10:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 10 óra. Most híreket mondunk.

Kéthly Anna Nagy Imre kormányának államminisztere New Yorkba érkezett. Hangoztatta, hogy azok a fiatal munkások és diákok, akik fegyvert fogtak a magyar szabadság védelmében, igazi hősök. Ők a magyar jövő reménysége. "Minden vágyam az, - folytatta Kéthly Anna - hogy az ENSZ védelemben részesítse a magyar nép ügyét."

Az ENSZ közgyűlése legközelebbi ülésén dönt arról, hogy mikor hallgassa meg az erőszakos szovjet beavatkozással eltávolított Nagy kormány szabadföldre jutott jogos képviselőjét Kéthly Annát, a magyar szociáldemokrata párt elnökét.
Lodge nagykövet az amerikai ENSZ delegáció vezetője, valamint Dixon brit ENSZ küldött, erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Kéthly Anna minél előbb személyesen számolhasson be a közgyűlés színe előtt a szovjet csapatok által rendezett magyarországi vérfürdő részleteiről.

A pakisztáni miniszterelnök táviratot intézett Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz, amelyben felszólítja őt, hogy a szovjet kormány szüntesse be az erőszak alkalmazását Magyarországon.
Szuhravardi miniszterelnök felszólítja Bulganyint, ne akadályozza meg a magyar népet abban, hogy saját maga válassza meg szabadon és kényszer nélkül azt a kormányformát, amelyet kíván. Pakisztáni kormánykörökből származó értesülés szerint a pakisztáni külügyminisztérium utasította ENSZ küldöttjét, terjesszen újabb javaslatot az ENSZ közgyűlése elé a magyarországi helyzet békés rendezésére. A pakisztáni javaslat a következő pontokat tartalmazza. Haladéktalanul el kell rendelni a "Tüzet szüntess!"-t Magyarországon. Az országból ki kell vonni az összes külföldi csapatokat, az ENSZ pedig küldjön a világszervezet tagállamaiból biztonsági csapatokat a magyarországi rend helyreállítására. Az ENSZ ellenőrzése alatt tartsák meg Magyarországon az általános választásokat, mihelyt a rend helyreállt. Biztosítani kell az általános választások teljes szabadságát, és a magyar népnek azt a jogát, hogy szabadon választhassa meg kormányát. Hangzik a pakisztáni javaslat.

Európa szabad országainak lakossága ma is a tragikus magyarországi események és a szovjet csaptok vérengzésének hatása alatt áll. Több országban a gyász jeléül a lobogókat félárbocra eresztették, és megerősített rendőri alakulatok őrzik több országban a szovjet követségi épületeket a nép haragja és felháborodása ellen.

A francia fővárosban a rendőrségnek alig sikerült megakadályoznia, egy több ezer főből álló tüntető tömeget abban, hogy megtámadja a szovjet követségi épületet.

A Nyugat- és Kelet-Berlin közötti határt megerősített csaptok őrzik, és a hatóságok minden intézkedést megtettek esetleges incidensek megakadályozásra.
A nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség felhívta hatmillió tagját, hogy ma három percre szüntesse be a munkát, és így tiltakozzék a magyarországi események és a szovjet csapatok brutális vérengzése miatt.
A bajor fővárosban ma délben a tiltakozás jeléül az utcai forgalmat három percre leállítják.

"A magyar hazafiak vére az égbe kiált, mint Ábel vére, Ábelé, akit Káin meggyilkolt." - hangoztatja XII. Pius pápa, főpásztori levelében. "A népek jogos szabadságát sohasem lehet vérbe fojtani" - Folytatódik a pásztorlevél. XII. Pius pápa állást foglal a béke helyreállítása mellett Magyarországon és a Közép-Keleten. A pápa a világ katolikusaihoz intézte levelét, amelyben még ezeket mondja. "Ma is érvényben vannak a szavak, amelyeket az Úr intézett Káinhoz. Testvérednek vére hozzám kiált a Földről. A magyar nép vére is Istenhez kiált, az igazságos bíróhoz, aki a bűnöket gyakran csak a halál után bünteti, sokszor azonban a büntetés a vezetőket már életükben eléri, és eléri azokat a népeket is, amelyek igazságtalanságokat követtek el. Erre bizonyság a történelem is." - Mondja XII. Pius pápa főpásztori levelében.

Gruson, a New York Times varsói különtudósítója megállapítja, nem véletlen az, hogy a lengyelországi kommunista hatóságok akkor hozták nyilvánosságra 32 szovjet állampolgárnak a lengyel hadseregből való eltávolítását, amikor az egész ország lakosságát elégedetlenség töltötte el, hogy Lengyelország az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén a magyar kérdésben az amerikai határozati javaslat elfogadása ellen szavazott. A tudósító szerint a lengyelországi magatartás, amelyet a rádió tegnap a késő délutáni órákban jelentett be, megrendítette az egész lengyel közvéleményt. Csak Lengyelország jelenlegi kényes helyzetének tudható be, hogy országszerte nem került sor tiltakozó tüntetésekre - írja a tudósító.

A Trybuna Ludu a Sztandar Mlodych, valamint az Zycie Warszawy nevű lengyel lapok több kommunista szerkesztője tiltakozott a kommunista párt Politbürójánál a lengyelországi ENSZ delegátus állásfoglalása miatt, és a külügyminiszter elmozdítását követelte.
Gruson cikkében a továbbiakban ismerteti Gomulkának, a lengyelországi kommunista párt első-titkárának nyilatkozatát, a tragikus magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Gomulka hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak Magyarországgal szemben tanúsított magatartása ismeretes, és azt a legutóbbi események nem befolyásolták. Ugyanakkor kijelentette Gomulka azt is, hogy a magyarországi események nem befolyásolták a Lengyelország és a Szovjetunió közötti kapcsolatokra vonatkozó terveket sem, amelyek az ország szuverenitásán és a két párt közötti egyenlőségen alapszanak. Gomulka egyidejűleg azt a véleményét fejezte ki, hogy egyetlen ország se avatkozzék be más országok belügyeibe, és mindenekelőtt a nép maga határozzon országa politikai helyzetéről és nemzetközi kapcsolatairól.

Bulganyin szovjet miniszterelnök levelet intézett Eisenhower elnökhöz. Kétoldali tárgyalásokat javasol az amerikai kormánynak a közel-keleti harc megszüntetése érdekében. Bulganyin azt írja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az a két nagyhatalom, amely az atom és hidrogén fegyvereket beleértve az összes modern fegyverekkel rendelkezik. Ha a két ország az ENSZ közel-keleti döntése által támogatva, közösen járna el a közel-keleti nyugalom helyreállítása érdekében, akkor ez kétségtelenül sikerrel járna -mondja levelében Bulganyin.
Eisenhower elnök elutasította Bulganyin javaslatát. Válaszában nyomatékosan hangoztatja, hogy Bulganyin elképzelhetetlen javaslatával minden kétséget kizáróan el akarja terelni a világ figyelmét a magyar tragédiáról.
Eisenhower sajnálkozást fejezi ki, hogy a Szovjetunió a közel-keleti kérdésben az ENSZ előtt fekvő határozati javaslat ellen szavazott. Hangsúlyozza, hogy sem a szovjet, sem más fegyveres erők nem léphetnek fel a közel-keleti térségben, kivéve, ha erre az ENSZ ad felhatalmazást. Minden ezzel ellenkező lépés éles ellentétben állana az ENSZ-nek azzal a határozatával, amely az Egyiptomban lévő idegen csapatok azonnali visszavonását írja elő. Új fegyveres erők megjelenése a közel-keleti térségben az ENSZ alapokmányának megsértését jelentené, és így az ENSZ minden tagállamának, köztük az Egyesült Államoknak is, kötelessége lenne minden ilyen kísérletet ellenezni.
Eisenhower válaszlevelében továbbá hangsúlyozza, hogy a közel-keleti helyzeten kívül a magyarországi események is súlyos aggodalmat okoztak az Egyesült Államokban. Ebben a percben szovjet csaptok brutális eszközökkel fojtják el a magyar nép emberi jogait.

Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése felszólította a Szovjetuniót, hogy azonnal szüntesse be katonai akcióját a magyar nép ellen, és haladéktalanul vonja ki csapatait Magyarországról.
A Szovjetunió az ENSZ-nek ezt a határozati javaslatát éppen úgy, mint megelőzően a Biztonsági Tanács javaslatát, elutasította. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió szembeszállt az ENSZ határozatával a világ békéjének biztosítására. Ezek között a körülmények között világos, hogy a biztonság és a béke megőrzésére a legelső és legfontosabb lépés az lenne, ha a Szovjetunió kötelezően elfogadná az ENSZ határozatát, megszüntetné a szovjet csapatoknak a magyar nép ellen irányuló harcát, és kivonná csapatait Magyarországról.
A Szovjetunió csak ezeknek a kötelezettségeknek teljesítése után tehetne további lépéseket a világbéke biztosítására. Hangzik Eisenhower elnök Bulganyinhoz intézett válaszlevele.

Bulganyin szovjet miniszterelnök leveleket intézett a brit, francia és az izraeli miniszterelnökhöz is. Az Eden és Mollet miniszterelnökhöz intézett levelében Bulganyin hangoztatja, hogy a szovjet kormánynak eltökélt szándéka, hogyha kell, még erőszak alkalmazása árán is, letöri a közel-keleti támadást, és befejezi az Egyiptom ellen folytatott háborút. A szovjet miniszterelnöknek a két nagyhatalomhoz intézett levele megemlíti Eisenhower elnökhöz intézett levelének tartalmát is, kiemelve, hogy a szovjet kormány Eisenhower elnököt közös közel-keleti akcióra szólította fel.
Bulganyin Eden brit miniszterelnökhöz intézett levelében azzal fenyegetődzik, hogy Nagy-Britannia nálánál erősebb országgal találná magát szemben. Támadását a Szovjetunió ez esetben nem csak tengeri, vagy légi erejével folytatná, hanem bevetné rakétalövedékeit is.
Bulganyin Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz intézett levelében, rosszallását fejezi ki az Egyiptom ellen indított támadás miatt, és bejelenti, hogy visszahívta a tel-avivi szovjet nagykövetet. A szovjet kormány sajtóosztályának vezetője, Iljicsev, este sajtóértekezletet hívott össze, amelynek keretében ismertette Bulganyin leveleinek tartalmát. A sajtófőnök újságírók véleménye szerint a Nagy-Britanniához és Franciaországhoz intézett leveleknek kiegészítéseként élesen fenyegető kijelentéseket tett Nagy-Britannia és Franciaország ellen.

Mollet francia miniszterelnök Bulganyin szovjet miniszterelnök levelének vétele után a késő éjszakai órákban rendkívüli minisztertanácsra ült össze a kormány tagjaival. Mollet a megbeszéléseket éjfélkor hirtelen megszakította, hogy megbeszélést folytasson Dillon-nal, az Egyesült Államok párizsi nagykövetével. Ezt követően Mollet behatóan tanulmányozta azokat a jelentéseket, amelyeket Franciaország külföldön akredittált nagykövetei küldöttek a közel-keleti fejleményekről.

Bulganyin leveleivel egyidejűleg Sepilov szovjet külügyminiszter táviratot intézett az ENSZ-hez, amelyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte az egyiptomi helyzet megvitatására. A táviratot követően Szoboljev szovjet ENSZ delegátus határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Ebben arra kéri a tanácsot, hatalmazza fel az amerikai és a szovjet tengeri és légi erőket, hogy támogatást nyújthassanak Egyiptomnak. Egyidejűleg arra szólítja fel a határozati javaslat Nagy-Britanniát, Franciaországot és Izraelt, hogy 12 órán belül szüntessen be minden hadműveletet, és három napon belül vonja ki csapatait egyiptomi területről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa éjjel fél három órakor kezdte meg vitáját. Az ülést megelőzően Dixon brit ENSZ delegátus Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett levelében bejelentett, hogy Nagy-Britannia parancsot adott ki légierejének, az egyiptomi bombázások azonnali beszüntetésére. A brit ENSZ küldött kijelentette levelében, hogy a brit légierő csak olyan hadműveleteket hajt végre, amelyek a Szuezi-csatorna övezetben esetleg szükséges katonai akció támogatását szolgálják. A Biztonsági Tanács értekezletének megnyílása után azonnal Hammarskjöld főtitkár emelkedett szólásra és közölte a tanáccsal a brit bombázások beszüntetéséről kapott értesítést, amelyről kijelentette, hogy ennek a bejelentésnek különleges jelentősége van. A Biztonsági Tanács a vita után szavazásra bocsátotta a szovjet határozati javaslatot. Hárman szavaztak a javaslat mellett, négyen ellne, még négy állam tartózkodott a szavazástól. A javaslat elfogadásához hét igenlő szavazatra lett volna szükség.

Izrael tegnap éjszaka értesítette Hammarskjöld ENSZ főtitkárt, hogy tegnap reggel óta Izrael és Egyiptom között a szárazföldön, a levegőben és a tengeren minden harc szünetel. Izrael ugyanakkor bejelentette, hogy fenntartás nélkül hozzájárul egy fegyverszüneti megállapodás létesítéséhez, és ennek megfelelően parancsot adott az izraeli fegyveres alakulatoknak a fegyverszüneti megállapodás szigorú betartására. Az értesítés hangsúlyozza, hogy Egyiptomban a harci cselekmények beszüntetése után a helyzet csendes. Az egyiptomi kormány hivatalosan közölte Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy Egyiptom elfogadja az ENSZ biztonsági csapatainak kiküldését a közel-keleti béke biztosítására. Az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamai tegnap felkérték a világszervezet elnökét, hogy hívja össze haladéktalanul rendkívüli ülésre a közgyűlést a palesztíniai helyzet újbóli megvitatására. A rendkívüli ülést európai időszámítás szerint tegnap éjjel 2 órára tűzték ki. A Biztonsági Tanács ülése azonban reggel fél ötig tartott, ezért a közgyűlést csak ma délután, vagy este tartja meg újabb rendkívüli ülését. A pontos időpontot később közlik. A közgyűlés köreiben hangoztatják, lehetséges az, hogy a közgyűlés mai rendkívüli ülésén, a közel-keleti helyzeten kívül a magyarországi eseményekkel is foglalkozik majd.

Egyiptom felkérte az ENSZ 24 ázsiai és afrikai tagállamát, nyújtson katonai segítséget a brit, francia és izraeli agresszió elleni küzdelmében. Egyiptom ENSZ küldötte ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy országa egyetlen más államtól sem kért katonai segítséget. Az egyiptomi ENSZ delegátus egyidejűleg megcáfolta azt a hírt, amely szerint az egyiptomi és a brit katonai hatóságok között fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek volna Port-Szaídban. Hangsúlyozta, hogy a katonai hadműveletek továbbfolynak, és az egyiptomi haderő főparancsnoksága teljesen ura a helyzetnek. A Nicosiában lévő brit, francia főparancsnokság legutolsó hivatalos közlése megerősíti az egyiptomi ENSZ delegátus cáfolatát. A kiadott hivatalos jelentés ugyanis közli, hogy az egyiptomi katonai főparancsnokság Port-Szaídban elutasította a brit-francia felszólítást a megadásra. Az egyiptomi kormány tegnap a késő esti órákban, hivatalos nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint a Port-Szaídban és a port-fuadi körzetben lévő brit és francia katonai erőket másodízben megerősítették. A Nicosiában lévő brit, francia főparancsnokság ma reggel háromnegyed hat órakor bejelentettem, hogy francia és angol csapatok folytatják hadműveleteiket a megadásra szóló felhívás elutasítása után.

Híreink közlését ezzel befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádió!