Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Folytatjuk riportsorozatunkat. Most párizsi tudósítónk telefonjelentését olvassuk fel.

A párizsi Salle Wagramban a párizsi szocialisták nagygyűlést tartottak, amelyen megkezdték a mártír Magyarország gyilkosainak szimbolikus perét. A nagygyűlést a Fédération Socialiste de la Seine rendezte azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen a magyar forradalom hősei iránti tiszteletnek. A megnyitó beszédet [...] tartotta, aki súlyos szavakkal bélyegezte meg a magyar nép gyilkosait, és azok nyugati bérenceit. Elmondotta a magyar szabadságharc és forradalom történetét, ismertette sajtóvisszhangját, majd felolvasta Kéthly Anna üzenetét a francia szocialista párthoz. Az üzenet szó szerint a következőket mondja:

A magyar fiatalok és munkások a demokrácia megvalósításáért fogtak fegyvert. Néhány nap alatt megvalósították az átalakulás feltételeit. A forradalom akkori rövid győzelme lehetővé tette a demokratikus szabadságjogok alapjainak megteremtését, amely népünk évtizedes vágyainak beteljesedését jelentette volna. Kísérletet tettünk népünk tartós békéjének és függetlenségének biztosítására is. Mi, szociáldemokraták - írja a francia szocialistákhoz intézett üzenetében Kéthly Anna - a többi demokratákkal együtt részt vállaltunk az ország vezetésében. A valódi népi hatalomra támaszkodó kormányt azonban a szovjet katonai hatalom fegyveresen kényszerítette távozásra. A véres szovjet beavatkozás óta a világ semmit se tud a kormány tagjainak sorsáról. Mint a magyar demokratikus kormány tagja, kötelességemnek érzem, hogy a magam és a magyar nép nevében az Egyesült Nemzetekhez és minden szabad néphez forduljak segítségért. Az Egyesült Nemzeteknek e tragikus órákban kötelessége, hogy segítsen a magyar népen. Az Egyesült Nemzetek tehetetlensége az egész magyar nép, és vasfüggöny mögötti népek hitét ingatná meg a nemzetközi szervezet által képviselt eszményekben. Nem hinnénk többé az alapvető emberi jogok érvényességében sem. A világ szocialista pártjának segítsége alátámaszthatja aggódó felhívásunkat. Világ dolgozói, a francia dolgozók - mondja Kéthly Anna üzenetében, ne hagyjátok cserben magyar testvéreiteket, akik a diktatúra egész országot átfogó börtönében küzdenek. Ne feledkezzetek meg a deportáltakról sem. Gondoljatok az iszonyú szovjet megtorlás áldozataira, a sebesültekre, tekintsétek a fiatalokat, akik inkább a halált választották, semmint hogy szolgaként éljenek tovább.

A párizsi Salle Wagramban tartott nagygyűlés résztvevői Kéthly Anna üzenetének felolvasása után egyperces csendben felállva áldoztak a szabadságharcosok emlékének. Utána a szónokok hosszú sora következett. Az első felszólaló Daniel Mayer volt, aki felhívta hallgatóinak figyelmét arra, hogy a gyász nem sokat segít, az élőkért kellene tenni valamit. Daniel Mayer azt javasolta, hogy kényszerítsék diplomáciai úton a szovjetet, hogy vonja ki csapatait Magyarországról, és engedje be a nemzetközi rendőrséget. Meg kell mutatni az agresszornak, hogy a kis népek jogai éppen olyan alapvető jogok, mint a nagyhatalmak érdekei. Nem lehet egy kis nép sorsát nagyhatalmak kénye-kedvének alárendelni.

A Szajna kerület szocialistáinak nagygyűlésén a következő szónok Édouard Depreux volt, aki párhuzamot vont az 1848-as és a mostani szabadságharc között. Akkor, 1848-ban a cári Oroszország ugyanúgy vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot az imperializmus nevében, mint ahogy a szovjet csapatok ma a szocializmus nevében teszik. Depreux kifejtette, hogy a szovjet megkísérli ugyan a magyar forradalmat fasisztának bélyegezni, és véres terrorjának leplezésére jobboldali agitációról beszél, de kommunista szemmel nézve is hogyan lehetne elképzelni fasiszta befolyást egy olyan országban, ahol éveken keresztül a szavazatoknak 99 százaléka a kommunistákra esett. Hruscsov politikája Sztálinéval vetekszik, és szörnyűségeiben túltesz a régi diktátoron. Édouard Depreux ezután kitért a Francia Kommunista Párt szerepére, amely megkísérli fehérre mázolni a gyászos igazságot. Véleménye szerint a kommunista pártok a szörnyű moszkvai önkényuralom külföldi ügynökei. Ha tőlük függne, hatalmuk megtartása érdekében a franciákat éppúgy feláldoznák, mint ahogy most segédkezet nyújtanak a magyar honpolgárok mészárlásához.

Pierre Commin, a szocialista párt főtitkára Kéthly Anna szerepéről, a magyar szociáldemokrácia nemzetközi kapcsolatairól beszélt. Ismertette Kéthly beszédét a Szocialista Internacionálé bécsi ülésén, és azt a tiszta szándékot, amely a magyar szociáldemokráciát áthatja. Kéthly Bécsben arról beszélt, hogy meg kell védeni a forradalom vívmányait, és végre meg kell teremteni a magyar demokrácia tartós alapjait. A magyar forradalom valóban szabadságharc. Az egész magyar nép ügye. A nagy ideálok mellett a közös cselekvés rugója a munkások, parasztok, az értelmiségiek, tíz év óta egyre fokozódó szovjet gyűlölete volt.

A Szajna-parti szocialista gyűlés következő szónoka André Philip volt. Hangoztatta azt a meggyőződését, hogy Magyarország, a magyar szabadság nem halt meg. Őszintén gyászoljuk a halottakat, de tudomására kell hozzuk a világnak, hogy a forradalom tovább él. Eszközei változhatnak, de a szellem, a szabadságakarat, a függetlenségi vágy, az alapvető emberi jogok megvalósításának vágya tovább él az emberekben. A magyar dolgozók általános sztrájkban fonódnak össze. A felkelők nagy része még most is fegyverrel küzd a szovjet erőszak ellen. Közben az éhínség jelei mutatkoznak Magyarországon. Nincs orvosság, nincs kötszer. A mi feladatunk, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt útján lehetővé tegyük a szükséges anyag szállítását. André Philip véleménye szerint a vasfüggöny mögötti sorozatos felkelések legfőbb oka a nyomor és az elnyomás. Ez volt a rugója a három év előtti német, az idén nyáron lezajlott lengyel, és a most szemünk előtt lejátszódott magyar felkelésnek is. A lengyeleket még nem hengerelte le a szovjet katonai gépezet, mert még nem követeltek szabad választásokat. Még nem hangoztatták, hogy semlegesek akarnak lenni, és nem volt módjuk kijelenteni, hogy semmisnek tekintik a Varsói Szerződéseket. A szovjet diktatúra nem tűrhette el, hogy szabad választások legyenek Magyarországon, mert ez a szuronyokra támaszkodó idegen uralom végét jelenti Magyarországon. A semlegességet a Szovjetunió Németországnak és Ausztriának ajánlgatja, mondotta André Philip, de amikor a magyar nép véres felkeléssel vívta ki önrendelkezési jogát, akkor erőszakkal nyomta el jogos követelését. A semlegesség és többi jelszavak az úgynevezett koegzisztencia csak porhintés a Nyugat szemében. A szovjet most bebizonyította, hogy nem tartja tiszteletben a népek önrendelkezési jogát. Magyarországot meg akarják tartani stratégiai bázisként, nem törődve azzal, hogy tízmillió magyar nem ért egyet ezzel az elhatározással. A párizsi szocialisták nagygyűlése egy határozattal zárult. Harcolni kívánnak a magyar forradalom céljainak megvalósításáért, és megszakítanak minden kapcsolatot a szovjet elnyomókkal.

Párizsi tudósítónk jelentését olvastuk fel a párizsi Salle Wagramban tartott szocialista nagygyűlésről.