20:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, és 41 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 20 órát jelez.

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapest. A legutolsó jelentések arra mutatnak, hogy a harcok még mindig folynak Budapest utcáin. A nyugati országokban éppen úgy, mint Magyarországon, ma a legnagyobb felháborodással fogadták a hírt, hogy a magát az új vonal emberének feltüntetni kívánó Gerő Ernő és társai a szovjet csapatok beavatkozását kérték, és hogy lövettek a tüntető diákokra és munkásokra. Nyugati hírügynökségek jelentéseikben rámutatnak arra, hogy a budapesti kormány eljárása élénken bizonyítja, mennyire megbízhatatlan a rendszer szempontjából a magyar hadsereg is. A hírzárlat és a közlekedés teljes leállítása ellenére egyre több hír érkezik a magyar felkelésről Bécsbe. Az osztrák fővárosba érkezett jelentések szerint a hegyeshalmi határállomást állig fölfegyverzett katonai alakulatok szállták meg. Hírek érkeztek a győri helyzetről is. Eszerint a győri munkások tegnap óta nem dolgoznak. A közműveken, az erőmű, a gázmű, és a vízműveken kívül a többi győri ipartelepen áll a munka. Ellenőrizhetetlen hírek szerint a lakosság megostromolta és megrongálta a Győri pályaudvar előtt lévő szovjet emlékművet.

Osztrák vasutasok értesülése szerint a szokásos hajnali munkásvonatokat Budapest környékéről már tegnap sem indították útba. A kommunista hatóságok ily módon igyekeztek minél több munkást távol tartani a fővárostól. A budapest-bécsi műúton szovjet gépesített egységek tartanak teljes iramban Budapest felé.
A Táncsics gőzöst, amely tegnap indult el Budapestről Bécs irányában a vegyiipari szakszervezet kirándulócsoportjával, Komáromnál föltartóztatták. A hajó utasait nem engedték partra szállni, úgyhogy e pillanatig is a fedélzeten szoronganak. Az osztrák-magyar határon reggel óta csak néhány diplomatakocsit engedtek át. A határátlépési tilalom egyaránt vonatkozik a kifelé és a befelé irányuló forgalomra. Az osztrák hatóságok a fölkelésre való tekintettel elrendelték a járőrszolgálat megerősítését a magyar határon. A legújabb nickelsdorfi értesülés szerint a hegyeshalom-budapesti útszakaszon kikapcsolták az áramot az elektromos vasúti felsővezetékből. Egyelőre ismeretlen okok miatt súlyos zavarok vannak a magyarországi áramszolgáltatásban.

London. A Daily Express budapesti tudósítójának beszámolóját közli a magyar fővárosban tegnap lezajlott tüntetésekről. "Nagy jelentőségű, történelmi esemény szemtanúja voltam – írja a tudósító. – Láttam, amint a magyar népből kitört az évek óta elfojtott keserűség. Együtt meneteltem az utcai tüntetőkkel. Részt vettem örömükben és lelkesedésükben, és könnyes szemekkel néztem végig, hogy a tömegek hogyan szakítják le vagy tépik ki a magyar zászlók közepéből a szovjet jelvényt." Az angol tudósító így folytatja: "Diákok és diáklányok vonultak ki az utcákra, magyar katonák meneteltek velük teljes egyenruhában, és tömegesen csatlakoztak hozzájuk a gyári munkások. Hamarosan tízezrekre szaporodott a tömeg, amelynek soraiból elkeseredett szovjetellenes kiáltások hangzottak fel. A tüntetők egy része a Sztálin-szobor ellen vonult, hogy azt ledöntse. Más részük a magyar parlament épülete körül csoportosult. A Petőfi-szobor előtt is tüntetés zajlott le, amely emlékeztetett 1848. március 15-ére, a magyar forradalom napjára. A tömeg Petőfi szavaival tett esküt arra, hogy nem lesz többé idegenek rabszolgája. Lengyel zászlók kerültek elő, és a tüntetők óriási lelkesedéssel éltették Lengyelországot. A tüntetések mind hatalmasabb méreteket öltöttek. A lelkesedés úgyszólván az egész város lakosságára átragadt. A kaszárnyákban a katonák, az állami hivatalokban a tisztviselők szintén eltávolították a magyar zászlókról a gyűlölt szovjet jelvényt. A diákok ezt kiáltozták: Küldjétek haza a szovjet csapatokat! Szabad és titkos választásokat akarunk! A tömeg elkeseredése talán legerősebben Rákosi ellen nyilvánult meg. A magyar lakosság Rákosit teszi felelőssé a szovjet uralom meghonosításáért Magyarországon. A diákoknak sikerült röpcédulákat is kinyomatniuk, és azokat ezrével szórták a tömeg közé." Az angol tudósító azzal fejezi be leírását, hogy a tüntetéseknek szemmel láthatóan kommunistaellenes és szovjetellenes jellegük volt.

Róma. "Ami Budapesten és Varsóban történt, azt bizonyítja, hogy a magyar és lengyel nép javítani akar sorsán – mondotta a Szabad Európa Rádió munkatársának Vittorio Gorezio, az ismert olasz újságíró. – A kommunista világ Sztálin halála óta forrongásban van, és a kommunisták gyengeségét az egyes népek a maguk javára akarják fordítani. Nemcsak arról van szó, hogy egyes kommunista vezetők önállóbbak igyekeznek lenni Moszkvával szemben, hanem a szabadság iránti mélyen átérzett vágy nyilatkozott meg a két országban. A magyarok és a lengyelek meg akarnak szabadulni a szovjet megszálló csapatoktól, és le akarják rázni a kommunista uralom minden formáját. Hatalmas erők szabadultak fel, amelyeknek végső diadalát feltartóztatni nem lehet."
Luigi Barzani ezeket mondotta: "Sztálin maga sem bízott a lenini eszmékben, ezért toldotta meg azokat sokkal hatásosabb eszközzel, a sztálinizmussal, vagyis az abszolút terrorral. Tudta, hogy a kommunista rendszer csak így tartható fenn. A sztálini önkényuralom elmúlása óta a leigázott népek igyekeznek megragadni minden alkalmat, hogy ismét szabadon élhessenek. Azok fordultak szembe a leninizmussal, akik számára ez készült: a munkások, a parasztok és a diákok."
Italo Zingarelli főszerkesztő rámutatott arra, hogy diákok és munkások emelték újból a magasba a szabadság zászlaját Lengyelországban és Magyarországon. Az ilyen összefogások juttatják diadalra a nagy ideálokat. Kossuth Lajos hadseregében is egymás mellett harcoltak a diákok, polgárok, nemesek és munkások. Ma a különböző rétegek a szovjet imperializmus ellen harcolnak, és vérüket ontják hazájuk szabadságáért.

Varsó. Gomulka, a lengyel kommunista párt első titkára, egy varsói nagygyűlésen vázolta az új lengyel politikát. Elmondotta, hogy a múltban megsértették a lengyel nép jogait, és a dolgozók munkája nem hozta meg gyümölcsét. A bajokon azonban segíteni lehet, és az új kormányzattal új szakasz kezdődik meg, nemcsak a lengyel szocializmus, hanem a lengyel nép történetében is. Az új vezetőség mindent elkövet majd a dolgozó nép életkörülményeinek megjavítására, mondotta Gomulka, ez azonban csak akkor érhető el, folytatta, ha a termelés is növekedik. A béremelések csak akkor lehetnek tartósak, ha a nép rendelkezésére álló árumennyiség is emelkedik. A jelenlegi körülmények között a dolgozók ne számoljanak további béremelésekkel. A továbbiakban Gomulka a demokrácia erősítését és a munkásságnak az üzemek vezetésében való közvetlen részvételét ígérte. Bejelentette továbbá, hogy azok az emberek, akik az elmúlt korszakban kompromittálták magukat, nem maradhatnak felelős állásban.
A lengyel külpolitika alapját Gomulka a nemzetközi munkásszolidaritás erősítésében jelölte meg. Hangoztatta továbbá, hogy minden nemzetnek megvan a joga a függetlenségre és a szuverenitásra. A szovjet-lengyel viszonyról szólva kijelentette, hogy a két ország közti kapcsolatoknak a testvéri barátságon kell alapulniuk. A szovjet vezetők varsói útjuk alkalmával jobb belátást nyertek a lengyel viszonyokba. Hruscsov, Gomulka szerint, biztosítékot adott arra, hogy a két ország és a két párt közötti kapcsolat a jövőben olyan alapokon fejlődik tovább, amelyeket a lengyel központi bizottság legutóbbi ülésén lefektettek. A két párt közt felmerülő ellentéteket tárgyalásokon tisztázzák. Hruscsov biztosítékot nyújtott arra, hogy a szovjet erők két napon belül visszatérnek támaszpontjaikra. Amíg azonban a német kérdés nem tisztázódik, szükséges a Kelet-Németország felé vezető összekötő vonalakat biztosító szovjet csapatok jelenléte Lengyelországban. Gomulka végül óvott a szovjetellenes tüntetésektől.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 21 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.