Heti híradó

Zene

Kedves hallgatóink! Heti híradónkban a lengyelországi eseményekről közvetítünk riportot.

Zene

Rövid időn belül most másodszor szolgált szenzációval Lengyelország a világ számára. Az első a poznani munkásfelkelés volt, amelynek bírósági likvidálása hetek óta foglalkoztatja a sajtót. A második, következményeiben talán még fenyegetőbb, a Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése és annak drámai fejleményei. Tárgyilagos külföldi megfigyelők a pénteken lezajlott varsói eseményeket a berlini véres szerda jelentőségéhez mérik. Beszéljenek a tények!

A varsói repülőtér rádiósai pénteken délelőtt értesültek róla, hogy Moszkva felől repülőgép közeledik. Leszállására minden előkészületet megtettek a repülőtéri hatóságok. A gép 11 óra előtt ért Lengyelország fölé, és egyenesen a varsói repülőtérre vett irányt. Amikor a betonpályán leálltak a moszkvai gép motorjai és felnyílt a kabinajtó, fedélzetéről Hruscsov, Kaganovics, Mikojan és Molotov szálltak le. Érkezésükről alig futhattak be a telefonjelentések a Központi Bizottság tanácskozásának színhelyére, amikor a bizottság ülését felfüggesztették.

Ezzel az eredeti terveket másodszor döntötte halomra a Kreml.

Úgy volt, hogy a Szovjetunió küldöttsége elejétől fogva részt vesz a lengyel kommunista Központi Bizottság tanácskozásán. A részvételt Moszkva a Kremlben folyó japán tárgyalások miatt lemondotta. Most mégis megérkeztek. Szinte percre ugyanakkor, amikor benn Varsóban a párt Központi Bizottsága a napirend legfontosabb pontjához, a párt átszervezéséhez ért.

Talán még érkezésüknél is nagyobb meglepetést keltett a váratlan vendégek listája. Kaganovicsról és Molotovról mindenki tudja, hogy merev és könyörtelen ellenzői mindenféle engedékenységnek a rab nemzetek irányában. Most, hogy éppen abban a Varsóban jelentek meg, ahol a liberalizálódásról, a fokozott függetlenné válás első lehetőségeiről tanácskoznak, Molotov és Kaganovics személyes megjelenése különösen sokat mond. Kaganovics személyének más jelentőséget is tulajdonítanak. Az ugyancsak Varsóba érkezett Mikojannal együtt ők ketten illetékesek gazdasági kérdésekről tárgyalni, márpedig híre járt, hogy Moszkva szükség esetén anyagi áldozatokra is hajlandó szándékainak keresztülvitelére.

A moszkvai látogatók érkezésétől függetlenül a hét végén egymást érték a drámai események.

Egy parlamenti bizottság felszólította a kormányt, szüntessék be a nyugati rádiók zavarását, és az így megtakarított összeget fordítsák a lengyel rádió műsorának javítására.

A Parasztpárt helyettes vezetője, Stefan Ignar pártja nevében bejelentette azt az igényét, hogy a kormányban eddig egy taggal képviselt Parasztpárt a kommunistákkal egyenrangú félként kívánja intézni az ország ügyeit.

Ilyen körülmények között érthető, hogy egész Lengyelország feszült érdeklődéssel várta a Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságának ülését. Egyesek már tudni vélték, hogy ezen dől el az ország további sorsa. Olyan hírek keringtek, hogy Gomulka követelni fogja az ország teljes függetlenségét, a szovjet csapatok kivonását, és általában új politikai irányzat bevezetését. Az újságírók egészében érezték, hogy valami lóg a levegőben. Ebben a feszült légkörben érkezett Moszkvából a kérés, hogy a Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottsága haladéktalanul menesszen egy küldöttséget a Kremlbe. És ekkor pattant ki az első meglepetés, a lengyel kommunista vezetők a Központi Bizottság ülésére való hivatkozással elutasították a kérést, illetve a parancsot. Ez már magában véve is világraszóló szenzáció volt, de aki arra számított, hogy a szenzációt már nem lehet fokozni, az nem számolt Hruscsovval, a Szovjetunió első számú politikai utazójával. Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez jelszóval felült a repülőgépre. A szovjet vendégek érkezése teljesen váratlanul érte a lengyel fővárost. A párt és a kormány csak pénteken értesült a látogatásról, de a küldöttség összetételét még csak nem is sejtette. Sem a varsói, sem a moszkvai rádió egész nap folyamán egy árva hanggal sem emlékezett meg Hruscsovék váratlan varsói kirándulásáról. De minél nagyobb a csend, annál hangosabb a suttogás. A lengyel fővárosban természetesen futótűzként terjedt el a hír, és egyesek már arról beszéltek, hogy Rokosszovszkij marsall egy szovjet hadosztály élén útban van Varsó felé. Ettől fogva drámai gyorsasággal peregtek az események.

Délelőtt 10 óra.

A Központi Bizottság megkezdte rendkívüli ülésszakát. Beválasztotta tagjai sorába Gomulkát, valamint Spychalskit, Loga-Sowinskit és Kliszkot, akik mindhárman üldöztetést szenvedtek az elmúlt években, és Gomulka politikai barátai közé tartoznak.

10 óra 30.

Gomulka és társai beválasztásáról szóló hírt a varsói rádió adását megszakítva jelentette be.

10 óra 45.

A Központi Bizottság ülésének érdekes eseménye, hogy Minc és Berman, aki a tavasszal meghalt Bieruttal együtt a sztálini korszakban a lengyel politikai élet 3 leghatalmasabb tényezője és Gomulka legelkeseredettebb ellensége volt, most levelet intézett a Központi Bizottság valamennyi tagjához, és igazolni igyekszik múltbeli politikáját. Berman kijelenti a levélben, hogy a lengyel kulturális életet kétségtelenül alávetette a sztálini előírásoknak, és ezért vállalja is a felelősséget. Semmi köze sem volt azonban a titkosrendőrséghez és Gomulka letartóztatásához 1951. augusztus közepén, két nappal a letartóztatás után értesült. Berman szerint a letartóztatási parancsot Bierut adta ki Moszkva utasítására. A másik levélben Minc kifejti, hogy őt személyesen semmi esetre sem lehet felelősségre vonni a lengyelországi katasztrofális gazdasági helyzetért. Ő is Moszkva parancsára dolgozott.

11 óra.

Hruscsov és társai váratlan fordulatként megérkeztek a varsói repülőtérre.

11 óra 20.

A szovjet vezetők megérkezésekor a lengyelországi Kommunista Párt Központi Bizottsága éppen ott tartott, hogy megtegye az első lépéseket a párt átszervezésére. Az ülés a szovjet küldöttség megérkezésekor félbeszakadt. A Központi Bizottság előtt egy 11 nevet felsoroló lista feküdt, amely a politbüró új összetételét tartalmazta. Ezen a listán nem szerepelt Rokosszovszkij, Lengyelország szovjet állampolgárságú nemzetvédelmi minisztere.

Déli 12 óra.

Hruscsovék ahelyett, hogy belekapcsolódtak volna a Központi Bizottság tanácskozásaiba, a lengyelországi kommunista vezetők egy külön csoportjával kezdtek tárgyalásba zárt ajtók mögött.

Délután 3 óra.

Sem a lengyel rádió, sem a moszkvai, sem a budapesti nem említette meg a szovjet vezetők varsói látogatását.

Délután 4 óra.

A Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottsága utasítást adott minden üzem munkásságának, hogy a munka befejezése után ne hagyják el a gyárakat, és a továbbiakig álljanak készenlétben.

Délután 6 óra.

Varsó külső képe teljesen nyugodt. A rádiók még mindig hallgatnak. Az a nagy sugárút, ahol a Központi Bizottság tanácskozásait tartják, majdnem teljesen kihalt.

Este 9 óra.

A rádiók még mindig hallgatnak. Az utcák néptelenek. A lakások és üzemek kivilágított ablakai arról tanúskodnak, hogy mindenki rádiója előtt ül és az első hivatalos közleményekre vár. A varsói rádió 9 órás rendes híradása azonban általános meglepetésre minden indokolás nélkül elmaradt. Hanglemezeket játszottak helyette. A moszkvai rádió késő esti híradásában rövid jelentést közölt a lengyelországi Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes ülésének megnyitásáról, de tökéletesen elhallgatta, hogy Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség érkezett Varsóba. Szombaton a hajnali órákban végre megtörték a csendet.

Rövid, hivatalos közleményt adtak ki a szovjet politbüró küldöttsége és a lengyel kommunista vezetők közti varsói tárgyalásokról. Eszerint a Lengyel Kommunista Párt a közeljövőben küldöttséget meneszt Moszkvába a Szovjetunió és Lengyelország közti politikai és gazdasági együttműködés problémáinak megvitatására, valamint a két ország kommunista pártjai közti barátság megerősítésére.

Ezt a hivatalos jelentést a varsói rádió is közölte, amely azonban nem foglalkozott részletesen a szovjet delegáció látogatásával. A varsói rádió adásai egyébként még megdöbbentő képét adják a felszín alatt feszülő erőknek. Aprólékosan beszámolt arról, hogy a munkások részvételével megtartott ifjúsági gyűlések egész során határozatokat hoztak, amelyben a demokrácia kiterjesztését, a liberalizálódási folyamat fenntartását követelték, és amelyben támogatásukról biztosították Gomulkát.

A Pravda a lengyel sajtó magatartását bírálja. Valóságos kirohanást intéz egyes lapok ellen, amelyek cikkeikkel a szocialista rendszert alapjaiban rázza meg, és súlyosan kifogásolja a lapok szovjetellenes kijelentéseit.

A Reuter hírügynökség ehhez azt a feltűnő megállapítást fűzi, hogy hasonlóan éles hangot egy elvtársi kommunista országgal szemben utoljára 1948-ban Tito ellen használtak. A Reuter ugyanakkor szó szerinti idézeteket közöl a Pravdából, amelyek így hangzanak:

A lengyel sajtóban megjelent cikkek a népi demokratikus rendszer alapjait veszélyeztetik, és az olvasók felfogását olyan importált méreggel fertőzik, amely idegen a dolgozók ideológiájától. Ezeknek a cikkeknek a szerzői azzal álcázták magukat, hogy a személyi kultusz bírálatába burkolóztak. Most azonban levették az álarcot, és nyíltan megtagadják Lenint és Marxot. Azt is nyíltan meg kell mondani, hogy a rágalmazóknak ebben a kórusában szovjetellenes hangok hallatszanak. Bár elsőrendű céljuk az, hogy magában Lengyelországban aláaknázzák a szocializmust.

A Pravda így fejezi be feltűnően éles hangú cikkét:

Az a szocialista ellenes kampány, amely bizonyos lengyel lapok hasábjain folyik, a burzsoá elemekkel való nyílt kacérkodás jegyében a jó hazafiak és a dolgozók széles tömegei között elégedetlenséget és méltatlanságot kelt. A jó hazafiak a felelőtlen revizionistáknak és megalkuvóknak megzabolázását követeli, akik a lengyel sajtót saját szennyes céljaikra használják fel.

A varsói rádió kommentátora ezzel szemben így szól:

A Kommunista Pártban a régi és az új irányzat között küzdelem folyik. Az új irányzat az élet minden ágazatában demokratizálódásra törekszik. A régi irány a jelenlegi helyzet fenntartását kívánja. A lengyel nép viszont a demokratizálás folytatását követeli tekintet nélkül azokra a törekvésekre, amelyek fel akarják tartóztatni ezt a fejlődést.

Hogy a fejlődést milyen eszközökkel akarják feltartóztatni, arról Gurson, a New York Times varsói különtudósítója így ad hírt:

Hruscsov a lengyelországi kommunistákkal szemben támasztott követeléseit a Varsó körül összevont katonai erőkkel tette nyomatékosabbá. Ultimátumában a lengyel politbüró eddigi összetételének megtartását kívánja. Időközben a Rokosszovszkij szovjet tábornagy, akinek neve nem szerepel a lengyel politbüró tervezett új listáján, a Varsó körül összevont csapatok körében tartózkodik.

Zene

Heti híradónkban a lengyelországi eseményekről közvetítettünk riportot.

Zene

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.