A szabadságharc győzelméről

1956. október 25. 20:10 ● 08:41

Béry László
00:00 00:00

A műsor leirata

A szabadságharc győzött. Miért? Hol? Mit ért el? Ezekre a kérdésekre válaszol Balogh Balázs.

A fegyverek még ropognak, de a harc már eldőlt, a szabadságharc győzött. Ez a megállapítás, kedves Hallgatóim, első pillanatra talán merésznek hangzik. A szabadságharcok sorsa azonban sohasem azon dől el, hogy pillanatnyilag mi a hadihelyzet, és a fegyveres erők mérkőzésében melyik fél kerekedik fölül. A szabadságharc rendszerint eléri a célját már azzal, hogy kitör. Győz azzal, hogy a legszentebb, legnemesebb eszményekért indul meg, és mögötte áll az egész nép közhangulata. A mostani szabadságharcunk ennél többet ért el. Már az első órákban bebizonyította, hogy fizikailag is erősebb, mint a rendszer. A mérhetetlen költséggel és fáradsággal fölépített államvédelmi szervezet, a többi nyílt és leplezett fegyveres erő, a pártszervezet és az egész spiclirendszer a nyílt harcban megbénult, alulmaradt a szabadság mámorában tüntető, harcoló néppel szemben. Budapesten ma már nem volna kommunista kormány, és a népgyilkos rendszer vezetői megérdemelt helyükre jutottak volna, ha nem volna az országban szovjet hadsereg, és ez a haderő nem vonult volna fel a magyar nép ellen. Az árulók abban reménykedtek, hogy a szovjet csapatok, tankok, repülőgépek megjelenésére a harc megszűnik, a nép megadja magát. Hát nem ez történt. A szovjet hadseregnek veszteségei vannak, szovjet tankok állnak döglötten az utcán, s a gyűlölt idegen által kiontott magyar vér még forróbbá, még elkeseredettebbé teszi a harcot.
Kedves Hallgatóim, ez már győzelem. Világraszóló győzelme a magyar népnek, amely felé e pillanatban szinte túláradó tisztelettel és lelkesedéssel fordul az egész világ közvéleménye. A magyar nép ezzel a szabadságharccal már bebizonyította, hogy tíz év gyalázatos mesterkedése nem tudta megtörni sem lelki, sem fizikai erejét. A magyarországi diktatúra nemcsak erkölcsi, hanem katonai csődjét is kénytelen volt bevallani azzal, hogy az orosz hadsereg beavatkozását kérte, gyávaságának és feneketlen ostobaságának adta bizonyítékát viszont azzal, hogy ezért a hóhérmunkáért hálát követelt a néptől. A magyarországi muszkavezetőkön ott ég az egész világ megvetésének bélyege. Erkölcsileg halottak, fizikailag rabok, mindeddig az óráig nem mertek kibújni a rejtekhelyükről. Hol láttak Budapesten csak egyetlenegyet is közülük, ahol harc folyt és helyt kellett állni?
Győzelmet aratott a magyar szabadságharc legnagyobb átkunk, a szovjet megszállás felett is. A Szovjetunió mintha szégyellte volna ezt a szörnyűséget, már régen eltüntette katonáit Budapestről, elbújtatta vidéki garnizonokba, és a megszállás tényéről nem volt hajlandó vagy nem engedett beszélni. A Varsói Szerződéssel próbált némi magyarázatot adni annak, hogy több mint tíz évvel a háború után még mindig megszállás alatt tartja egyenrangú, baráti szövetségeseit, most napnál világosabban kiderült, mire való ez a megszállás. A nép ellen, a nép fékentartására és lemészárlására, ha a nép szabadon szólani és cselekedni mer.
Kedves Hallgatóim, ez a bizonyíték világraszóló eredménye a harcnak, és e pillanatban még csak sejteni lehet, milyen súlyos döfés a különben is támolygó szovjet politika oldalában. A Szovjetunió vezetésében egyre jobban kiéleződnek a személyi ellentétek, egyre érezhetőbb a diktátor nélküli diktatúra vajúdása. A megszállott országok népe egymásután lázad, Kelet-Berlin, Poznan, most Varsó, mind egy-egy csapás a Szovjetunió Sztálin által kiépített hatalmi rendszerén. Jugoszláviával hetekig tartó tárgyalásokon sem tudták rendezni a viszonyukat, Kína elszakadási törekvéseket mutat, és a szabad világ kommunista pártjai torkig vannak a moszkvai parancsolgatástól. A mosolypolitika, a koegzisztencia minden nap jobban lelepleződik, a gazdasági és termelési csőd egyre fojtogatóbb. Ebben a helyzetben érte a Szovjetuniót a csapás, hogy Budapesten is be kellett avatkoznia, le kellett vetnie az álarcot, ország-világ előtt be kellett vallania, hogy a békét, barátságot hazudó mosoly mögött nincs más, csak nyers katonai erő és gyilkolásra kész hatalomvágy.
Győzött a magyar szabadságharc. Otthon is, abban a pillanatban, amikor kirobbant. Nem beszélnek provokátorról, mert a provokátor maga a rendszer. Gerő Ernő robbantotta ki ezt a forradalmat, ő dobta bele a szikrát az izzásig hevült hangulatba azzal, hogy kedd esti rádióbeszédében visszafordult a legöregebb sztalinista politikához. Minden csepp kiontott vér az ő kezén szárad, nem szabadulhat a tömeggyilkosság vádjától és az ítélettől, amelyet az egész nép mond ki felette. Ez az ítélet, kedves hallgatóim, részben már érvényesült. Gerőt elcsapták, nem párttitkár többé. A párt igazolja a felkelő népet.
Kedves Hallgatóim, a szabadságharc abban a pillanatban, amikor elkezdődött, már eltemette azokat a módszereket, célokat, hazugságokat is, amelyekkel a rendszer Moszkva parancsára tíz éven át kormányzott. A sztalinizmus feltámasztásának kísérlete indította el a harcot, és a kísérlet abban a pillanatban megbukott. Milyen gyűlölet és iszonyat ég a nép lelkében, ennek a jelei már akkor megmutatkoztak, amikor Gerő és társasága még Jugoszláviában utazgatott, és otthon megcsapta a szíveket a szabadság levegője. Ha nem vakította volna el a hatalom bitorlóit a rémület és a nép gyűlölete, meg kellett volna érezniök, hogy ezt a fejlődést visszafordítani nem lehet, a nép szabadulni akar a kommunista diktatúrától, kezébe akarja venni sorsa intézését, és a határon túl akarja látni a 11 év óta nyakán élősködő szovjet megszálló csapatokat. Ezt a követelést nem lehetett volna elalkudni akkor sem, ha nem robbannak ki a kedd esti események. Most, a szabadságharc kitörése után ez a népi követelés vérrel megszentelt, visszavonhatatlan parancs lett. Nincs a földön hatalom, amely ennek a parancsnak a teljesítését tartósan megtagadhatná. Valami más jön. Még nem tudjuk pontosan, mi és mikor. De olyan bizonyos, mint a napfelkelte, hogy az eddigi magyarországi kormányzati rendszert folytatni nem lehet, minden kísérlet a régi módszerek feltámasztására vagy életben tartására teljességgel reménytelen.
Kedves Hallgatóim, ezért mondjuk, tudjuk, hogy a szabadságharc győzött. A győzelemnek ára van. Rettentő nagy ára, megszakadt életek százai, fájdalmasan kiontott drága magyar vér. De ennek a vérnek minden cseppje szikrázó gyémánt, mérhetetlen kincs, amelynek értékét és hasznát az egész nemzet látja. Dicsőség a hősöknek, akik annyi év után megint fegyvert ragadtak a szabadság védelmében. Puskafüstön, könnyeken, romokon, rémületen keresztül lássuk meg és köszönjük meg ennek a harcnak roppant erkölcsi és politikai diadalát.

Kedves Hallgatóink, Balogh Balázs beszélt a szabadságharc győzelméről.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-25 20:10
Hossz0:08:41
CímA szabadságharc győzelméről
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-10-25 20:10
SzerkesztőBéry László
Műsor letöltése MP3