00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szünetjel
Politikai kommentárunkat közvetítjük arról a programról, amelyet a magyar szabadságharc termelt ki az elmúlt napokban. Janus beszél.
Kedves Hallgatóim! A magyar nép fegyveres győzelme most, ezekben a napokban kell, hogy realizálódjék. Most, ezekben a napokban minden erő arra összpontosul, hogy a győztes háború győztes békében folytatódjék. A történelem, a közelmúlt is, sok intő példával szolgál. Volt rá sok szomorú példa - ennek következményeit sínyli ma is Kelet-Európa - amikor a diadalmaskodó hatalmak a tárgyalóasztalnál elveszítették azt, amit a csatamezőn kivívtak. A mi népünk okulhatott ebből. Az nem lehet, hogy annyi vér hiába folyt el Budapest utcáin. Az nem lehet, hogy hazánk annyi hű fia hiába kelt fel a szovjet szuronyok ellen. Az nem lehet, hogy hiába volt annyi áldozat, gyász és szenvedés ebben az országban. A fegyveres győzelmet a politikai győzelemnek kell követnie!
Nem volna ildomos, és nincs jog, ami felhatalmazna, hogy innen, a határokon túlról bíztassunk, vagy akárcsak programra serkentsünk. Erre szükség sincsen, hiszen ennek a nagy magyar szabadságharcnak az öldöklő küzdelmek során kialakult és megfogalmazódott a maga széles és átfogó célkitűzése. Azok, akik harcoltak, azok írták tépett zászlajukra vérrel és szenvedéssel célkitűzéseiket.
Emlékezzünk, azon az október 23-i estén, amikor a magyar forradalom az ifjúság és az írók tüntetésével megindult, kész, pozitív követelések hangoztak már el a kormányhoz. Ifjúságunk és értelmiségünk megfogalmazott kívánságokkal ment ki az utcára. És a továbbiak során, amikor az ÁVH és a kormányban meg a pártvezetésben szerepet játszó sztálinisták kiprovokálták a fegyveres felkelést, a nemzet tudta, miért száll harcba. Nem egy értelmetlen és céltalan forradalom bontotta ki zászlaját, hanem igenis konkrét célok, tudatos törekvések, eszmék és ideálok lelkesítették a szíveket, fogták egységbe az akaratot. A magyar szabadságharc az egyetemes nemzeti akarat megnyilatkozása volt. Olyan akaraté és ideáké, amelyek talán soha sem fogták még így össze a magyart történelme során, mint ezekben a tragikus, de dicső napokban.
Ezek a törekvések egyúttal cáfolják is azt a gyalázatos rágalmat, amivel a pártvezetés az első pillanattól kezdve - és a szovjet diplomácia az ENSZ-ben még ma is - a magyar szabadságharcosokat szeretné beszennyezni. Ezek a követelések és célkitűzések cáfolják azt a rágalmat, hogy hazánkban fasiszta ellenforradalom ment végbe, hogy a "régi rend hívei" akarták igájukat a nép nyakába tenni. Ezek a célkitűzések egy széles nemzeti programot alkottak meg, olyan programot, amelynek megvalósulása nélkül nincs jog, nincs szabadság, nincs emberi élet egy országban! Ezek a célkitűzések az alapvető emberi és önrendelkezési jogokkal állanak összhangban, azok alapján fogalmazzák meg az ország kibontakozásának feltételeit. Ez a program demokratikus program. Egy politikailag érett és fegyelmezett nép tudatos követelései.
A hazai szabad rádiók és az újonnan alakult szervezetek máig, Nagy Imre vasárnapi beszéde után sem mondtak le megvalósításáról. Melyek a legfontosabb pontjai?
Említsük először mi is azt, amely szinte minden követelés első pontja a szabadságharc kezdete óta: A szovjet csapatok haladék nélkül szüntessék be a harcot, hagyják el Budapestet, vonuljanak vissza állomásaikra és záros határidőn belül, hagyják el az országot! Nemzeti függetlenséget akarunk és a szovjet-magyar viszonynak az újjárendezését az egyenjogúság alapján!
Abban is igencsak megegyezett minden hazai rádió és szervezet, hogy szüntessék meg az ÁVH-t, és helyébe nemzetőrséget kell szervezni a szabadságharcosok csapataiból, a karhatalom tisztességes tagjaiból, ifjúságunk és dolgozóink köréből!
A program következő pontja a teljes szólás-, sajtó-, gyülekezési- és szervezkedési szabadság biztosítása. Ide tartozik az is, hogy engedélyezzék a pártok újraszervezését és megalakulását, miként az már egyes helyeken, Vas megyében például megkezdődött. Köztudomású, hogy ebben a megyében az újjáalakult egykori koalíciós pártok vezetőinek részvételével megalakult a Vas Megyei Nemzeti Bizottság és ez vette át a megye irányítását. Vas megye példáját azóta lelkesen követik az ország minden részében.
Általános, titkos választásokat! A szabadságharc kezdete óta szinte óránként halljuk ezt a törekvést is! Addig is, amíg az orosz csapatok el nem hagyják az ország területét, amíg az új, szabad választásokra sor nem kerülhet, alakítsák át, éspedig nyomban, a budapesti kormányt. Úgy, ahogy van, még tárgyalásra sem alkalmas, mert egyes személyeiben súlyosan kompromittált, és egy szemernyit sem bírja a nemzet bizalmának.
E politikai törekvéseken túl és ezeken kívül a gazdasági reformok egész sorát követeli a magyarság. Mindenekelőtt szabad és valóságos érdekvédelmi szervezeteket a munkásságnak és a parasztságnak! A Magyar Értelmiségi és Forradalmi Bizottság - a Miskolci és Győri Szabad Rádió szerint - kiáltványában általános követelésként jelöli meg a gyűlöletes beszolgáltatási rendszer eltörlését, a szövetkezeti kényszer megszüntetését és az egyéni gazdák hathatós támogatását. Az ipari munkásság részére szabadon választott munkástanácsokat, a kiszipolyozó norma-rendszer eltörlését és általános, azonnali béremelést!
Az ország általános gazdasági érdekeinek szem előtt tartására is gondol harcoló népünk programja. Ugyancsak az említett Értelmiségi Bizottság kiáltványa foglalja össze az általános követeléseket. Így többek között: a kormány szüntesse meg hátrányos külkereskedelmi szerződéseinket, hogy a magyar föld kincsei, az uránium, a bauxit, a parasztok munkájának gyümölcsei ne kerülhessenek titkos szerződések révén, potom áron idegenbe!
Nagy körvonalakban ez a nemzeti program alakult ki, kedves Hallgatóim, az elmúlt napok során. Ez volt az a cél, ezek voltak azok a törekvések, amelyekért a magyar szabadságharc több mint hat napon át diadalmasan folyt. Ezért szállt síkra népünk minden hős fia, ennek nem szabad elsikkadnia a tárgyalóasztalnál, a rendezésnél. Valóban, elég volt a vérontásból és a háborúból. De a béke, ami készül, igazságos béke kell, hogy legyen! A győztes háborúnak győztes békében kell folytatódnia! Tudjuk, a minisztertanács elnöke vasárnapi beszédében tett már ígéretet a követelések egy részének a teljesítésére. Ígéretek helyett azonban ma tettekre, szavak helyett cselekedetre van szükség, olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékot is nyújtanak e program végrehajtására!
A halogatással minden nap sikkad el valami a célkitűzésekből. Nincs tehát idő, realizálni kell a győzelmet, erre kötelez a hősök kiontott vére és a fegyveres győzelem, de erre kötelez a holnap is: szenvedő magyar népünk boldogabb jövője!
Kedves Hallgatóink, Janus politikai kommentárját közvetítettük a magyar szabadságharc programjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Politikai kommentárunkat közvetítjük arról a programról, amelyet a magyar szabadságharc termelt ki az elmúlt napokban. Janus beszél.
Kedves Hallgatóim! A magyar nép fegyveres győzelme most, ezekben a napokban kell, hogy realizálódjék. Most, ezekben a napokban minden erő arra összpontosul, hogy a győztes háború győztes békében folytatódjék. A történelem, a közelmúlt is, sok intő példával szolgál. Volt rá sok szomorú példa - ennek következményeit sínyli ma is Kelet-Európa - amikor a diadalmaskodó hatalmak a tárgyalóasztalnál elveszítették azt, amit a csatamezőn kivívtak. A mi népünk okulhatott ebből. Az nem lehet, hogy annyi vér hiába folyt el Budapest utcáin. Az nem lehet, hogy hazánk annyi hű fia hiába kelt fel a szovjet szuronyok ellen. Az nem lehet, hogy hiába volt annyi áldozat, gyász és szenvedés ebben az országban. A fegyveres győzelmet a politikai győzelemnek kell követnie!
Nem volna ildomos, és nincs jog, ami felhatalmazna, hogy innen, a határokon túlról bíztassunk, vagy akárcsak programra serkentsünk. Erre szükség sincsen, hiszen ennek a nagy magyar szabadságharcnak az öldöklő küzdelmek során kialakult és megfogalmazódott a maga széles és átfogó célkitűzése. Azok, akik harcoltak, azok írták tépett zászlajukra vérrel és szenvedéssel célkitűzéseiket.
Emlékezzünk, azon az október 23-i estén, amikor a magyar forradalom az ifjúság és az írók tüntetésével megindult, kész, pozitív követelések hangoztak már el a kormányhoz. Ifjúságunk és értelmiségünk megfogalmazott kívánságokkal ment ki az utcára. És a továbbiak során, amikor az ÁVH és a kormányban meg a pártvezetésben szerepet játszó sztálinisták kiprovokálták a fegyveres felkelést, a nemzet tudta, miért száll harcba. Nem egy értelmetlen és céltalan forradalom bontotta ki zászlaját, hanem igenis konkrét célok, tudatos törekvések, eszmék és ideálok lelkesítették a szíveket, fogták egységbe az akaratot. A magyar szabadságharc az egyetemes nemzeti akarat megnyilatkozása volt. Olyan akaraté és ideáké, amelyek talán soha sem fogták még így össze a magyart történelme során, mint ezekben a tragikus, de dicső napokban.
Ezek a törekvések egyúttal cáfolják is azt a gyalázatos rágalmat, amivel a pártvezetés az első pillanattól kezdve - és a szovjet diplomácia az ENSZ-ben még ma is - a magyar szabadságharcosokat szeretné beszennyezni. Ezek a követelések és célkitűzések cáfolják azt a rágalmat, hogy hazánkban fasiszta ellenforradalom ment végbe, hogy a "régi rend hívei" akarták igájukat a nép nyakába tenni. Ezek a célkitűzések egy széles nemzeti programot alkottak meg, olyan programot, amelynek megvalósulása nélkül nincs jog, nincs szabadság, nincs emberi élet egy országban! Ezek a célkitűzések az alapvető emberi és önrendelkezési jogokkal állanak összhangban, azok alapján fogalmazzák meg az ország kibontakozásának feltételeit. Ez a program demokratikus program. Egy politikailag érett és fegyelmezett nép tudatos követelései.
A hazai szabad rádiók és az újonnan alakult szervezetek máig, Nagy Imre vasárnapi beszéde után sem mondtak le megvalósításáról. Melyek a legfontosabb pontjai?
Említsük először mi is azt, amely szinte minden követelés első pontja a szabadságharc kezdete óta: A szovjet csapatok haladék nélkül szüntessék be a harcot, hagyják el Budapestet, vonuljanak vissza állomásaikra és záros határidőn belül, hagyják el az országot! Nemzeti függetlenséget akarunk és a szovjet-magyar viszonynak az újjárendezését az egyenjogúság alapján!
Abban is igencsak megegyezett minden hazai rádió és szervezet, hogy szüntessék meg az ÁVH-t, és helyébe nemzetőrséget kell szervezni a szabadságharcosok csapataiból, a karhatalom tisztességes tagjaiból, ifjúságunk és dolgozóink köréből!
A program következő pontja a teljes szólás-, sajtó-, gyülekezési- és szervezkedési szabadság biztosítása. Ide tartozik az is, hogy engedélyezzék a pártok újraszervezését és megalakulását, miként az már egyes helyeken, Vas megyében például megkezdődött. Köztudomású, hogy ebben a megyében az újjáalakult egykori koalíciós pártok vezetőinek részvételével megalakult a Vas Megyei Nemzeti Bizottság és ez vette át a megye irányítását. Vas megye példáját azóta lelkesen követik az ország minden részében.
Általános, titkos választásokat! A szabadságharc kezdete óta szinte óránként halljuk ezt a törekvést is! Addig is, amíg az orosz csapatok el nem hagyják az ország területét, amíg az új, szabad választásokra sor nem kerülhet, alakítsák át, éspedig nyomban, a budapesti kormányt. Úgy, ahogy van, még tárgyalásra sem alkalmas, mert egyes személyeiben súlyosan kompromittált, és egy szemernyit sem bírja a nemzet bizalmának.
E politikai törekvéseken túl és ezeken kívül a gazdasági reformok egész sorát követeli a magyarság. Mindenekelőtt szabad és valóságos érdekvédelmi szervezeteket a munkásságnak és a parasztságnak! A Magyar Értelmiségi és Forradalmi Bizottság - a Miskolci és Győri Szabad Rádió szerint - kiáltványában általános követelésként jelöli meg a gyűlöletes beszolgáltatási rendszer eltörlését, a szövetkezeti kényszer megszüntetését és az egyéni gazdák hathatós támogatását. Az ipari munkásság részére szabadon választott munkástanácsokat, a kiszipolyozó norma-rendszer eltörlését és általános, azonnali béremelést!
Az ország általános gazdasági érdekeinek szem előtt tartására is gondol harcoló népünk programja. Ugyancsak az említett Értelmiségi Bizottság kiáltványa foglalja össze az általános követeléseket. Így többek között: a kormány szüntesse meg hátrányos külkereskedelmi szerződéseinket, hogy a magyar föld kincsei, az uránium, a bauxit, a parasztok munkájának gyümölcsei ne kerülhessenek titkos szerződések révén, potom áron idegenbe!
Nagy körvonalakban ez a nemzeti program alakult ki, kedves Hallgatóim, az elmúlt napok során. Ez volt az a cél, ezek voltak azok a törekvések, amelyekért a magyar szabadságharc több mint hat napon át diadalmasan folyt. Ezért szállt síkra népünk minden hős fia, ennek nem szabad elsikkadnia a tárgyalóasztalnál, a rendezésnél. Valóban, elég volt a vérontásból és a háborúból. De a béke, ami készül, igazságos béke kell, hogy legyen! A győztes háborúnak győztes békében kell folytatódnia! Tudjuk, a minisztertanács elnöke vasárnapi beszédében tett már ígéretet a követelések egy részének a teljesítésére. Ígéretek helyett azonban ma tettekre, szavak helyett cselekedetre van szükség, olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékot is nyújtanak e program végrehajtására!
A halogatással minden nap sikkad el valami a célkitűzésekből. Nincs tehát idő, realizálni kell a győzelmet, erre kötelez a hősök kiontott vére és a fegyveres győzelem, de erre kötelez a holnap is: szenvedő magyar népünk boldogabb jövője!
Kedves Hallgatóink, Janus politikai kommentárját közvetítettük a magyar szabadságharc programjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-29 20:45 |
Hossz | 0:09:09 |
Cím | A magyar szabadságharc programjáról |
Műsorkategória | Kommentár |
Ismétlések |
1956-10-29 20:45 |
Szerkesztő | Vámos Imre |