01:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 1 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapesten az elmúlt 24 órában tovább folytak a harcok. Szemtanúk beszámolója szerint a főváros külső képe az ostrom szörnyű napjaira emlékeztet. Csepelt a déli órákban ágyúkkal lőtte a szovjet tüzérség. A Nemzeti Múzeum, amelyet az ávósok szerdán felgyújtottak, még ég. A vidékről érkező hírek arra mutatnak, hogy a szabadságharc átterjedt az ország minden részére. Magyaróváron orosz tankok belelőttek az ország szabadságát követelő fegyvertelen tömegbe. Az orosz támadásnak sok halálos és sebesült áldozata volt. Nickelsdorfnál magyar orvosok kötszert és orvosságot kértek és kaptak az osztrák hatóságoktól. Harcokat jelentenek Komáromból, Győrből, Szolnokról, Pécsről és az ország számos más részéből. Bécsbe érkezett utasok előadása szerint jelenleg az ország nagy területei a szabadságharcosok kezén vannak. Miskolcon egy munkásbizottság vette kézbe a hatalmat. A miskolci dolgozók a szovjet csapatok haladéktalan kivonását követelik, sürgetik az új kormány megalakítását és a munkásság sztrájkjogának biztosítását. Egy jelentés arról számol be, hogy a váci és szuhakállói fegyház rabjai kitörtek.
A titkos magyar rádióleadó állomás folytatta a magyar lakossághoz intézett felhívásait. Az adást fél órás időközben felváltva a 18-as, illetőleg a 40 méteres hullámhosszon sugározták. A titkos adó a szovjet csapatok azonnali távozását, szabad választásokat, vallásszabadságot, Mindszenty hercegprímás kiszabadítását, az életminimum biztosítását, a földreform teljes végrehajtását és a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását követeli. Bécsben orosz nyelvű rádióadást is hallottak. A feltehetően a Szovjetunióban működő adó felhívja a szovjet katonákat: ne használjanak fegyvert a magyar szabadságharcosok ellen.

A Népszava mai számában közli a magyar írók követeléseit is. Ezek a következők: szüntessék be azonnal a tüzet az államvédelmi szervek alakulatai; rendeljék azonnal vissza állomáshelyükre a szovjet csapatokat; adjanak teljes amnesztiát a harcosok és a katonák számára; a rendet kizárólag a Magyar Néphadsereg tartsa fenn; Nagy Imre alakítsa meg a Nemzeti Front kormányát; válasszanak munkástanácsokat minden üzemben. A követeléseket tartalmazó ívet minden magyar író és művész aláírta.

Az osztrák rádió ma este megszakította programját és felhívást közölt az osztrák néphez, hogy pénz és más segítséggel haladéktalanul siessen a magyar nép segítségére. Az Osztrák Vöröskereszt kötszereket, gyógyszereket, élelmiszert, ruhát és pénzadományokat bocsát a szabadságharcát vívó magyar nép rendelkezésére. Bécs érseke felhívta Ausztria népét a magyar nép azonnali támogatására. Helmer osztrák belügyminiszter egy gyűlésen kijelentette, hogy a magyar nép remélhetőleg visszaszerzi szabadságát a most folyó harcokban.

A Trybuna Ludu, a lengyelországi kommunista párt lapja szerint kétségtelen, hogy a magyarországi tüntetéseket a magyar nép legmélyebb vágyai váltották ki. A budapesti vezetők csak késve voltak hajlandók teljesíteni a magyar nép jogos követeléseit. Lengyelország népe, amely szintén nagy megújulások küszöbén áll, a legmélyebb rokonszenvvel és szolidaritással figyeli a magyar nép törekvéseit.

Az amerikai, angol és a francia kormány tanácskozásokat kezdett a magyar helyzet ENSZ elé terjesztése ügyében. Pineau francia külügyminiszter kijelentette, hogy a kérdés valószínűleg rövidesen a Biztonsági Tanács elé kerül. A nyugati nagyhatalmak vádat kívánnak emelni a Szovjetunió ellen, amiért csapatai beavatkoztak egy függetlennek mondott állam belügyeibe. Pineau kijelentette, hogy véleménye szerint a kelet-európai események átterjednek a Szovjetunióra is. A folyamat, amely megindult, többé nem fordítható vissza.
Amerikai politikai körökben úgy tudják, hogy a három nyugati nagyhatalom kormánya megvitatja azt is, ne tegyen-e közös tiltakozó lépést Moszkvában a szovjet csapatok magyarországi bevetése miatt. Ezen felül felmerül az a kérdés is, milyen támogatást adhat a nyugat Magyarországnak abban az esetben, ha sikerül Moszkva ellenőrzése alól kiszabadulnia.

Strasbourgban az Európa Tanács Parlamentje határozatot hozott, amelyben felhívja a Tanácsban képviselt 16 nemzet kormányát, tegyen lépéseket az ENSZ-nél a lengyelországi és magyarországi szovjet beavatkozás ellen. A határozat hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács Közgyűlése lelkesedéssel figyeli a lengyel és a magyar nép bátor kiállását. Ezek a népek most félreérthetetlen formában kifejezésre juttatták, hogy hazájuk teljes függetlenségéért, a szabadság győzelméért harcolnak. Az Európa Tanács határozata végül szabad választásokat követel Közép- és Kelet-Európában. Hangsúlyozza, hogy minden más politikai lépés újabb lázadásokhoz vezet, amelyet a Szovjetunió sem tud vérbe fojtani.

Matteotti olasz szociáldemokrata képviselő nyilatkozott a magyarországi harcokról római munkatársunknak. Rámutatott arra, hogy Magyarországon semmiféle felületes ígéret nem segíthet a helyzeten, alapvető változásokra van szükség. Nagy Imre, akit magyar Titónak emlegettek, eljátszotta szerepét akkor, mikor szovjet csapatokat vezényelt ki a demokráciáért küzdő szabadságharcosok ellen.
Ugyanerre a szempontra mutatott rá Saragat, az olasz jobboldali szocialisták vezetője is. Egy kormány, amely idegen csapatokkal mészároltatja le polgárait, sohasem nevezheti magát nemzeti kormánynak. Saragat hangsúlyozta, hogy az a mozgalom, amely ma átvonul a kelet-európai népeken szabadságuk helyreállítására, előbb-utóbb átterjed a Szovjetunióra is.
[...]