Nemzetközi sajtószemle

Bajorország egyik legtekintélyesebb újságja a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung. Mai számának érdekesebb cikkeit felolvassuk hallgatóinknak.

A lap mindennapi politikai glosszájának címe: "A fénysugár". A lap hír és helyzetmagyarázója a magyarországi eseményekkel kapcsolatban a német-szovjet zóna súlyos problémáira világít rá. Bevezetőül idézi Walter Ulbricht siralmas hangú é s könyörgő szavait, amelyeket e hét végén a német ifjúsághoz és egyetemi hallgatókhoz intézett. Ulbricht e beszédében többek között így szólt:
"A munkások és a parasztok többet adtak nektek, mint amennyit az ország gazdasági helyzete megengedett. A parasztok nagy áldozatokat hoznak, hogy tanulmányotokat sikeresen folytatni tudjátok. Most a munkások tőletek várják, hogy tanulmányaitokat a legmagasabb teljesítménnyel folytassátok."
E könyörgő és egyben fenyegető szavakat intézte Ulbricht az egyetemi diákokhoz, akiknek szociális lelkiismeretére apellál. Különös és figyelemreméltó, hogy ezt éppen most teszi, amidőn a szovjet karmaiban tartott rabállamokban éppen az ifjúság lelkiismerete mozdult meg. A magyar fölkelés az ifjúság, az egyetemi hallgatók és a munkások tiltakozó felvonulásával kezdődött el, ugyanez volt Lengyelországban, ez kezdődik el most Romániában is és Kelet-Berlinben az egyetemi hallgatók azok, akik most magukra ébredve követeléseiket hangoztatják. A tanulóifjúság és a munkások együtt kezdték el mindenütt a forradalmat. Nem lepett meg bennünket, hogy akik mindenütt a közvetlen áldozatai a kommunista gazdálkodásnak, és akiknek szovjetellenes magatartását ismerjük, fellázadtak és fegyvert ragadtak. Az egyetemi ifjúság lázadása azonban meglepő és elgondolkoztat. Hiszen állítólag kegyeltjei voltak a kommunista uralomnak, nagy többségük munkások és parasztok fiai, akiket a népboldogító kormány mindenféle ösztöndíjakkal segített ahhoz, hogy tanulhasson. Nos, a most fellobbanó forradalmakban a legérdekesebb az volt, hogy éppen a tanulóifjúság volt az, aki fegyvert ragadott és a barikádokon élete veszélyeztetésével tiltakozott a kommunista uralom ellen. A magyar ifjúság is fellázadt az ellen a kommunista rendszer ellen, amely hozzásegítette, hogy tanuljon és megnyitotta az érvényesülés kapuit a kommunista társadalomban. Azt kérdezzük. Vajon miért lázadtak fel ezek a fiatalok és akarták fegyverrel kiirtani kommunista mecénásaikat? A feleletünk erre a kérdésre az, hogy ezek az ifjak minden ideológiai dresszúra és rákényszerített szellemi kényszerzubbony ellenére felismerték, hogy az emberi szabadság mindennél több és hogy e szabadság nélkül csak szánalmas bábjátékfigurák.
A Süddeutsche Zeitung e szavakkal fejezi be cikkét:
Ulbricht az ifjúság problémáit a következőképpen látja megoldhatónak, miután a munkások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy tanulmányaikat végezhessék, legjobb volna, ha összeülnének a munkásokkal, és együtt beszélnék meg azokat a kérdéseket, amelyek elégedetlenségüket szítják. Ulbrichtnak ez a tanácsa nagyon veszélyessé válhat a rendszerre - mondja a müncheni újság közírója. Egy ilyen munkás és ifjúsági beszélgetés könnyen azt eredményezheti, ami Budapesten történt.

Miután az Egyesült Nemzetek teljes tanácsának ülése csak a hétfőre virradó hajnalra ért véget, a Süddeutsche Zeitung még nem közölhette annak eredményét. A lap első oldalának nagy betűkkel szedett háromhasábos címe így szól: "Moszkva elfojtja Magyarország szabadságát". Ebben a sajtóirodák legújabb jelentéseit foglalja össze. A páncélkocsik ezrei, a szovjet hadsereg gyalogos csapatai és repülőegységek támadtak rá Magyarországra, hogy a még mindig hősiesen küzdő szabadságharcosokat és a melléjük állt magyar hadsereget leverjék. A vasárnapról hétfőre virradó éjjel a budapesti helyzetről semmit sem tudunk pontosan. A moszkvai rádió által világgá bömbölt hírek, amelyek szerint a magyar ellenállást vasárnap estig teljesen leverték, még megerősítésre szorulnak. Az oroszok által felállított ellenkormány, Kádár Jánossal az élen, az egyik magyar rádión programot adott és ez a program -mint a Süddeutsche Zeitung jelenti - ha nem is egészben, de a fővonalakban a Rákosi-korszak irányát tartja fenn.
A lap első oldalának majdnem egyharmadát egy Budapestről származott fénykép tölti be. A fényképen a magyar fővárosnak egy külvárosi tere látható, amelyen keresztül a szovjet tankok vonulnak be. Ijesztő látvány a képen - jegyzi meg a Süddeutsche Zeitung is, hogy az óriási téren egyetlenegy ember sem látható.
"A novemberi tragédia" címen írja vezércikkét az újság politikai szerkesztője. Többek között ezeket mondja:
Amitől szívszorongva féltünk, bekövetkezett. Magyarországon a szovjet csapatok vaskarmai elfojtották a szabadságot. Szombaton még azt a jelentést kaptuk, hogy a felkelés lepihent és a munka lassan elkezdődik. De vasárnap reggel már kétségbeesett segélykiáltások hallatszottak Magyarországból. A sorsszerű és kísérteties kör úgy látszik ezzel bezárult, beteljesült. Mialatt Franciaország és Anglia Moszkva zavarát arra használta fel, hogy Nasszerrel leszámoljon, a Kreml viszont a világ emiatti zavarát felhasználva elindult, hogy Magyarországot a keleti blokk számára visszaszerezze. A világ közben beszél, szónokol, mintha nem is volna emberéletről szó. Az emberi igazság pedig szégyenkezve és mélyen megsértve visszavonul búvóhelyére. A Szovjetunió most megmutatja, hogy a világ véleményével semmit sem törődik. Ha nagyon szorítják, esetleg megengedi, hogy a karmaiban tartott népek az ő általuk előírt szocializmus felé a saját útjaikon menjenek, de azt már nem viseli el, hogy ez az út az igazi szabadsághoz vezessen. A magyarok a feltétel nélküli emberi jogokért a halálba mentek. Moszkva erre a kommunizmus szótárából előveszi jól ismert frázisát, és azt állítja, hogy a reakciós ellenforradalom támadt fel ellene. E napok egészen különös tragédiája abban van, hogy a magyarok a legmagasabb régiókban élő célok felé törekedtek, s éppen azért, mert ilyen magasra törtek, senki sem mert háborút indítani ezért a túl magas célú álomért a Szovjetunió ellen. Senki sem számított Moszkvának arra az alattomos játékára, hogy mialatt a budapesti kormány felé megnyugtató kijelentéseket tesz, lepaktál a magyar kommunista párt vezérével, utasítja, hogy alakítson ellenkormányt és hívja segítségül a szovjet tankokat és fegyvereket.
A Süddeutsche Zeitung vezércikke e szavakkal fejeződik be:
A világ bizalma beláthatatlan időkre megrendült és az 1956 novemberében lezajlott tragédiából egy szörnyű lidércnyomás maradt meg bennünk.

Kedves hallgatóink! A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung cikkeit ismertettük a magyarországi drámai eseményekről.