Szentmise közvetítés

1956. október 21. 11:11 ● 34:30

00:00 00:00

A műsor leirata

Kedves hallgatóink! A pünkösd utáni 22. vasárnap szentmiséjének szertartását közvetítjük.

Zene

Latin szöveg

Kérünk téged jóságos Istenünk, töröld el bűneinket, és nagy irgalmasságodban részesíts bennünket ennek a mai szentmiseáldozatnak a kegyelmeiben.
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és neked Atyám, hogy nagyot vétkeztem gondolattal...
...szóval és cselekedettel. Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és téged Atyám, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.

Zene

Latin szöveg

Zene

Latin szöveg

Könyörögjünk. Isten, oltalmunk és erősségünk, figyelj egyházad buzgó könyörgésére, és te, a buzgóságnak szerzője add, hogy amit hittel kérünk, azt valóban meg is nyerjük a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egyetemben Isten mindörökkön örökké, ámen. Szent lecke Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből. Testvérek, bízzunk Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljesé teszi azt Krisztus Jézus napjáig. Amint illő is, hogy így gondolkozzam mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, kik mindnyájan társai vagytok örömömnek a bilincseimben, valamint az evangéliumnak megvédelmezésében és megerősítésében. Tanúm ugyanis az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után Jézus Krisztus szeretetében, s ezért imádkozom, hogy szeretetekben mind jobban gazdagodjék megismeréssel és teljes megértéssel, hogy válasszátok a jobbat, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára telve az igazságnak Jézus Krisztus által szerzett gyümölcsével az Isten dicsőségére és dicséretére.

Zene

Latin szöveg

A mai ünnepre rendelt szent evangéliumi szakaszt megtaláljuk Szent Máté evangelista könyvének 22. fejezetében. Az időben elmenvén a farizeusok tanácsot ’tartának’, hogy megfogják Jézust beszédében. És… /hanghiba 0:11:20-0:11.24/ …evangelista könyvének 22. fejezetében. Az időben elmenvén a farizeusok tanácsot ’tartának’, hogy megfogják Jézust beszédében. És hozzája ’küldék’ tanítványaikat a Heródes-pártiakkal mondván, mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy, és az Isten útját igazságban tanítod, és nem ’törődöl’ senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét, mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz, szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem. Tudván pedig Jézus az ő álnokságukat ’mondá’, mit kísértetek engem képmutatók. Mutassátok meg nekem az adópénzt. Azok pedig ’hozának’ neki egy dénárt. És ’mondá’ nekik Jézus, kié ez a kép és ez a felírás. ’Felelék’ neki, a császáré. Akkor ’mondá’ nekik, adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.

Dicsértessék a Jézus Krisztus.

Mindörökké, ámen.

Kedves magyar testvéreim! Az erjedésnek indult magyar élet eseményei 1000 éves történelmünk nagy fordulópontjaira emlékeztetnek. A szellemi és lelki fronton elhangzott és naponta elhangzott kö… követeléseket a magyar nép osztatlan örömmel visszhangozza, mint a Kárpátok bércein a havasi kürt tiszta, csengő hangját. Az eseményekbe ifjúságunk is belekapcsolódott. A szegedi egyetemista fiatalság sok ezres tömegének lelkéből a dermesztő terror elsöprő viharként tör fel a határozatkövetelés, adjanak teljes szabadságot a sajtónak, töröljék el a halálbüntetést, állapítsák meg az államtól származó összjövedelem felső határát, gyorsítsák meg az alacsony bérek felemelésének ütemét. A szegedi egyetemista ifjúság egyhangúlag követelte, vonják felelősségre a közelmúlt terrorcselekményeit elkövető bűnösöket, biztosítsák az egyetemi ifjúság szabad szervezkedését, hogy vezetőit saját soraiból szabadon választhassa meg. Máshol a kolhozosítás erőszakos eljárásának megszüntetését követelik, a szabad gazdálkodás helyreállítását sürgetik. A munkásság több beleszólást követel magának a termelésbe, a bérek igazságos rendezése mellett száll síkra. Az ország rabszolgasorsba kényszerített népe bilincseit csörgetve szabadságért, emberi méltóságának és jogainak elismeréséért kiált. A magyar nép duzzadó életereje a 10 év óta ránehezedő terror vasgyűrűit feszegeti, de ugyanakkor ez a megalázott, meggyötört nép ifjúságával egyetemben feltűnő politikai érettségről tesz tanúságot. A dermesztő terror enyhülését nem arra használja ki, hogy 10 év óta lelkében felgyülemlett sok szenvedéstől, megaláztatástól és ilyenkor nagyon is érthető indulataitól elragadtatja magát, meggondolatlanul cselekedjék, hanem az élet nagy mesterének, az 1000 éves magyar történelemnek tanítását követve a szellem és jog fegyvereivel vívja az emberi méltóságért folytatott küzdelmét. Népünk megfontolt, bátor magatartása 1000 éves keresztény öntudatát, fejlett és a történelmi harcok során kikristályosodott jogérzékét bizonyítja. Tisztában van azzal, hogy a jelen körülmények között minden meggondolatlan lépés, forradalmi megmozdulás, betá… beláthatatlan következményekkel járna, és ezzel csak ürügyet szolgáltatna az istentelen hatalom urainak, hogy jogos követeléseit vérbe fojtsa. Ennek elkerülése végett óvakodik a provokatőrök fél… felelőtlen lázításaitól, tartózkodik minden olyan lépéstől, mely nyílt összetűzéshez vezetne az államhatalmat jogtalanul bitorló fegyveres erőivel. A magyar nép nem forradalmat akar, hanem szabadságának, Isten adta jogainak elismeréséért küzd. Keresztény világnézeténél és 1000 éves keresztény kultúrájánál fogva tudatába van annak, hogy gazdasági-, társadalmi-, kulturális- és államéletét szabályozó jogainak a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalomnak nem az állam, hanem maga a nép az első számú birtokosa. A magyar nép tisztába van azzal, hogy Isten adta szuverén jogait és hatalmát a jelenlegi rendszer a magyar nép megkérdezése nélkül, sőt akarata ellenére erőszakkal sajátította ki és gyakorolja. Ennek a tarthatatlan, jogtalan állapotnak akar most véget vetni, midőn az államhatalomtól jogainak elismerését követeli. Szabadságért kiált, szabad választásokat sürget, mert tudatába van annak, hogy csak azoknak van joga életét irányítani, akiket ezzel a feladattal titkos és szabad választás útján megbíz. A magyar nép a természeti jog és a hamisítatlan, tiszta demokrácia elve alapján tudatába van annak, hogy az államhatalomnak feladata a társadalmi életet szabályozó és a közjó érdekét szolgáló jogrend megfogalmazása, végrehajtása, valamint az igazságos jogrendet megsértő bűnösök megbüntetése. Éppen ezért ma, amikor népünk jogait követeli, nem az államhatalomnak üzen hadat, nem azt akarja elsöpörni vagy megszüntetni, nem fejetlenségre, anarchiára törekszik, hanem azok eltávolítását illetve megbüntetését sürgeti, aki az államhatalommal már több mint 10 esztendeje visszaélnek. Határozott, megalkuvást nem ismerő, bátor magatartása, jogos követelései fejlett igazságérzékéről tanúskodnak, de egyben azt is kifejezik, hogy ennek a népnek elege van már a kísérleti nyúlként való kezelésből. Se Marx, se Lenin, se Sztálin, se Tito, sem pedig ezek ostoba követőinek kedvéért nem hajlandó továbbtűrni, hogy az egészséges emberi természet alaptörvényeivel ellenkező, az embert személyi méltóságában megalázó és meggyalázó materialista világnézetre felépülő, lehetetlen gazdasági és társadalmi fejetlenség játékszerévé tegyék. Az ő bőrén kísérletezve próbálják ki évtizedeken keresztül, hogy az Istent gyalázó, erkölcstelen, züllött lelkekben megszületett kommunista gazdasági és társadalmi elképzelés mennyire nem felel meg a józan emberi természet követelményeinek. A magyar népnek elege van ebből az annyi szenvedéssel, börtönnel, internálótáborral, akasztófával és ártatlan emberek tömeges kivégzésével járó kísérletezésből. A magyar nép demokráciát akar, és ezt a hatalom jogtalan bitorlóinak, ha van egy szemernyi becsület bennük, be kell ’látniok’. Ez a nép olyan demokráciát akar, mert nem szégyelli az emberi értelem világos felismerése nyomán bevallani, hogy jogainak forrása az élő Isten, aki minket, magyarokat ugyanúgy, mint a föld többi népét, nem rabszolgaságra, hanem szabadságra hívott, természetünknél fogva társadalmi életre rendelt, de ugyanakkor személyi méltósággal és jogokkal is felruházott, melyeket az államhatalomnak szintén el kell ismernie, és tiszteletben kell tartania. Az elmúlt évek sok szenvedései a kételkedőket és a kommunista világnézet áldozatait is meggyőzhették arról, hogy az Úristen az embert nem valamilyen kaotikus állapotban, céltalanul teremtette az államhatalomra bízván, hogy az döntse el milyen gazdasági, illetve társadalmi elképzelésnek szekere elé fogja majd. Ha ez valóban így lenne, akkor az embernek tökéletesen mindegy lenne, hogy mikor, milyen rendszert szolgál, és azt tökéletesen ki is szolgálná. Az Úristen azonban az embert nem néma eszköznek szánta, nem céltalanul teremtette, sőt politikai kalandorok bűnös törekvéseinek sem akarta őt végtelenül kiszolgáltatni, hanem személyes és társadalmi életének maga a teremtő határozta meg az irányát, amikor törvényeit szívébe írta, és lelkiismeretén keresztül szüntelenül arra ösztönzi, hogy ezeket a törvényeket kövesse, személyes és társadalmi életét ezek szerint irányítsák. Emberi életünket annyira összekötötte ezekkel a törvényekkel, hogy annak pozitív értékei, fejlődése és kibontakozása csak ezeknek az Isten adta törvényeknek irányában lehetséges. Ha ezek a törvények nem érvényesülhetnek mindennapi életünkben, ha megfosztanak szabadságunktól, útját vágják Isten adta képességeink kiművelésének, ha megfosztanak a magántulajdontól, nem élhetünk rendezett családi életet, megaláznak, minden igyekezetünk arra irányul, hogy a ránk kényszerített bilincseket lerázzuk magunkról. Ez a magyarázata a magyarországi eseményeknek. Népünk és ifjúságunk lelkéből az élő Isten által a természetünkbe írt törvények törnek elő, és olyan államrendet követelnek, mely az emberi szabadságon, Isten gyermekeinek méltóságán épül fel. Kedves magyar testvéreim! Amikor mi a szívünkbe írt isteni törvények eddig elfojtott követelésének adunk hangot, elismertetésükért vállaljuk a küzdelmet, saját magunkért és Istenért harcolunk. Maga az élő Isten áll mellettünk, és ne féljünk, mindaddig, míg érette harcolunk, lesz erőnk és bátorságunk is. Ma minden józan gondolkodású, becsületes keresztény magyar szenvedő népünk és egyúttal Isten harcosa. Ma minden becsületes keresztény magyarnak erkölcsi kötelessége ifjúságunk mögé állni, legszentebb jogainkért, szabadságunkért a küzdelmet vállalni. Az államhatalom jogtalan bitorlói törvényességet hirdetnek. Mi élünk a jelszóval és követeljük jogaink. Erőszakhoz nem folyamodunk, de ha jogos követeléseinket nem teljesítik, élünk a passzív ellenállás jogával, mert ez lelkiismeretbeli kötelességünk. Nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk reakciósok, nem vagyunk összeesküvők, a múltat sem óhajtjuk visszaállítani, mi mindenekelőtt szabadságot akarunk. Mi az evangélium szellemétől átitatott, emberi jogainknak és méltóságunknak tudatában élő reformnemzedék megalkuvást nem ismerő, határozott magatartásával harcolunk az új Magyarországért. Olyan társadalmi és államrendet akarunk, mely nem kiváltságos osztályokra, nem a protekcióra, hanem az emberi méltóságra, az emberi jogokra épül. Olyan Magyarországot akarunk, mely nem ismeri az uniformizálást, hanem személyes és közéleti jogainkat tiszteletben tartva biztosítja számunkra a teljes kibontakozás lehetőségét. Olyan társadalmi rendet akarunk, mely egészséges reformokkal, igazságos munkabérrel felszámolja a nyomort, és lehetővé teszi mindenkinek, hogy valamilyen formában magántulajdonhoz jusson. Olyan társadalmi rendet akarunk, mely a magántulajdon elvén épül fel, és kizárólag a tulajdonosokra bízza, mikor és milyen formában szövetkeznek, hogy anyagi lehetőségeiket jobban kihasználják, jövedelmüket fokozzák. Olyan társadalmi rendet akarunk, mely csak azokat a feladatokat engedi át az államnak, melyeket az egyes ember, illetve a kisebb társulások önmagukban elvégezni nem tudnak. Nem akarunk sem fejetlenséget, sem vérengzést, de kijelentjük, hogy cselekedeteiért mindenki személyesen felelős, ez pedig azt jelenti, hogy a rendőrség illetve a hadsereg tagjai, amennyiben a jelen fejlődés vérbefojtására kapnának parancsot, annak végrehajtásáért az egyes rendőrt és katonát a jog és erkölcsi rend törvényeinek értelmében ugyanolyan mértékben terheli felelősség, mint azt, akitől a parancs származik. Azzal tehát, hogy adott esetben arra hivatkoznak majd, hogy parancsot teljesítettek, nem fognak kibújni a felelősség alól. Az egész világ figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket. Békés eszközökkel követeljük Isten adta jogainkat, hogy megadhassuk Istennek, ami az Istené, és az új államrendben a császárnak, ami a császáré. Ámen.

Latin szöveg

Hiszek egy Istenben…
…mindenható atyában, mennynek és földnek teremtőjében, és a Jézus Krisztusban, ő egy fiában, a mi Urunkban, ki 'fogantaték' Szentlélektől, ’születék’ Szűz Máriától, ….. Poncius Pilátus alatt, ’megfeszítteték’, ’meghala’ és ’eltemetteték’. ’Szálla’ alá a poklokra, harmadnap halottaiból ’föltámada’, ’fölméne’ a mennyekbe, ül a mindenható Atyaistenek jobbja felől, onnan ’lészen’ eljövendő ítélni eleveneket és holtakat. Hiszek Szentlélekben, egy Katolikus Keresztény Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűnök bocsánatát, testnek föltámadását és az örök életet. Ámen.

Zene

Latin szöveg

Zene

Fogadd el kegyesen Szentatya, mindenható örök Isten…
…ezt a szeplőtelen áldozatot, amelyet itt átadunk neked, ….. az Istennek megszámlálhatatlan bűneinkért…
…és a padtársunkért, és a …. Fogadd el ezt az áldozatot …. és minden keresztény hívőért, élőért és angyalért, hogy …. örök hűségükkel szolgáljon.

Zene

Latin szöveg

Valóban méltó és igazságos, illő és üdvösséges, hogy mi neked mindenkor és mindenhol hálát adjunk szentséges Úr, mindenható Atya, örök Isten, ki egyszülött fiaddal és a Szentlélekkel egy Isten vagy, egy Úr vagy, nem a személy egységében, hanem az egy lények háromságában. Mert amit kinyilatkoztatásod alapján a te dicsőségedről hiszünk, ugyanazt valljuk fiadról és a Szentlélekről elválasztó megkülönböztetés nélkül, hogy az igaz és örökkévaló istenség megvallásában imádjuk mind a személyekben a sajátosságot, mind a fölségben az egyenlőséget.

Harangzúgás

Szól a harang Budapesten, Rómában, Bécsben, Kölnben, Párizsban, mindenütt, ahol a kereszténység templomot épített és harangot kongat ebben az órában. Hirdeti a nándorfehérvári győzelem emlékét egy maroknyi nép örök és világraszóló dicsőségét. 500 éve annak, hogy Nándorfehérvárnál Hunyadi János serege megállította az áradatot, amely a kereszténység szellemét és erejét fenyegette. A keresztény világ erre emlékezik minden délben, ezt a győzelmet köszöni meg Istennek és a nándorfehérvári seregnek a déli harangszóval. A harc világraszóló győzelmét aratta, ma is áll, első vonalában ma is a magyar nép harcol, és ezekben az ünnepi pillanatokban áhítattal gondol a hősökre, akiknek az útját járja.

Harangzúgás

Himnusz

Harangzúgás

Információk

Adásba került1956-10-21 11:11
Hossz0:34:30
CímSzentmise közvetítés
MűsorkategóriaEgyházi műsor
Műsor letöltése MP3