Rendkívüli falusi adás

Zene

Figyelem, Paraszt testvéreim! Figyelem! Rendkívüli falusi adásunk következik:

Zene

Paraszt testvéreink! A szabadságharcosoknak és a város népének kenyér és élelem kell. Innen-onnan már hangzik is a szabadságrádiókon a kérelem. Fiaink, a falu fiatalsága ott küzd az első sorokban, és ott állnak ugrásra készen a vidéki szabadságharcos csapatokban. A harc még folyik. A tíz éves terroruralom legvégső elkeseredéséből kirobbant harcban mindenkinek vállalnia kell az áldozatot. A nemzeti forradalomban a világtörténelem el sem képzelhető hősiessége született meg. A szovjet tömeggyilkos hadsereg nem tudta megtörni fegyvereink erejét. Budapest utcáin lányok gyújtottak fel benzines korsókkal szovjet tankokat. Ha valakinek kiesett a kezéből a fegyver, már másik emelte fel. A véreskezű budapesti kormány tüzet szüntess ígérete is csak galád árulás volt. A szovjet tankok azóta is támadták szabadságharcosaink állásait. A népgyilkos Nagy Imre és véreskezű pártvezetőségében annyi emberi és annyi magyar érzés sincs, hogy lemondott volna, vagy dokumentálta volna, hogy ezt a gyilkolást nem ő végezteti. A nép mindennapi elárulására a gyárak és bányák népe a szabadságrádiók útján adta meg a választ. A sztrájk addig tart, míg oroszok vannak az országban.

Paraszt testvéreink! A harc tehát két fronton folyik. Fegyverekkel és az üzemekben. A harcolóknak azonban utánpótlásra és élelemre van szüksége. A harcoló kézből is kiesik a fegyver, ha elgyöngíti testét az éhség. Adjatok! Sürgősen adjatok! Ahol a harcosokat nem tudják központi készletből ellátni, ott a mi kötelességünk az ellátás. Ez nem beszolgáltatás, és nem adomány, hanem a falu népének nemzeti kötelessége élet-halál harcunkban. Azoknak adunk, akik javainkat, szabadságunkat, nemzeti és egyéni létünket védelmezik, és jövőnkért harcolnak. Azoknak adunk, akiknek küzdelme örökre megsemmisítette a gyűlölt kommunizmus minden falusi intézményét.

Paraszt testvérem! Ha nincs felesleged, oszd meg a magadét. Add oda kenyered felét a harcolóknak, mert ha nem teszed, a másik felét idegen szurony üti ki a kezedből. Munkástestvéreink sztrájkja a legerősebb fegyver a nemzetet irtó kormányzat ellen. Amíg állanak a nem közellátást biztosító üzemek, a gyárak, a bányák, ez a kormány, ez a gyilkos rendszer soha nem tud kormányozni. Azonban a sztrájk is csak addig tart, amíg az élelemből futja. Segítsétek tehát a városi lakosságot! Ne nézzétek most, hogy ki mi volt, aki a rendszer megdöntéséért, aki a vértől szennyezett idegen hatalom ellen bármily fegyverrel, vagy eszközzel küzd, az testvérünk. Ne hagyjátok cserben városaink népét, aki ezt teszi, az örök időkre saját kezével ütötte homlokára a lemoshatatlan szégyen bélyegét. Gondoljatok arra, hogy egy pohár tej, egy szem tojás beteget menthet meg, vagy síró gyermeket csitít el, akinek apja éppen valamelyik vártán állja a harcot. Üzemek, hivatalok álltak le, sok helyen nincs fizetés. Adjatok hitelbe! Aki ma árdrágítást követ el, aki készletet dug el, az a leghitványabb hazaárulást cselekszi, akinek számára soha nem lehet megbocsájtás. Érezzétek magatokat egy test, és egy léleknek a város népével. A közös harc csak győzelmet és szabadságot hozhat, amely minden áldozatot ezerszer fizet vissza. A város népe sose volt a falu ellensége, hiszen belőle származott. A nemzetrontó rendszer játszotta ki egymás ellen azt a két hatalmas népi réteget, amely a végső győzelem után kéz a kézben, együtt és egyforma jogok alapján fel fogja építeni a hazaárulók által romba döntött szerencsétlen országot.

Zene

Rendkívüli falusi adásunkban Agrárius üzenetét hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!