Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

1956. november 03. 0:57 ● 09:11

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi hírmagyarázatunk következik. A magyarországi helyzet kiéleződéséről, és a magyar kormánynak a Biztonsági Tanácshoz intézett újabb sürgős jegyzékéről ad helyzetismertetést Sebők Tibor.

Kedves hallgatóink! Nagy Imre miniszterelnök, a külügyminisztérium jelenlegi vezetője, november 1-jén sürgős beadványt intézett az Egyesült Nemzetek főtitkárához. Ebben felhívta a világszervezet figyelmét arra, hogy a szovjet vezetők minden ígérete ellenére új szovjet katonai alakulatok vonultak be Magyarországra. A magyar kormány emiatt felmondta a Varsói Szerződést, kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét és a nagyhatalmakat kérte fel a semlegesség garantálására. A komoly helyzetet feltáró magyar beadványt azonnal szóvá tette az Egyesült Nemzetek éppen ülésező rendkívüli közgyűlése előtt Vitetti olasz nagykövet. Olaszországban különösen szenvedélyes figyelemmel és együttérzéssel követik a magyarországi eseményeket. Az egész olasz nép helyesli Magyarország támogatását. Még az olasz kommunista párt is meghasonlott, mert a tömegek szembefordultak a moszkovita parancsokat szolgailag képviselő vezetőkkel. Amikor az olasz ENSZ-megbízott felszólalt, valóban nemcsak kormánya, hanem egész Olaszország nevében beszélt. Az ENSZ közgyűlésének hangulata világosan visszatükrözte, hogy a szovjet agressziót az egész világközvélemény felháborodással és megdöbbenéssel vette tudomásul. A magyar ügyet mégsem lehetett rögtön napirendre tűzni. Az Egyesült Nemzetek alapszabályai szerint a közgyűlés nem foglalkozhat olyan üggyel, amely már a Biztonsági Tanács előtt fekszik. Módot kellett találni arra, hogy ezt a jogi akadályt megkerüljék. Az olasz delegátus tárgyalt a Biztonsági Tanács elnökével és a főtitkárral. Abban állapodtak meg, hogy újra sürgősen összehívják a Biztonsági Tanácsot. Amennyiben a Tanács határozatát a szovjet delegátus megvétózná, az ügyet rögtön a rendkívüli közgyűlés elé viszik. A Biztonsági Tanács még nem is ült össze, amikor a magyar kormány újabb jegyzéket küldött az Egyesült Nemzetek főtitkárához. Ebben most már további megdöbbentő részleteket közöl a szovjet csapatok hadmozdulatairól. A jegyzékből és az egyidejűen nyilvánosságra hozott magyar kormánynyilatkozatokból megállapítható, hogy a kormány napok óta tárgyal a Szovjetunió budapesti nagykövetével. Felkérte a szovjet kormányt, kezdjen azonnal tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról úgy, amint azt Moszkvában néhány nappal ezelőtt hivatalosan kilátásba helyezték. Tudomására hozták a szovjet nagykövetnek, hogy készen áll a kormánybizottság és a vegyes katonai bizottság a politikai és katonai részletkérdések megbeszélésére. A szovjet nagykövet láthatólag csak üres ígéretekkel és kifogásokkal válaszolt, amelyek célja kizáróan az időnyerés. Valóban nem lehet komoly érvnek tekinteni azt a magyarázatot, hogy több száz szovjet páncélost azért küldtek Magyarországra, mert ezekkel biztosítani akarják a szovjet katonák családtagjainak elszállítását. A magyar kormány több írásbeli és szóbeli jegyzéke hatástalan maradt, sőt november 2-án a beözönlő szovjet csapatok már teljes háborús intézkedéseket léptettek életbe. Megszállták a vasúti vonalakat és az állomásokat. Körülzártak magyar városokat és repülőtereket. A Dunántúlon is megkezdték az előnyomulást a nyugati határ felé.
Az első szovjet agresszió után, mely annyi drága magyar vérbe került, és amely a magyar szabadságharcosok hősiességén megtört, íme most itt van a második szovjet agresszió. A magyar kormány a helyzet súlyossága miatt gyors beavatkozást kért az Egyesült Nemzetektől. Arra kérte a főtitkárt, gondoskodjék a Biztonsági Tanács azonnali újabb összehívásáról és tegye lehetővé, hogy a Biztonsági Tanács közbejöttével kezdődjenek meg a közvetlen szovjet-magyar tárgyalások, amelyeket a szovjet kormány és hadvezetőség napok óta elszabotált. A magyar kormány azt is kéri a beadványban, hogy kezdeményezzen a főtitkár, illetőleg a Biztonsági Tanács külön megbeszélést Magyarország és a békeszerződést aláírt négy nagyhatalom között Magyarország semlegességének elismertetésére. Magyarország ugyanazt a semleges helyzetet akarja elérni, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió kormányai Ausztriának biztosítottak. A magyar kormány jogosan és érthetően ki akar lépni a varsói paktumból, amely a szovjet csapatok immár második agressziójának is ürügyül szolgál, és bármikor a jövőben is újra ürügyül szolgálhat.

Kedves hallgatóink! Súlyos helyzetben kell összeülni a Biztonsági Tanácsnak. A közép-keleten is háború robbant ki, a nemzetközi helyzet zavaros képet mutat. Mindenesetre kettőre lehet számítani. Bármilyen ellentétek választják el a szuezi háború miatt Angliát és Franciaországot a többi nyugati és semleges hatalmaktól, a szovjet magyarországi agressziójának kérdésében ilyen ellentétek nincsenek. Az egész világ közvéleménye elszörnyedve ítélte el a szovjet páncélosok embertelen és jogtalan vérengzését, és ez a felháborodás elemi erővel nyilatkozik meg most, amikor a szovjet militarizmus csizmáját az eddiginél is kíméletlenebbül a magyar népre akarja tenni. Szoboljev szovjet delegátus a Biztonsági Tanács mostani péntek éjszakai ülésén még sokkal nehezebb helyzetben van, mint a múlt vasárnapi első éjszakai ülésen. Akkor még a sztálinista Kós követ segédkezett neki a magyar ügy szabotálásában. Most már tiszta a helyzet, most már a Tanács ismeri a magyar kormány és a magyar nép álláspontját. Szoboljev most már hiába áll elő a moszkvai gyermekmesével, hogy Magyarországon fasiszták harcolnak a törvényes kormány ellen. A kormány ellen nem magyarok harcolnak, hanem szovjet-oroszok, az agresszív szovjet imperializmus fenyegeti Magyarország szuverenitását és a magyar nép szerződésekben biztosított jogait. Különbséget jelent a vasárnapi helyzettel szemben, hogy Szoboljev szovjet megbízott a szuezi háború tárgyalása során ismét védeni kezdte a kis népek szuverenitását. A szovjet delegátus javaslatot tett, hogy az ENSZ közgyűlése ítélje el a brit-francia-izraeli katonai akciót, követelje az agresszív fegyveres erők visszavonását és küldjön ki ENSZ-bizottságot a helyszínre. A szovjet diplomáciától megszoktuk, hogy egymás után a legellentétesebb álláspontokat képviseli, de egyszerre mégis nehéz lesz Szoboljevnek ugyanabból a szájból hideget és meleget fújni. Nem lehet egyszerre követelni az ENSZ beavatkozását a közép-keleti válságba és tiltakozni az ENSZ beavatkozása ellen a magyarországi válságba.
Vagy mégis lehet? Meg fogjuk látni, kedves hallgatóink, és a szovjet magatartásától függ, milyen lépést tesz majd a Biztonsági Tanács, illetve milyen határozatot hoz a közgyűlés. 1946-ban Perzsia egyik tartományának megtámadása miatt a Szovjetunió már, mint vádlott állott a Biztonsági Tanács előtt, és az Egyesült Nemzetek követelésére kénytelen volt támadó csapatait visszavonni. Most újra az egész nemzetközi rend, a béke és az Egyesült Nemzetek fennállása is veszélyben forog. Végzetes felelősség terhelné a Szovjetuniót, ha az ENSZ közbelépése után is elzárkóznék a Magyarországgal való közvetlen tárgyalás és a problémák békés megoldása elől.

Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunkban a magyarországi szovjet agressziónak a Biztonsági Tanács előtti tárgyalásáról szólott Sebők Tibor.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-11-03 0:57
Hossz0:09:11
CímNemzetközi hír- és helyzetmagyarázat
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-11-03 0:57
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3