meg akarjuk nyerni. A mi hazánkban még elfér ötmillióval több lakos, csak többet kell termelnünk, és olyan gazdasági rendszert teremteni, amely a családi bért fizeti, sőt előnyben részesíti a sokgyermekes családot. Előttünk vannak a külföldi példák, s az új törvényhozás főbenjáró gondja legyen e kérdést megoldani. E javaslat gyökeresebb minden forradalmi tervnél, de azt is követeli, hogy lehetőleg minden dolgozónak legyen valamilyen formában tulajdona, akár a földön, akár az iparban, vagy másutt dolgozik. Ha azt kívánjuk jogosan, hogy a gazda a maga földjén szántson, de több gyerekért, és nem csak egyért, akkor a vállalatok első részvényesei is azok legyenek, akik bennük dolgoznak. Így igazán az egész népé lesz a nemzet tőkéje, a gazdaságot majd a dolgozók, a mérnökök, a vállalkozók önkormányzata irányítja, nem pedig az állam, vagy egy párt korlátlan önkénye. Most csak egy pár mondatban vázoltuk a roppant tervet, amely szerint újra kell építeni hazánkat. A mai nemzedékre vár e föladat, de csak akkor sikerül, ha a közvéleményben gyökeret ver az igazság: úgy szeresd a többi magyart, mint önmagad. Ha majd mindenkinek személyes gondja lesz az egész nemzet java - testvéreim. Ha a más gyomra úgy fáj, mint a tied. Ha nem akarsz rongyos és éhes gyermeket, elhagyott szegényt látni, amíg te válogatsz az ételben. Ha majd nem esik jól az ízes falat és megakadt a torkodon, de akadjon is meg, amit az ínséges kinéz a szádból. Ha majd a nemzeti önérzet és büszkeség nem bírja elnézni, hogy az egyik család disznó odúban lakik, míg a másik palotában páváskodik. Ha majd minden honfitársad ínsége föllázít a jogtalanság ellen, amit az szenved, akkor megszületik az új ország, amely dicsősége lesz Istennek, boldogság a népünknek, és példája az egész világnak - ámen, úgy legyen.

Orgona, kórus, latin nyelvű szertartás

Téged azért legkegyesebb Atya, Jézus Krisztus a te Fiad és a mi Urunk nevében esedezve kérünk, hogy fogadd el és áldd meg ezeket az ajándékokat, ezeket az adományokat, ezeket a szent és sérthetetlen áldozati tárgyakat, melyeket főképpen katolikus anyaszentegyházadért neked bemutatunk, hogy azt az egész világon békében és egységben megőrizni, megtartani és kormányozni méltóztassál, a te szolgáddal, XII. Pius pápánkkal, püspökeinkkel és katolikus hitű minden igaz követőivel együtt.

Ó, édes Jézus, ó, irgalmas Jézus, imádlak lelkem mélyéből, szeretlek tiszta szívemből, neked élek, neked halok, életemben, halálomban édes Jézus tiéd vagyok.

Orgona, kórus, latin nyelvű szertartás

Szentháromság egy Isten, legyen kedves előtted hódolatunk. Esdve kérünk, hogy felkent szolgád áldása által kegyelmeddel erősítsd meg mindnyájunkat. Bennünket, akik ez áldozaton jelen lehettünk és otthonszenvedő testvéreinket, akik e szentáldozat bemutatása alatt lélekben velünk voltak.

Orgona, kórus

Himnusz

Kedves hallgatóink! Mindenszentek ünnepélyes szentmiséjének szertartását közvetítettük. A szentbeszédet páter Varga László jezsuita atya mondotta.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-11-01 9:10
Hossz1:00:02
CímMindenszentek ünnepélyes szentmiséje
MűsorkategóriaEgyházi műsor
SzerkesztőFábián Károly
Műsor letöltése MP3