Hírszolgálat

Most Hírszolgálatunk következik.

A nyugati hírszolgálati irodák bécsi tudósítói a következőkben foglalják össze a legutóbbi 24 óra magyarországi eseményeit. A szovjet hadsereg tényleges katonai diktatúrát vezetett be Magyarországon. A szovjet csapatok által kormányként a magyar népre erőszakolt kommunista csoport azt állítja, hogy a szovjet erők megtörték a kommunistaellenes szabadságharc ellenállását. A budapesti rádió egyre-másra közli a szolnoki szovjet katonai parancsnok úgynevezett első számú rendeletét, amely azzal fenyegetőzik, hogy mindenkit a szovjet rögtönítélő bíróság elé állítanak, aki hétfő délutánig nem teszi le a fegyvert. A bécsi tudósítók ezekben a közleményekben teljes bizonyságát látják annak, hogy a budapesti rádió 15 óra elmúltával kommunista ellenőrzés alá került, és hogy mögötte csupán a szovjet szuronyokra támaszkodó bábkormány és hatóságok állanak. Senki sem ad hitelt éppen annak - jelentik a megfigyelők -, hogy ilyen körülmények között valaha is normális medrébe térhet vissza az élet Magyarországon. A szovjet csapatok által előretolt kommunista árulók akarva, nem akarva elárulják, hogy semmi gyökerük sincs az országban - jelentik a továbbiakban a nyugati hírközlő irodák. Mi sem jellemzőbb erre, mint felhívásuknak az a része, amelyben felszólítják a kommunista rendszer követőit, hagyják el búvóhelyeiket, és csatlakozzanak a szovjet szuronyokra támaszkodó bábkormányhoz. E felhívásukat szembetűnő ellentmondásként nyomon követi a szolnoki szovjet katonai főparancsnokság említett első számú rendelete, ami az éjszakai órákra kijárási tilalmat rendel el. Bécsi vélemény szerint a magyarországi szovjet katonai diktatúra távol áll attól, hogy megszilárdulásáról lehetne beszélni. A helyzet kaotikus, a szabadságharc tényleges elfojtásáról egyelőre szó sincs.

Az ENSZ Közgyűlés ülése szavazással ért véget. 50 nemzet szavazott az amerikai határozati javaslat mellett, 8 ellene és 15 nemzet képviselője tartózkodott az állásfoglalástól. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ Közgyűlés nagy szótöbbséggel az amerikai határozati javaslat mellett foglalt állást, amelyet előzőleg már ismertettünk, és amelynek egyik legközvetlenebb közleménye, következménye, hogy az ENSZ bizottságot küld ki, amely a helyszínen, azaz Magyarországon megvizsgálja a szovjet beavatkozás nyomán előállott helyzetet, és tapasztalatai alapján jelentést terjeszt az ENSZ elé a legközelebbi teendőkről.
Eisenhower elnök a Bulganyin szovjet miniszterelnöknek küldött üzenetével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette az amerikai felsőházban: „Meg kell állapítanom, hogy a világ közvéleménye, amely néhány nappal ezelőtt még megkönnyebbüléssel vette a hírt, hogy a Szovjetunió kivonni szándékszik csapatait Magyarországról, ugyanolyan mértékben megdöbbent és felháborodott, a magyar népet, és Magyarország kormányát ért szovjet támadás felett. A nap folyamán tárgyaltam Dulles külügyminiszterrel betegágya mellett, majd a külügyminisztérium más vezetőivel, a központi tájékoztatásügyi hivatal vezetőivel, és a Fehér Ház vezető tisztviselőivel. Megvitattuk, milyen módok és eszközök állnak az Egyesült Államok rendelkezésére a következő célok elérésére. Először: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. Másodszor, hogy Magyarország érvényesíthesse önrendelkezési jogát kormányformája megválasztásában. A két pontban foglalt célok elérésére sürgős üzenetet küldtem Bulganyin miniszterelnöknek.”

Hagerty, a Fehér Ház szóvivője Eisenhower elnöknek Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz intézett levelét ismertetve, hozzá intézett kérdésekre is válaszolt, és a következőket mondta: „Magyarországgal kapcsolatban ezen kívül minden bizonnyal történnek más lépések is.”

Kéthly Anna, a néhány nappal ezelőtt újjáalakított Szociáldemokrata Párt elnöknője úton van New York felé, hogy megjelenjen az ENSZ Közgyűlésén. A frankfurti repülőtéren, ahol Kéthly Anna átutazott, újságíróknak azt mondta, még mindig reméli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének erkölcsi tekintélye lehetővé teszi olyan egyezmény megkötését, amelynek alapján a szovjet kormány végül is kivonja csapatait Magyarországról. Kéthly Anna, aki Nagy Imre utolsó kormányának tagja, kijelentette, hogy a magyar ügy támogatását kívánja kérni a világszervezettől, Nagy Imre utolsó felhívásának megfelelően. A Magyar Szociáldemokrata Párt elnöknője tudvalevőleg pénteken Bécsben rekedt, miután Magyaróvárnál szovjet páncélosok nem engedték továbbutazni Budapest felé.

Stevenson, az amerikai Demokrata Párt vezetője és elnökjelöltje távirati úton hívta fel Eisenhower elnököt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ENSZ megfigyelőket küldjön Magyarországra. „A legnagyobb megdöbbenéssel értesültem a magyar nép ellen intézett brutális és áruló szovjet támadásról” - írja Stevenson. „Nagy Imre, Magyarország miniszterelnöke segítségért folyamodott az ENSZ-hez, ezért javaslom, hogy hívják életre újra az ENSZ 1950-ben létesített fegyverszüneti ellenőrző bizottságát, és ennek keretében mielőbb küldjenek ENSZ megfigyelőket Magyarországra, és minden olyan más országba is, ahol az ENSZ megfigyelők jelenléte előmozdíthatja a béke biztosítását” - írja Eisenhower elnökhöz intézett táviratában Stevenson demokrata párti elnökjelölt.

Martino olasz külügyminiszter táviratot intézett Nehru miniszterelnökhöz. A bandungi értekezleten elfogadott határozatokra hivatkozott, amelyek tiltják az idegen államok belügyeibe való beavatkozást. Az olasz külügyminiszter felhívta Nehru indiai miniszterelnököt, kövessen el minden tőle telhetőt most, amikor a szovjet beavatkozás példátlan brutalitással mutatkozott meg Magyarországon. Martino hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében olyan önálló országról van szó, amelynek kormánya az egész nép hozzájárulásával az ENSZ-hez fellebbezett a szovjet beavatkozás ellen.

Londonban Eden miniszterelnök, aki a nap folyamán hosszan tárgyalt minisztereivel a közel-keleti helyzetről, kormányának fontos tárcákat viselő tagjait estére újabb megbeszélésre hívta össze. Kiszivárgott hírek szerint az angol kormányférfiak megtárgyalják a magyarországi helyzetet és a legújabb közel-keleti fejleményeket.
Gaitskell, az angol Munkáspárt vezére beszédet mondott az angol rádióban a magyar helyzettel kapcsolatban. „Tragikus és bajokkal sújtott hét telt el. Különösen tragikus és szörnyű volt az a vasárnap, amikor a magyarországi hírek megérkeztek. 1939 óta nem volt ilyen súlyos napja Angliának.” Gaitskell azután a következőket mondta: „Most, amikor szívet tépő hírek jönnek Magyarországról, most, amikor az egész világnak egyesülnie kellene a vadállati orosz ellen, ami a szabadságszerető magyar népet letiporja, elvesztettük erkölcsi vezető szerepünket, amelyre egykor olyan büszkék voltunk. Mit kellene tennünk? El kell fogadnunk az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozatát, hogy visszaszerezzük hazánk jó hírét.”

Párizsban általános megdöbbenést váltott ki a magyarországi esemény. Pineau külügyminiszter az ország népéhez intézett rádiószózatában kijelentette, hogy egész Franciaország csodálattal hajol meg az egész magyar nemzet előtt, amely kész meghalni függetlenségéért. Elérkezett a pillanat, hogy felébredjen az egész emberiség lelkiismerete, és felemelje szavát azok érdekében, akik utolsó leheletükig harcolnak az emberi szabadságjogokért.

Daniel Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke hivatalosan felkereste a párizsi szovjet nagykövetet, és a legmélyebb felháborodását fejezte ki a Vörös Hadsereg durva beavatkozása miatt. Közölte a nagykövettel, hogy a magyarországi események miatt a francia törvényhozás külügyi bizottságának tagjai lemondják tervbe vett moszkvai látogatásukat.
A legelterjedtebb francia vasárnapi lap, a Journal du Dimanche, amelyet vasárnap hajnalban már árultak, későbbi, rendkívüli kiadásában hatalmas cím alatt adott hírt a magyarországi eseményekről.
A hétfői lapok közül a Figaro nyolc hasábra kiterjedő főcímben - amelynek szövege: „A Szovjetunió brutális támadása Magyarország ellen” - számol be. A lap vezércikkének ezt a címet adja: „Sztálin feltámadt.” „A magyar nemzet által hozott áldozat felrázza az emberiség lelkiismeretét” - írja a tekintélyes párizsi lap.

Adenauer kancellár a német rádióállomások által közvetített beszédében emlékezett meg a tragikus magyar helyzetről. Rámutatott arra, hogy a magyar népet az utolsó évtized során rabságban tartották. A magyarság most kísérletet tett arra, hogy széttörje láncait. Már-már úgy látszott, hogy a magyar nép elérte azt a szabadságot és függetlenséget, amelyre vágyakozott. A dolog azonban más fordulatot vett. A szovjet hadsereg, amely sohasem adta fel imperialista céljait, támadásra indult, hogy a magyar szabadságharcot erőszakkal törje le. A szovjet hadsereg a civilizált világ szokásait meghazudtoló módon járt el, amikor tárgyalásokat kezdett a magyar kiküldöttekkel, azt a látszatot keltve, mintha a zöld asztalnál akarná a fennálló problémákat elintézni. A tárgyalások még folyamatban voltak, mikor a szovjet hadsereg az erőszak eszközéhez folyamodott. Adenauer kancellár ezután legmélyebb részvétét és együttérzését fejezte ki a szerencsétlenségbe döntött magyar népnek. Kijelentette, hogy amit Németország megtehet a magyar üggyel kapcsolatban, azt megteszi.
Adenauer kancellár egyébként Brentano külügyminiszter és Strauss nemzetvédelmi miniszter egymás után tárgyalt a nyugatnémet politikai élet vezető személyiségeivel. A képviselőház ügyrendi bizottsága holnap megbeszélést tart annak eldöntésére, szükséges-e a magyarországi események folytán a nyugatnémet törvényhozást a hét közepére rendkívüli külügyi vitára összehívni. A külföldön, főleg a távol-keleten úton lévő nyugatnémet törvényhozókat táviratilag felkérték, hogy haladéktalanul térjenek vissza Bonnba. Adenauer kancellárnak hétfőn kellett volna négynapos hivatalos látogatásra Párizsba utaznia; Adenauer a hivatalos jellegű látogatás helyett azonban csak villámmegbeszélésre utazik Párizsba, ahol két napot tölt. A kancellár a magyarországi és az egyiptomi helyzetet fogja a francia kormányférfiakkal megvitatni.
Krone képviselő a nyugatnémet kereszténydemokrata párt parlamenti csoportjának elnöke kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet komolysága folytán szükséges a német kérdés sürgős újra megvizsgálása. A szociáldemokrata ellenzék helyettes elnöke a Magyarország elleni szovjet agressziót az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte.

A Szabad Demokrata Párt közleményt adott ki, amelyben sürgeti, hogy nyugati államférfiak haladéktalanul Moszkvába utazzanak, és tegyenek lépéseket a magyar nemzet érdekében. A menekültek minisztériumának szóvivője a nyugatnémet ifjúság által Magyarország mellett Frankfurtban rendezett tüntető gyűlésén kijelentette, hogy kelet és nyugat békés együttélésének elmélete a szovjet csapatok brutális beavatkozása folytán megdőlt. Nyugat-Berlinben a középületeken a magyar szabadságharc áldozatai iránti kegyeletből a zászlókat félárbocra eresztették.

Hansen, a dán miniszterelnök, az országhoz intézett rádióbeszédében hangsúlyozta, hogy Dánia fenntartás nélkül csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek az ENSZ és a világ közvéleményének nyomására azt akarják elérni, hogy Moszkva visszavonja fegyveres alakulatait Magyarországról. „Azt üzenik a Kreml vezéreinek - mondotta a dán miniszterelnök -, hogy hatalmukban áll a vérontást leállítaniok, éljenek tehát ezzel a lehetőséggel, mégpedig azonnal.”

Spaak belga külügyminiszter, a brüsszeli rádión át hódolatát fejezte ki a magyar nemzetnek. Spaak felhívta a szovjet kormányt, vizsgálja meg újra Magyarországgal szemben alkalmazott politikáját, és tegye lehetővé a magyar népnek, hogy saját maga által óhajtott politikai rendszert választhassa meg. Spaak rádióbeszédét a következő felkiáltással fejezte be: „Éljenek a budapesti szabadságharcosok!”

Indiából eddig még nem érkezett hivatalos állásfoglalás.
A Times of India című független hindu, angol nyelvű lap a szovjet kormány lépését ugyanolyan elutasító agressziónak nyilvánítja, mint amilyen szerinte Anglia és Franciaország támadása Egyiptom ellen.

A zürichi politikai pártok függetlenségi uniója táviratot intézett Svájc köztársasági elnökéhez, amelyben az országgyűlés azonnali összehívását és a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakítását kívánta a magyarországi események miatt. A svájci kormány rendkívüli minisztertanácsra ül össze, hogy megvitassa állásfoglalását a magyarországi helyzettel kapcsolatban.
Az egész szabad világ közvéleményében egymást követik a legkülönbözőbb tiltakozások a szovjet csapatok brutális magyarországi beavatkozása miatt. A tiltakozások sokasága miatt azokról részletesen nem tudunk beszámolni, így csupán néhánynak ismertetésére szorítkozunk. Nyugat-Európa több fővárosában a vasárnapi ünnep ellenére tüntetésekre került sor a szovjet külképviseletek előtt.
Hágában fiatalok vonultak fel a szovjet nagykövetség elé, amelynek egyik ablakát betörték. A tüntetőket a rendőrségnek kellett szétoszlatnia.

Koppenhágában mintegy ezer főiskolás vonult fel a szovjet nagykövetség elé, szabad Magyarországot és ENSZ beavatkozást követelő táblákkal.

Bonnban ugyancsak tüntetésre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A tüntetők egy 15 méter hosszú transzparenst vittek a következő felirattal: „Moszkva Magyarország gyilkosa”.

A svájci Fribourgból a Pax Romana nevű nemzetközi katolikus mozgalom, amely a főiskolások és értelmiségiek szövetsége, tiltakozó táviratot intézett az ENSZ főtitkárához, amelyben mély megdöbbenését fejezi ki a magyar nemzet függetlensége ellen elkövetett orvtámadás miatt. A Pax Romana az ENSZ hatékony intézkedéseit sürgeti. Nyugat-Európában, ahol a rádióállomások rendkívüli adásokban adtak jelentéseket a magyarországi helyzetről, számos rádió az eredeti szórakoztató műsor helyett klasszikus zenét sugárzott hallgatóinak. Nyugat-Németországban a rádióállomások arra hívták fel a lakosságot, hogy tartózkodjék minden szórakozástól a magyar nép iránti együttérzése kifejezéseképpen.

A Svéd Tudományos Akadémia, a Nobel Intézet, és a Nobel-díj Bizottság akcióba lépett a magyar értelmiségiek melletti tiltakozásáért.
A svédországi Göteborg egyetemének szociáldemokrata főiskolai szervezete a svéd kormányhoz, amely tudvalévőleg szociáldemokrata, azt a felhívást intézte, hogy a magyarországi események miatt a svéd kormány mondja le Bulganyin és Hruscsov tervezett stockholmi látogatását. Svájcban a vasárnapi nap folyamán a legkülönbözőbb egyesületek és szervezetek rendeztek tiltakozó gyűlést a szovjet orvtámadás miatt.

Az egyesített AFL és CIO amerikai szakszervezeti szövetség európai képviselője Irving Brown, Washingtonban nagy tömeg előtt beszédet mondott Magyarország súlyos megpróbáltatásairól. Javasolta, hogy az Egyesült Államok kormánya a legsúlyosabban ítélje el a magyar nép elleni szovjet agressziót, és ennek kifejezéseképpen szakítsa meg minden kulturális és kereskedelmi kapcsolatát a Szovjetunióval. Az amerikai szakszervezet képviselője hangoztatta továbbá, hogy az ENSZ-nek nem szabad szóba állnia a szovjet csapatok által a magyar népre ráerőszakolt kormány képviselőivel, hanem ehelyett ismerje el továbbra is az erőszakosan elmozdított kormány küldöttjét, mint Magyarország hivatalos képviselőjét az ENSZ-nél. Brown elmondotta a továbbiakban, hogy Kéthly Anna, a magyar szocialisták vezetője úton van az Egyesült Államokba. Az ENSZ feltétlenül hallgassa meg Kéthly Anna véleményét.

Végül egy lengyelországi jelentés szerint a varsói rádió a magyarországi eseményekkel kapcsolatban bejelentette, hogy Budapest és a lengyel főváros között vasárnap reggel megszakadt az összeköttetés, és a rádió azóta mindeddig nem tudott érintkezést találni a budapesti tudósítójával.

Kedves hallgatóink, híreink közlését befejeztük.