Rendkívüli ENSZ program

Kedves Hallgatóink! Most az Egyesült Nemzetek Szervezete rádiójának magyar nyelvű beszámolóját közvetítjük New Yorkból. Elnézést kérünk a beszámoló tört magyarságáért, de egy amerikai újságíró beszél magyar nyelven. Most kapcsoljuk New Yorkot.

Kedves Hallgatóim! Hölgyeim és Uraim! Itt az Egyesült Nemzetek rádiója beszél New Yorkból. Ma, pénteken délután 5 óra 40 perckor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa sürgős ülésre összeült, hogy a magyarországi helyzettel foglalkozzék. Az ülés összehívását Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország kérték, hivatkozva arra, hogy a magyarországi helyzet kritikussá vált. A tanács néhány perccel 9 óra előtt fejezte be mai ülését és ismét össze fog ülni holnap délután, szombaton 3 órakor, ismét egy sürgős ülésre. A mai ülés kapcsán e nagy..., több..., nagyszámú delegátus szólalt fel és kérte, hogy a United..., hogy az Egyesült Nemzetek akciót kezdjenek a magyarországi nép érdekében, hogy megvédjék..., és a Magyarország harcát függetlenségéért. Az Egyesült Államok képviselője azt ajánlotta, hogy a magyar kormány talán küldene New Yorkba a legközelebbi jövőbe egy rendkívüli képviselőt, hogy ez a rendkívüli képviselő a Biztonsági Tanácsnak részleteket adjon a jelenlegi helyzetről. Franciaország azt ajánlotta, hogy a tanács fogadjon el egy megfelelő határozati javaslatot, és ha ilyen javaslat a vétó folya..., folyt..., a vétó miatt nem lenne elfogadható a tanácsban, akkor a nemzet..., az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlés ismét üljön össze, hogy a magyarországi kérdéssel foglalkozzék. A vitának nagy része foglalkozott azokkal a jelentésekkel, amelyek ide az Egyesült Nemzetek székhelyére érkeztek az elmúlt 48 órában, és amelyek arra hivatkoznak, hogy Magyarországra új szovjet csapatok érkeztek meg. A szovjet delegátus azt mondotta, hogy ezek a jelentések minden alapot nélkülöznek, és azt mondotta, hogy a nyugati országoknak ez az újabb akciója, hogy a magyar kérdést a Biztonsági Tanács előtt tárgyalják, csak az a, csak arra céloz, hogy a világ közvéleményét elterelje az egyiptomi kérdésről. A Biztonsági Tanács ülésének végén a kínai delegátus egy, egy a Magyarország miniszterelnökétől, Nagy Imrétől november 2-i keltű levelét olvasta fel. Nagy, a miniszterelnök levelében további részletes információt ad az újabb szovjet csapatoknak Magyarországra való megérkezésével kapcsolatban.
Most vizsgáljuk meg, hogy mi történt az Egyesült Nemzetek előtt az elmúlt tíz napban, ugyanis ma nem az első alkalommal, hogy a magyarországi helyzet az Egyesült Nemzetek elé kerül. Ma a harmadik alkalom, hogy ez a kérdés az Egyesült Nemzetek tár..., Egyesült Nemzetek elé került. A tanács, a Biztonsági Tanács legelőször a magyarországi helyzettel múlt vasárnap foglalkozott, amikor a Szovjetunió tiltakozása ellenére a tanács 9 tagja a magyar kérdésnek napirendre való tétele mellett szavazott. Ez a vasárnapi öt és fél órai vita kapcsán, amely a, amely a tanács előtt lefolyt, a tanács tagjai hallották a három nyugati hatalmat és a 6 más tagját a tanácsnak. Mindezek a delegátusok elítélték az idegen csapatok beavatkozását Magyarországon. A tanács hallotta továbbá a Szovjetunió és Magyarország képviselőit. Ez, mindez múlt vasárnap történt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa előtt. A Szovjetunió és Magyarország képviselője mindketten a kérdés felvétele ellen beszéltek, mondván azt, hogy a magyar állam belső hatáskörébe tartozik ez a kérdés. A Szovjetunió a nyugati hatalmakat azzal vádolta, hogy Magyarország szuverenitását megsértették, amikor ezt a kérdést az Egyesült Nemzetek elé hozták. Amint mondottam, mindez vasárnap történt és ma péntek este van.
A három nagyhatalom, három nyugati nagyhatalom, Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország kérése, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa ma, pénteken, egy rendkívüli ülésre összeüljön, követte a tegnapi eseményeket itt New Yorkban. Mi történt tegnap? Tegnap az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése ült össze, tegnap délután 5 órakor, hogy foglalkozzék az egyiptomi helyzettel. És ezzel kapcsolatban a magyarországi kérdés ismét napirendre került. Ugyancsak a tegnap, a november elsején, a kora délután Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára a, egy..., közölte az Egyesült Nemzetek tagjaival, hogy egy táviratot kapott Nagy Imrétől, a Magyar Köztársaság miniszterelnökétől, amelyben Magyarország miniszterelnöke közölte a főtitkárral, hogy megbízható jelentések szerint további szovjet csapatok léptek be Magyarország területére. Nagy Imre informálta továbbá a főtitkárt, hogy ő tegnapi nap folyamán Andropovot, a Szovjetunió nagykövetét fogadta és a Szovjetunió nagykövetének a legerősebb formában tiltakozását fejezte ki az orosz csapatok Magyarországra újra való belépése ellen és követelte a csapatok azonnali visszavonását Magyarország területéről. Továbbá Nagy miniszterelnök közölte, ... közölte az Egyesült Nemzetek főtitkárával, hogy ő azt kijelentette az orosz nagykövetnek, hogy Magyarország azonnali hatállyal felmondja a varsói egyezményt, semlegességét deklarálja, az Egyesült Nemzetek felé fordul és kéri a négy nagyhatalom segítségét az ország semlegességének megvédésére. Magyarország miniszterelnöke az Egyesült Nemzetek főtitkárjához intézett táviratában kérte, hogy a főtitkár a Magyarország semlegességének és a semlegességnek a négy nagyhatalom által való megvédésének kérdését azonnali hatállyal helyezze az Egyesült Nemzetek közgyűlésének napirendjére. Mihelyt tegnap e fontos távirat megérkezett, a főtitkár azt azonnal közölte a 76 tagállam állandó delegáció..., delegációival és a világsajtó és a rádió az Egyesült Nemzetek székhelyén akkreditált képviselőivel. A magyar kérdés tárgyalás alá került, amint mondottam tegnap, csütörtökön éjjel a közgyűlés rendkívüli ülésén. Amint mondottam kedves Hallgatóimnak, ez a rendkívüli ülés elsősorban azért lett, azért lett összehívva, hogy foglalkozzék a közel-keleti nemzetközi válsággal. A közgyűlés a reggeli órákig tartott és a kora reggeli órákban egy napirendi, napi..., egy napi..., az olasz képviselő felszólalt és megkérte, hogy a kormányok figyelemmel legyenek arra a, arra a közleményre, amely Nagy Imrétől, Magyarország miniszterelnökétől jött az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárához. Kijelentette Olaszország képviselője, Vitetti nagykövet, hogy a közgyűlés ezen rendkívüli ülésszakán, ha a helyzet megkívánja, fel kell hogy vegye a kérdés tárgyalását.
John Foster Dulles, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, kijelentette a további vita kapcsán, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya magáévá teszi az olasz delegátus előbb tett nyilatkozatát a magyarországi helyzetről. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése jóllehet e pillanatban elsősorban a közel-keleti helyzettel foglalkozik, kell, hogy figyelje és kövesse ugyanolyan intenzitással mindazt, ami Magyarországon történik. Az Amerikai Egyesült Államok bíztató jelentéseket kapott az elmúlt napokban idegen csapatoknak a Magyarországról való visszavonásáról. Azonban - tette hozzá Dulles, beszélve az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése előtt tegnap - az éjjel folyamán félelmes jelentések érkeztek New Yorkba, idegen csapatoknak Magyarországra való újabb belépéséről. E jelentések egy időben érkeztek ide, annak a ténynek a Magyarország miniszterelnöke által való bejelentésével, hogy Magyarország semlegességét deklarálta és nem kívánja idegen csapatoknak területén való további tartózkodását. Dulles beszédének végén emlékeztette az Egyesült Nemzeteket arra, hogy a magyarországi helyzet a Biztonsági Tanács tárgysorozatán van és hogy a szabályok alapján e kérdés a tárgysorozaton marad. Végül hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek nemcsak a közép-keleti helyzettel tudott foglalkozni, hanem rendelkezésére fog állni Magyarországnak, hogy visszanyerje függetlenségét. Ez volt a második fázisa az Egyesült Nemzetek előtt, a magyarországi, a magyarországi helyzettel kapcsolatos kérdésnek. Az első múlt vasárnap, ismétlem, az első múlt vasárnap a Biztonsági Tanács előtt, a második tegnap este és ma reggel, ma hajnali órákban az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése előtt, néhány órával azután, hogy Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára a kormány..., az Egyesült Nemzetek tagállamainak tudomására hozta azt a táviratot, amelyet a Nagy miniszterelnök küldött és amelyben bejelentette a magyarországi helyzetnek súlyosbodását és az Egyesült Nemzetek segítségét kérte.
A harmadik fázis a ma délután zajlott le itt New Yorkban, az Egyesült Nemzetek székhelyén. Ez az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülése, amelyről már röviden beszéltem, ezen, ezen közleménynek a bevezetésében. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa mai sürgős ülése 5 óra 45 perckor New York-i idő szerint nyílt meg. Budapesten ez megfelel 10 óra 45 percnek. Az ülést Nasrollah Entezam nagykövet, Irán delegátusa elnöklete alatt állt. Az ülés tárgysorozatának első kérdése magának a tárgysorozatnak az elfogadása volt. Ezzel kapcsolatban, ezzel kapcsolatban egy vita, vita volt és a több állam..., amelyben több állam részt vett és amelynek kapcsán a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy ő továbbra sem kívánja a magyar kérdésnek a tárgysorozatba való, a tárgysorozatba való felvételét. Azonban a kér..., azonban maga a tárgysorozat végül el lett fogadva, tíz szavazattal egy szavazat ellen, a Szovjetunió szavazott a tárgysorozat elfogadása ellen és a többi államok szavaztak a tárgysorozat elfogadása mellett. A tanács ezután meghívta Magyarország képviselőjét, hogy foglalja el helyét a tanács asztalánál. E meghívásnak megfelelve Szabó János első osztályú követségi titkár leült a tanács asztalához. A tanács tagjai ekkor felvetették azt a kérdést, vajon Szabó János teljhatalmú megbízottja-e vagy sem a Nagy Imre elnöklete alatt álló magyar kormánynak. Az Egyesült Nemzetek titkársága közölte ekkor a tanáccsal, hogy nem kapott hivatalos értesítést Nagy Imre miniszterelnök és külügyminisztertől ezen, ezen kérdést illetőleg, hogy vajon Szabó János ki lett-e hivatalosan nevezve, mint Magyarország képviselője a Biztonsági Tanács ezen ülésével kapcsolatban. A tanács több tagja azt javasolta, hogy a tanács fogadja el ideiglenesen Szabó Jánost, mint Magyarország képviselőjét a következő feltétellel: Szabó János foglalja el helyét a tanács asztalánál, azonban addig, amíg a magyar kormány nem küldött az Egyesült Nemzetek főtitkárának megerősítést a kijelöléssel kapcsolatban, Szabó Jánosnak nem lesz joga a vitában részt venni. A tanács végül úgy döntött, hogy elnökére, az iráni nagykövetre hagyja, vajon kívánja-e Szabó Jánost nyilatkozat adására meghívni a tanács előtt vagy sem.
A vita során az első szónok Henry Cabot Lodge, az Amerikai Egyesült Államok delegátusa volt. Lodge kijelentette, hogy a tanács nem állhat tétlenül, mialatt a magyar nép, nép kétségbeesve küzdik szabadságáért, függetlenségéért és jogaiért. Hozzátette, hogy a Szovjetuniónak magyarországi akciója, amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy a magyar nép legitim jogait és követeléseit elnyomja, az egész világközvéleményt súlyosan felháborította. Lodge azt mondotta, hogy olyan jelentéseket kapott az Amerikai Egyesült Államok kormánya, amelyek új szovjet csapatok magyarországi belépéséről szólnak. Lodge emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy Magyarország felmondotta a varsói egyezményt, deklarálta semlegességét és a segítséggel, a segítség..., és az Egyesült Nemzetek segítségét, segítségét kérte. Ez a segítségkérés nem maradhat válasz nélkül - mondotta Lodge. Hozzátette az amerikai delegátus, hogy talán helyes lenne, ha az Egyesült Nemzetek főtitkára megkérné a magyar kormányt, hogy talán küldene a tanács ülésére egy rendkívüli megbízottat, hogy a tényeket meg lehessen állapítani. Ismétlem kedves Hallgatóim, az amerikai képviselőnek a Biztonsági Tanács előtt tett fontos nyilatkozatát. Henry Cabot Lodge, az amerikai képviselő a Biztonsági Tanács előtt azt javasolta, hogy a főtitkár, az Egyesült Nemzetek főtitkára, esetleg meg kell..., megkérné a magyar kormányt, hogy küldjön a bizott..., a Biztonsági Tanács ülésére, a most folyamatban levő ülésére, egy rendkívüli megbízottat, hogy a tényeket meg lehessen állapítani. Kedves Hallgatóim, ismétlem, ez volt a nyilatkozata, ez volt a nyilatkozatának a vége a Henry Cabot Lodge-nak, az Amerikai Egyesült Államok képviselőjének a Biztonsági Tanács előtt.
Emilio Nunez-Portuondo, Kuba képviselője, a második szónok, azt mondotta, hogy Kuba népe nagy örömmel vette azt a hírt, hogy a magyar nép végre megpróbálta láncait leverni. Emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy tegnap a Szovjetunió képviselője az egyiptomi kérdéssel kapcsolatban a nemzeti függetlenség, a nemzeti függetlenséget támogatta és az idegenek beavatkozását a nemzet belügyeibe elítélte. Ilyen körülmények között - mondotta a kubai delegátus - a Szovjetunió nem ellenezheti a tanács akcióját, amikor a tanács Magyarországot segíteni akarja jogainak megvédésében. Azt javasolta, hogy a tanács azonnal küldjön egy sürgős felhívást a Szovjetunióhoz és kérje a Szovjetuniót, hogy vonja vissza csapatait Magyarországról. A kubai delegátus azt mondotta, hogy a Szovjetunió talán..., a Szovjetuniónak garantálnia kellene a magyar nép jogait, a magyar nép jogát, hogy megválaszthassa kormányformáját tetszése szerint. Azt is javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állítson fel egy bizottságot, amelynek feladata az lenne, hogy a magyar nép jogai tiszteletben legyenek tartva. A kubai delegátus beszédében örömének adott kifejezést Mindszenty hercegprímás kiszabadulásával kapcsolatban.
Sir Pierson Dixon, Nagy-Britannia delegátusa kijelentette, hogy az események igen gyors tempóban fejlődtek Magyarországon vasárnap, október 28. óta, amikor a Biztonsági Tanács előzőleg ült össze, hogy foglalkozik a magyarországi helyzettel. Sir Pierson bejelentette, hogy ebben a pillanatban szovjet tankok nagy számban nyomulnak be Magyarországra és Budapestet szovjet csapatok vették körül. Befejezésül Sir Pierson mondotta: "Remélem, hogy még ily késői órában is a Szovjetunió meg fogja érteni, hogy az óra ütött, amikor a magyar nép kell, hogy választhassa jövőjének útját." Sir Pierson azt is mondotta beszédének végén, hogy a szovjet politika, amelynek egyik fő célja a szabadságnak és az emberi jogoknak fegyverekkel való elnyomása, ma teljesen csődbe jutott.
A következő szónok Victor Belaunde, Peru delegátusa volt, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya ismételten aláhúzta minden nemzet jogát teljes önállóságra. Magyarországnak - mondotta Peru delegátusa - egy évezredes függetlenségi tradíciója van és az Egyesült Nemzeteknek válasz..., válaszolnia kell a magyar kormány segíts..., segítségkérésére.
Louis de Guiringaud, Franciaország delegátusa, egy hosszú felszólalásban nagy részletekben beszélt a magyarországi helyzet változásairól egy hét óta. Ma már kétségtelen - mondotta Franciaország delegátusa -, hogy akik Magyarországon ellenállnak, nem egy kis fasiszta group, ahogy azt a Szovjetunió képviselője mondotta a tanács előtt egy héttel ezelőtt, hanem az egész magyar nép. Franciaország képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió megsértette a nemzetközi jogot, az Egyesült Nemzetek Alapokmányát és a magyar nemzet szuverenitását és függetlenségét, de a magyar nép fellázadt az idegen elnyomás ellen és az Egyesült Nemzetekhez fordult. Az idő eljött, - mondotta Franciaország delegátusa - hogy az Egyesült Nemzetek megmutassa, hogy képviseli az emberiség lelkiismeretét. Beszéde végén Franciaország képviselője kijelentette, hogy határ..., hogy egy megfelelő határozati javaslatot kell a Biztonsági Tanács elé terjeszteni és a Biztonsági Tanács el kell, hogy fogadjon egy ilyen javaslatot a magyarországi, a magyarországi kérdésben. Ha a Szovjetunió vétóz egy ilyen javaslatot, a Franciaország, Franciaország delegátusa azt ajánlotta, hogy a Magyarország kérdését azonnal fel kell venni egy rendkívüli és sürgős közgyűlés elé.
Doktor Tingfu Csiang, Kína képviselője kijelentette, hogy Magyarország beleértve a szabad..., beleértve a Szabad Népet, a kommunista párt hivatalos lapját, visszautasította azokat a szovjet vádakat, amelyek szerint a közeli napok felkeléseit fasiszta csoportok idegen ügynökei okozták volna. Doktor Csiang a következő három javaslatot tette. Először: a Biztonsági Tanács ki kell, hogy fejezze szimpátiáját és szolidaritását a magyar nép iránt, amely most küzd a szabadságért. Másodszor: a tanács küldjön Magyarországra egy missziót, egy Egyesült Nemzetek misszióját, hogy a helyzetet ott megvizsgálja. Végül: a Biztonsági Tanács forduljon a világ összes országaihoz, hogy azok a magyar népet segítsék.
Ezután Henry Cabot Lodge, az Amerikai Egyesült Államok delegátusa felolvasta Eisenhower elnöknek a ma tett nyilatkozatát, amelyben az Amerikai Egyesült Államok elnöke felajánlja a magyar népnek az Amerika segítségét és bejelenti, hogy 20 millió dollár értékű élelmiszert fog küldeni Magyarországra.
A következő szónok volt Szoboljev, a Szovjetunió delegátusa, aki beszédének elején hangsúlyozta, hogy a magyar kormány volt az, amely behívta a szovjet csapatokat Magyarországra. Amikor a helyzet stabilizálódni látszott - mondotta Szoboljev - ellenforradalmi bandák léptek harcba és így a helyzet teljesen megváltozott. A szovjet delegátus azt mondotta, hogy azok a jelentések, amelyekről a tanács tagjai beszéltek, beleértve Nagy miniszterelnöknek a kijelentése, amely szerint új szovjet csapatok léptek be Magyarországra, semmi alappal nem bírnak.
Kína képviselője félbeszakította a Szovjetunió képviselőjének beszédét és bejelentette, hogy ebben a percben egy újabb fontos közlés érkezett a magyarországi helyzetet illetően. Ez a közlés 1956. november 2-i dát..., keletű és a Nagy Im..., miniszterelnöktől jött Budapestről, és ez a közlés aláhúzza, hogy újabb szovjet csapatok léptek be Magyarországra.
Kedves Hallgatóim, ebbe a főtitkár, az Egyesült Nemzetek főtitkára néhány perccel azután ezt a közlést az összes, a kormányáll..., a kormánytagok tudomására hozta, és itt van előttem a köz..., Nagy miniszterelnök közleményének a szövege, amelynek most adok egy rövid fordítását:
"Amint már mondottam levelemben november 1-én, hogy a szovjet katonai egységek léptek be Magyarországra, és hogy a magyar kormány informálta a szovjet nagykövetet Budapesten, Budapesten erről a tényről és ugyanakkor a varsói egyezményt felmondotta, semlegességét deklarálta és kérte, hogy az Egyesült Nemzetek garantálja az ország semlegességét. November 2-án további, és, és pontos információ, november 2-án további és pontos információ szerint, különösen katonai jelentések szerint, amelyek a Magyar Népköztársaság, Népköztársaság kormányát érték el, nagy szovjet katonai egységek léptek be a Magyarország határain és pillanatnyilag haladnak Budapest felé. Ezek a szovjet katonai egységek elfoglalnak pillanatnyilag vasútállomásokat és vasútvoganok..., -vagonokat. További jelentések érkeztek a magyar kormányhoz a szovjet katonai mozgalommal, mozgalmakkal kapcsolatban kelet-nyugati vonalban. Ezek, ezen tények alapján a magyar kormány szükségesnek tartotta, hogy ismét kapcsolatba lépjen a Szovjetunió nagykövetével, azon kívül a magyar kormány úgy határozott, hogy kapcsolatba lépjen a más diplomáciai missziókkal is Budapesten. Ugyanekkor a magyar kormány konkrét propozíciókat tett a szovjet csapatoknak visszavonulás, visszavonását illetőleg. És úgyszintén azon tárgyalásokat illetőleg, amelyek a varsói egyezmény, varsói egyezmény fölmondását illetik."
Nagy miniszterelnök táviratának végén megkérte Dag Hammarskjöldöt, az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy, hogy ezt a levelét, hogy ezt a táviratát hozza az Egyesült Nemzetek tagjainak tudomására és ilyen formában a nagy..., a nagyhatalmak segítsék Magyarországot, hogy tudja semlegességét megőrizni, semlegességét deklarálni és ilyen formában a Biztonsági Tanács is segítségére fog tudni a magyar kormánynak abban, hogy ezek a tárgyalások a magyar és a szovjet kormány között mi..., azonnal megindulhassanak.
Kilenc órakor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa befejezte mai ülését és úgy határozott, hogy ismét össze fog ülni holnap, november 3-án szombaton három órakor New York-i idő szerint és tovább fogja, tovább fogja tárgyalni a magyarországi helyzetet. Ezen ülés kapcsán a holnap valószínűleg egyik vagy másik kormány elő fog terjeszteni egy határozati javaslatot a magyarországi helyzetet illetőleg.
Kedves Hallgatóim, Hölgyeim és Uraim, az elmúlt fél órában hall..., adtunk önöknek részletes jelentést kapcsolatban a magyar..., a magyarországi helyzetnek az Egyesült Nemzetek előtti tárgyalásában. Ismét jelentést fogok önöknek adni erről a kérdésről holnap körülbelül, holnap este körülbelül ugyanebben az órában, vagy hamarább vagy később, attól függ, hogy mennyi ideig fog tartani holnap délután a Biztonsági Tanácsnak az ülése és akkor fogunk tudni további részleteket mondani önöknek azokról a tárgyalásokról, amelyek itt folynak New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa előtt a magyarországi kérdést illetőleg. Viszont hallásra, Hölgyeim és Uraim, kedves Hallgatóim!

Kedves Hallgatóink, rendkívüli adásunkban az Egyesült Nemzetek Szervezete rádiójának magyar nyelvű beszámolóját közvetítettük New Yorkból. Egy amerikai újságíró beszélt magyar nyelven.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!