21:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 16, 19 és 41 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 21 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapesten ma egész nap folyamán folytatódtak a harcok. A szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy azonnal tüzeljenek minden olyan személyre, akinél fegyvert látnak. A Duna-hidakat lezárták. A gyárakban továbbra is szünetel a munka. A főváros különböző részeiben a nap folyamán röplapokat osztogattak, amiben a sztrájk folytatására szólítják fel a dolgozókat. A közüzemek közül egyedül a villamos- és a vízművek, valamint a kenyérszolgáltatás működik.

A fővárosban dúló tegnapi harcokról egyre több részlet válik nyilvánossá. Szemtanúk beszámolója szerint a főváros külső képe az ostrom szörnyű napjait idézi emlékezetbe. Az ablaktáblák betörtek, az utcákat romok és üvegtörmelék borítja, az utakon a leszakadt villamosvezetékek akadályozzák a közlekedést. Sok ház kiégett, vagy lobogó lánggal ég. A Nemzeti Múzeum, a főváros egyik legszebb épülete, amelyet az ávósok szerdán felgyújtottak, továbbra is lángokban áll. Csütörtökön a legsúlyosabb összetűzésre az Országház előtt került sor. Szovjet páncélkocsik vadul tüzeltek a tömegre. A teret pár perc alatt halottak és sebesültek borították. A mai napon folytatódtak a harcok. Csepelt a déli órákban nehéz ágyúkkal lőtte a szovjet tüzérség.

Amíg a vidék csak a rádióadásokból értesül a fővárosi helyzetről, Budapest lakossága a vidéken történő események tekintetében ugyancsak rádióadások beszámolóira van utalva. Ma este Bécsbe érkezett utasok jelentik, hogy a helyzet különösen a Dunántúlon vált kritikussá a budapesti kormány számára. A budapest-bécsi országúton az ellenőrző posztok úgyszólván teljesen a szabadságharcosok kezén vannak. Komáromban, Győrben és Magyaróváron hír szerint a szabadságharcosok kerültek felül. Szombathelyen ugyancsak tüntetésekre került sor. A határ menti községek lakossága csatlakozott a szabadságharcosokhoz. Egy ma este Bécsbe érkezett autókaraván utasai elmondották, hogy a lakosság mindenütt lelkes ünneplésben részesítette a külföldieket Budapest és a határ közti úton. A lakosok ezt kiáltozták a gépkocsikaraván utasainak: "mondjátok meg nyugaton, hogy a szabadságért, a szabad választásokért küzdünk!" Későbbi jelentések megerősítik, hogy a szabadságharc az ország egész területére kiterjedt. Egész Nyugat-Magyarország gyakorlatilag szabadságarcosok kezén van. Budapesten csütörtökön éjjel, és pénteken egész nap tovább tartottak a legsúlyosabb harcok. A magyar munkásság ma általános sztrájkba kezdett, amely az ipar mellett megbénította a közlekedést és a vasutakat is. Ugyancsak esti jelentések szerint Szolnokon is súlyos harcok folytak a nap folyamán.

A titkos magyar rádióleadó állomás délután folytatta a magyar lakossághoz intézett felhívásait. Félórás időközökben felváltva a 18, illetőleg a 40 méteres hullámhosszakon sugározták az adást. A felhívások közölték, hogy a köztársasági magyar kormány hajlandó tárgyalásokat folytatni a budapesti kormánnyal. A tárgyalás előfeltétele egy 12 pontból álló követelés elfogadása. A követelés főbb pontjai a következők: a szovjet csapatok azonnali kivonása Magyarországról; szabad választások megtartása; teljes vallásszabadság biztosítása; Mindszenty bíboros teljes rehabilitálása; a munkások életminimumának biztosítása; a földreform teljes végrehajtása az állami gazdaságok földjének felosztásával; a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátása.
A Népszava mai számában közli a magyar írók követeléseit is. Ezek a következők: szüntessék be azonnal a tüzet az államvédelmi szervek alakulatai; rendeljék azonnal vissza állomáshelyükre a szovjet csapatokat; adjanak teljes amnesztiát a harcosok és a katonák számára; a rendet kizárólag a magyar néphadsereg tartsa fenn; Nagy Imre alakítsa meg a Nemzeti Front kormányát; válasszanak munkástanácsokat minden üzemben. A követeléseket tartalmazó ívet minden magyar író és művész aláírta.

Az amerikai, angol és a francia kormány haladéktalanul tanácskozásokat kezd a magyar helyzet ENSZ elé terjesztése kérdésében. Pineau francia külügyminiszter kijelentette, hogy a kérdés valószínűleg rövidesen az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül. A nyugati nagyhatalmak vádat kívánnak emelni a Szovjetunió ellen csapatainak egy független állam belügyeibe való erőszakos beavatkozása miatt. Pineau a továbbiakban rámutatott arra, hogy a Sztálin-mítosz lerombolása vezetett a jelenlegi vasfüggöny mögötti eseményekhez. "Biztosra veszem – mondotta –, hogy ez a folyamat átterjed magára a Szovjetunióra is. Megindultak a dolgok és az úton nem lehet többé visszafordulni. A Szovjetunió súlyos hibát követett el, amikor parancsot adott tankjainak, hogy letörjék a magyar szabadságharcot."

Strasbourgban az Európa Tanács parlamentje határozatot hozott, amelyben felhívja a tanácsban képviselt 16 nemzet kormányát, tegyen lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezeténél a Szovjetunió lengyelországi és magyarországi beavatkozása ellen. A határozat sürgős intézkedésekre kéri a kormányokat, tekintettel a magyarországi és lengyelországi fejleményekre. A határozat hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács közgyűlése örömmel üdvözli a lengyel és magyar nép bátor kiállását, amellyel félreérthetetlen formában tudomására adták a világnak, hogy hazájuk függetlenségéért, és a szabadság győzelméért harcolnak. A határozat végül a szabad választások biztosítását követeli a közép- és kelet-európai államokban. Hangsúlyozza, hogy minden más politikai lépés újabb lázadásokhoz, felkelésekhez vezet majd, amelyet a Szovjetunió sem tud vérbe fojtani.

Milánóban a Keresztény Demokrata Párt ifjúsági csoportja, a Szent Sebestyénről elnevezett hősök templomában misét mondatott a magyar szabadságharc sikeréért.

Bécs érseke [...] Ausztria népéhez. Hangsúlyozta, hogy akármi is lesz a magyar szabadságharc kimenetele, a magyar [...]nak azonnali támogatásra lesz szüksége. Felhívta Ausztria lakosságát, hogy imádsággal és anyagi eszközökkel siessen a magyar nemzet támogatására, amellyel oly sok történelmi szál kapcsolja össze Ausztriát.

Londonban az angol írószövetség tagjai, neves művészek és az értelmiség képviselői gyűlést hívtak össze vasárnap délelőttre a Denison csarnokba a magyarországi események áldozatai és hőseinek tiszteletére. A gyűlés elnökségében való részvételt eddig a következők vállalták: Sir Epstein, a világhírű szobrász, Priestley, a drámaíró, Arthur Koestler, Rose Macaulay, Philip Toynbee, Henry Green, Mikes György írók, Polányi Károly egyetemi tanár.

Ben, a Monde munkatársa ma esti varsói telefonjelentésében hírt ad arról, hogy Legnicán, az Alsó-Sziléziában állomásozó szovjet csapatok főhadiszállásán heves tüntetésekre került sor a szovjet parancsnokság előtt. A rendőrség csak könnyfakasztó bombák alkalmazásával tudta visszatartani a tömeget a szovjet főhadiszállás megostromlásától. Hasonló tüntetésre került sor Bialystok, a szovjet határ szomszédságában. A tegnapi napon a tömeg tüntetett Gdanskban is, a szovjet csapatok jelenléte miatt. A Monde tudósítója szerint a varsói kormány vezetőit különösen nyugtalanítják a Kelet-Németországból a múlt héten Lengyelországba áthelyezett szovjet hadosztályok. A lengyel kormány semmiképpen sem tűri el, hogy szaporítsák a szovjet csapatok számát lengyel területen. Varsóban azt remélik, hogy a lengyel vezetők moszkvai látogatása során sikerül ezt a kérdést tisztázni. Gomulka moszkvai útját egyébként elhalasztották. Erre a lépésre hír szerint a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása miatt került sor. A lengyel vezetők azzal érvelnek, hogy hiábavaló lenne lengyel-szovjet egyezményt aláírni a szovjet csapatok státusáról, amikor Moszkva Magyarországon bebizonyította, mennyire semmibe veszi az egyezményeket. A lengyel vezetők rokonszenveznek a magyarországi fejleményekkel és az az álláspontjuk, hogy a szovjet csapatoknak nincs semminemű joguk a beavatkozásra. A Pravda tegnapi kihívó cikke, amelyben a szovjet lap a magyarországi események kapcsán antidemokratikus összeesküvésről beszél, nagy felháborodást keltett Varsóban.

New York. Peyer Károly, a Magyar Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom évtizedeken át volt vezetője, a magyar munkásmozgalom világszerte ismert veteránja New York-i számkivetésében meghalt. Peyer Károly életének utolsó cselekedete az volt, hogy a magyar szabadságharc hírének vétele után táviratokban hívta föl a különböző országok szakszervezeteit és munkáspártjait a magyar nép hősi küzdelmére. "Életem legnagyobb keserűsége – mondotta Peyer Károly közvetlen halála előtt –, hogy most a magyarság történelmi napjaiban nem lehetek otthon munkástestvéreim között."

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb egy óra múlva mondunk híreket.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.