Rendkívüli ENSZ program

Kedves Hallgatóink! Most részletes riportunk következik az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i üléséről, amelyen a Magyarország ellen intézett szovjet támadás ügyét tárgyalják. Beszámolónkat Lovas László állította össze.

Szignál

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének élére állított, tégla alakú palotájában vasárnap este drámai lefolyású vita kezdődött. Az ENSZ történetében mindössze három esetben fordult elő eddig, hogy a Biztonsági Tanács vasárnap összeüljön. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai által előterjesztett magyarországi szovjet beavatkozás ügyét azonban szintén ebben a szokatlan időben, soron kívüli sürgősséggel tárgyalják.

Magyar időszámítás szerint vasárnap este 10 óra van, amikor Cornut-Gentille, soros francia elnök megnyitja a Biztonsági Tanács ülését. A Biztonsági Tanács állandó tagjai: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió, továbbá Nemzeti Kína. A hat választott tag ez idő szerint: Belgium, Ausztria, Jugoszlávia, Peru, Kuba és Pakisztán. Az ülés megkezdése előtt a budapesti árnyék kormány washingtoni követe Kós Péter, aki egyben ENSZ kiküldött is, tiltakozó jegyzéket juttatott el Hammarskjöld főtitkárhoz amiatt, hogy a Biztonsági Tanács a szovjet beavatkozás ügyét tárgyalja. Kérte egyben, hogy amennyiben az ügyet tárgyalnák, a vitában részt vehessen.

Az ENSZ Alapokmányának vonatkozó szakaszai értelmében nincs akadálya annak, hogy az érdekelt ország kiküldöttje részt vegyen a vitában. A Biztonsági Tanács ilyen értelemben is határozott, kimondva azonban, hogy a magyarországi kiküldöttnek nincs szavazati joga. Alig kezdődik meg az ülés, és alig fejeződik be a nyugati nagyhatalmak indítványainak ismertetése, máris szót kér Szoboljev szovjet kiküldött. Kijelenti, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására nem volt szükség, és tiltakozik a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen. Az elnök figyelmezteti, hogy a Biztonsági Tanácsnak kötelessége összeülni, ha egyetlen tag erre kéri. Bejelentette, hogy szükségesnek tartja a nyugati nagyhatalmak kérésére a magyarországi helyzet sürgős megvitatását. Ezután szavazásra került a sor.

A Biztonsági Tanács 9 tagja a vita napirendre tűzése mellett foglalt állást. Ellene csupán a Szovjetunió szavazott, míg Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól.

Következik Szoboljev felszólalása. Érdemes jellemzésül felsorolni, hogy milyen érvekkel tiltakozik az ügynek az ENSZ elé vitele ellen.

"A magyarországi helyzet megvitatása a Biztonsági Tanácsban kísérlet Magyarország belügyeibe való beavatkozásra. A budapesti kormány nem emelt panaszt, sőt tiltakozott a Biztonsági Tanács eljárása ellen. A nyugati nagyhatalmak a magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbálják támogatni. Minden kormány szuverén joga, hogy felkeléseket csírájában fojtson el. A budapesti kormány kénytelen volt saját maga kérni a szovjet csapatok segítségét az ellenforradalmi erők felkelésének leverésére."

Ezekre a képtelen vádakra, amelyek különben éles ellentétben vannak, még a magyarországi szabadságharcról vallott kommunista kormányfelfogással is, elsőnek Lodge amerikai ENSZ kiküldött válaszolt.

Alig emelkedik azonban szólásra, megszakítja Szoboljev, és javaslatot terjeszt elő, hogy halasszák el három-négy napra a vitát.

Lodge nyomban visszautasítja ezt a váratlan javaslatot, amely teljességgel szokatlan az ENSZ történetében.

Szavazásra kerül a sor, és a szovjet javaslatot a Biztonsági Tanács tagjai ugyanolyan arányban vetik el, mint amilyenben a napirendi javaslatot elfogadták.

Lodge ezek után akadálytalanul folytathatja felszólalását. Leszögezte, hogy az amerikai nép mély rokonszenvet érez Magyarország népe iránt, és együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd. Egyetlen nép, egyetlen személy sincs kitéve az Egyesült Államok elnyomásának, amint hogy az amerikai nép saját életformáját senki másra sem akarja rákényszeríteni. Ezután sorra utasítja vissza a szovjet állításokat.

Ha nem lenne annyira tragikus az ügy, akkor Szoboljev szemébe kellene nevetni. A szovjet küldött az amerikai kormányt Magyarország belügyeibe való beavatkozással merészeli megvádolni akkor, amikor a szovjet fegyveres erők a magyarországi szabadságharcosok tömegeit mészárolták le az elmúlt napokban. A belügyekbe való beavatkozásnak az a módja, ahogy azt a Szovjetunió gyakorolja, brutalitás tekintetében példa nélküli.

Az amerikai kiküldött gúnyos hangon jelenti ki, hogy véleménye szerint még a szovjet propaganda képtelenségeinek is meg lehetnének a határai. Majd szó szerint hozzáfűzi:

"Hallatlan, hogy Magyarország ártatlan lakosságának tömeggyilkosa emeljen vádat azok ellen, akiknek belügyekbe való beavatkozása legfeljebb abban áll, hogy karácsonyi szeretetadományokkal próbálnak segíteni az arra rászoruló felebarátaiknak."

Lodge beszéde közben jelent meg egyébként a magyarországi ENSZ kiküldött a teremben, és félbe akarta szakítani annak felszólalását. Az Egyesült Államok kiküldötte felháborodva hátat fordított a budapesti kormány megbízottjának, aki véleménye szerint nem is vehetne részt a vitában. Ezután a brit ENSZ delegátus felszólalása következik.

"Nagy-Britannia - fejti ki, minden lehetőt el akar követni a súlyos magyarországi helyzet megszüntetésére, szem előtt tartva a bátor magyar nép természetes követeléseit. Magyarországon idegen csapatok avatkoztak be az eseményekbe, ez olyan nemzetközi probléma, amely a Biztonsági Tanács elé tartozik. Annak sincs jogi alapja, hogy a szovjet csapatok bevetését a varsói egyezménnyel indokolják. Nyomatékosan tiltakozik az ellen, hogy a magyar szabadságharcosokat ellenforradalmároknak bélyegezzék. Ami Magyarországon történik, az egész nemzet megmozdulása, a szabadság és a függetlenség visszaállítására."

Drámai hatást gyakorol Cornut-Gentille francia kiküldött felszólalása. "Magyarországon immár csaknem egy hete olyan események peregnek, amelyek az egész világot felrázzák. Külföldi fegyveres alakulatok támadtak az ország lakosságára. A magyarországi helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot is. A francia kormány meggyőződése, hogy a magyar népnek joga van saját kormányzási formájának szabadon való megválasztására."

A kubai kiküldött szintén tiltakozik a Magyarországon elkövetett kegyetlenkedések és a szovjet fegyveres beavatkozás ellen, amely nyílt megszegése a békeszerződésnek.

Még Brilej, jugoszláv ENSZ kiküldött is hangsúlyozza, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. A jugoszláv kormány nem támogatja ugyan a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz annak napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok beavatkozását belügyek megoldására.

Az ülés öt és félóra után ért véget. A vita folytatásának időpontját egyelőre még nem közölték.

Szignál

Összefoglaló riportban számoltunk be a magyar ügynek, az ENSZ előtt folyó drámai tárgyalásáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!