Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

1956. október 24. 20:21 ● 14:05

Konkoly Kálmán
00:00 00:00

A műsor leirata

Szignál

Rendkívüli riportunk következik. Sorrendben ez ma már a negyedik, amely tájékoztatja hallgatóinkat a magyarországi események nyugati visszhangjáról. A szabad Európa fővárosaiban lévő tudósítóink részletes jelentést adtak, milyen hatással volt a magyar ellenállás fegyveres kirobbanása a nyugati közvéleménye. Most stockholmi, New York-i és párizsi jelentéseinket közvetítjük.

Valamennyi svéd újság hatalmas címbetűkkel és egész oldalas cikkel az első oldalon adott hírt a budapesti eseményekről. Az újságok részletesen közlik a nemzetközi távirati irodák jelentését a budapesti tüntetésről és felkelésről. Többé rabok nem leszünk. Ez a magyarok szabadságjelszava, írja címében a legnagyobb stockholmi napilap, a Dagens Nyheter. A liberális Stokcholms-Tidningen vezércikkének címe: A szovjet dilemmája. Ebben a cikkíró összefoglalja a lengyel és magyar eseményeket. Magyarország és Lengyelország a legkulturáltabb, és a Nyugathoz legközelebb álló két ország a szovjet csatlósrendszerében, írja a vezércikk. Érthető, hogy itt mozdultak meg elsőnek a nemzeti erők a szovjet elnyomás ellen. Jellemző, folytatja a cikk, hogy éppen az ország legértékesebb eleme, a fiatal értelmiség és az egyetemi diákság állt élére a szabadságjogok követelésének. A Stokcholms-Tidningen vezércikke azután arra a megállapításra jut, hogy most a magyar és lengyel nép elszántságán és összetartásán múlik, hogy az emberi történelem leggonoszabb diktatúrája alól egész Kelet-Európa felszabaduljon.
A stockholmi rádió a délelőtt folyamán két ízben is megszakította zenés műsorát, és rendkívüli hírközlést sugárzott a budapesti fejleményekről. A svéd főváros utcáin általános beszédtéma a budapesti felkelés ügye. Az egyébként oly nyugodt és higgadt svédek a legnagyobb felháborodással vették hírét annak, hogy a magyar kommunista kormány idegen hadsereg segítségét vette igénybe saját honfitársai ellen. Nem kisebb azonban a felháborodás a Szovjetunió ellen sem a gyárakban és üzemekben. Egy kommunista vasmunkás előttem jelentette ki: "Most már elegem volt, most már nem vakítanak többé engem az oroszok!" - és ezzel széttépte kommunista pártkönyvecskéjét.
A ma délutáni lapok közül az Expressen és az Afton-Tidingen hatalmas címbetűkkel négy órakor külön kiadást adott a budapesti fejleményekről. Mindkét újság egész sor képet közölt Budapestről, a felkelés színhelyéről, Nagy Imréről, és az orosz csapatokról. Az Expressen címlapja szuronyos orosz katonákat ábrázol, fölötte öklömnyi betűkkel, Véres belső harcok Magyarországon. A szovjet csapatok elnyomják a szabadságharcosokat. Ugyanennek az újságnak a vezércikke a következőket mondja. A cikk címe: "Magyarországon van a sor". Ismerteti az előző évek eseményeit, Rákosi és Nagy Imre szerepét. Rákosit a szovjet zsarnokság legvéresebb hóhérának nevezi. Felteszi a kérdést. Hogyan reagálnak most a magyarországi eseményekre Moszkvában? Lengyelországban Hruscsov teljes visszavonulót fújt. Meg nem erősített jelentések szerint telefonon keresztül kért bocsánatot Gomulkától a Pravda sértő cikkéért, és megparancsolta az orosz csapatoknak, hogy vonuljanak ki a lengyel területről. De vajon Hruscsov magára veheti-e ezt az újabb vereséget, amelyet a magyarországi felkelés jelent az egész szovjet birodalom számára? Ezt a kérdést még korai megválaszolni. Ha nem is becsüljük túl a lengyelországi és magyarországi eseményeket, és tudjuk azt is, hogy Varsó és Budapest még nem szakították el a Moszkvához fűző kötelékeiket, akkor is azt kell mondanunk, hogy az utolsó évtized legfontosabb nemzetközi eseményéről van szó.
A stockholmi rádió A nap eseménye című programjának ma este hét órakor félórás különadásban foglalkozott Magyarországgal, a magyar nép szabadságharcával és a nagy esemény jelentőségével. A stockholmi televízió is műsorára vette a magyarországi eseményeket. Ma este sorozatosan mutat be Budapestről készült fényképeket és egy kisfilmet, amelyet svéd turisták készítettek az elmúlt nyáron Budapesten.
A svéd sporttársadalom körében is nagy az izgalom. Vasárnap kellett volna a svéd futballválogatottnak a budapesti Népstadionban játszania.
Úgy volt, hogy a svéd válogatott csapat holnap indul repülőgépen Budapestre. Ezt az utazást egyelőre leállították. A svéd futballszövetség sem telefonon, sem távíró útján nem tud érintkezést kapni Budapesttel. A stockholmi kommunista követség nem mer választ adni arra a kérdésre, hogy elutazhatnak-e a svéd futballisták Budapestre, vagy sem.
A népi demokratikus magyar követség egyébként a Svédországban élő magyarok tüntetésétől tartva, a rendőrfőnökségtől külön őröket kért a követség bejáratához. Ma délután óta két külön rendőr őrszem áll posztot a stockholmi magyar követség bejáratánál.
A magyar események svéd visszhangjára talán elegendő az a nyilatkozat, amelyet Ture Nerman, az ismert svéd író és szociáldemokrata párti szenátor adott a Szabad Európa Rádiónak. A nyilatkozat így hangzik: "A háború befejezte óta sok magyar menekült és magyar mezőgazdasági munkás jött ide közénk Északra. Az évek során megtanultuk őket nemcsak szeretni, hanem becsülni is. Szorgalmas, becsületes, tiszta, és egyenes emberek. Rajtuk keresztül megszerettük hazájukat, Magyarországot is. Most, hogy a magyar nép régi tradícióihoz méltón, ismét fegyverhez nyúlt az orosz elnyomók ellen, minden becsületes svéd szeretete és jókívánsága száll a nehéz harcát vívó magyar nép felé. Kívánom, hogy a magyar nép kapja vissza szabadságát és vegyen részt a szabad nemzetek szabad közösségében."

Most érkezett New York-i tudósításunkat közvetítjük.

A magyarországi események rendkívüli hatást gyakorolnak az amerikai magyarságra, de az Egyesült Államok egész lakosságára is. Amióta az első hírek megérkeztek, mindenki fokozott figyelemmel kíséri a rádió és televízióadásokat, valamint a milliós példányszámban megjelenő napilapokat. Az újságok címlapjára magyarországi jelentések kerültek, amelyek e pillanatban a világpolitika legérdekesebb eseményeinek számítanak. A fejleményeket az Újvilág lakossága egyre nagyobb figyelemmel kíséri.
Az amerikai magyar szövetség ma reggel rendkívüli ülést hívott össze, amelyen elhatározták, hogy tüntető felvonulással tiltakoznak a szovjet csapatok véres magyarországi terrorja ellen. A szövetség felszólítja az üzemeket, vállalatokat és gyárakat, hogy a magyar munkásaik, tisztviselőik vegyenek részt a felvonuláson. A tömeg New York utcáin vonul végig. Hatalmas táblákon követelik a szovjet haderők eltakarodását az ország területéről.
Ma délután az amerikai magyar szövetség, valamint a magyar egyházak és társadalmi szervezetek tíztagú küldöttsége kereste fel John Foster Dullest, az Egyesült Államok külügyminiszterét. A küldöttség felhívta a figyelmet arra az önfeláldozó hősiességre, amellyel a magyar nemzet szörnyű elnyomatásában is ki mert állni a szabadság ügye mellett. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormányának támogatását és a szabad világ segítségét kérték az ellenállás hőseinek számára.

Párizsi tudósítónk legújabb jelentése a következő:

Párizs lakosságát egyre inkább érdeklik a magyarországi események legújabb hírei. Az esti lapok többhasábos cikkekben közlik az eseményeket és kiemelik a szovjet beavatkozás nemzetközi jog ellenes voltát. A francia parlamentben Fernand Bouxom képviselő, a köztársasági népmozgalom parlamenti csoportjának főtitkára, holnap felszólítást intéz a kormányhoz, hogy szögezze le álláspontját a lengyelországi és magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
Az MRP külügyi bizottsága szerdán, október 31-én tart összejövetelt, melynek napirendjén az első helyen szerepel a magyarországi kérdés megvitatása. Párizsi jogászkörökben felvetődik a varsói paktumra való hivatkozás érvényességének kérdése is. A nemzetközi jogi és politikai körök szakvéleménye szerint a varsói megegyezés csakis a Nyugat-Németország felfegyverzésével kapcsolatos háborús veszély esetén léphet érvénybe. De még ha egy titkos záradék lehetőséget is adna arra, hogy a bomladozó kommunista rendszer szovjet csapatokat hívjon segítségül, a varsói megállapodást sohasem ismerték el a nyugati nagyhatalmak, tekintettel arra, hogy legtöbb pontja szöges ellentétben áll azokkal az 1946-ban aláírt párizsi békeszerződésekkel, amelyeket a Szovjetunió is ünnepélyesen aláírt. Ez a jogi szempont lehetővé teszi, hogy a Magyarország belügyeibe való beavatkozást az Egyesült Nemzetek Szövetségének biztonsági tanácsa elé terjeszthessék.
A francia politikusok közül Blocq-Mascart, a francia Szabad Európa Bizottság főtitkára és a háború alatti francia ellenállási tanács alelnöke, a következőket mondotta a magyarországi eseményekkel kapcsolatban: "A legújabb magyarországi események bennünk, nyugatiakban megilletődést és együttérzést ébresztenek. A függetlenség felé vezető úton hatalmas lépés történt, ami csak azért nem jelent száz százalékos örömet, mert rengeteg halottat kell ezzel kapcsolatban elsiratnunk. A demokratizálódás csak akkor lehet igazán eredményes, ha a demokrácia intézményét szabad választások erősítik meg. A magyar szabadsághősök példája nagy hatást tesz mindenki lelkében, aki a francia ellenállási mozgalomtagja volt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a nemzeti függetlenség és az egyéni szabadság felé vezető út Magyarországon kizárólag a belső ellenállás eredménye."
Auer Pál, a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja, volt párizsi magyar követ, ma délután kihallgatáson jelent meg Lallois, francia nagykövetnél, a külügyminisztérium külügyi osztályának egyik vezetőjénél, és kérte, hogy a francia kormány a magyarországi orosz beavatkozás ügyét terjessze a biztonsági tanács elé.

Szignál

Rendkívüli riportunkat hallották. Stockholmi, New York-i és párizsi tudósítóink most érkezett jelentéseit közvetítettük a magyarországi események nyugati visszhangjairól.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-24 20:21
Hossz0:14:05
CímRendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
MűsorkategóriaTudósítás
SzerkesztőKonkoly Kálmán
Műsor letöltése MP3