Hírszolgálat

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapest. A főváros lakossága hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra előtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el, és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg, vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem szobor felé.
Először csak sok ezren voltak, később azonban munkások, katonák, járókelők, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk, és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő jelszavakat kiáltoztak. Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a hatalmas menet elvonult kinyíltak a házak ablakai, és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat. Rendzavarásról sehonnét sem érkeztek jelentések, és a rendőrség nem avatkozott be a tüntetésbe. Gerő Ernő Jugoszláviából visszatérve a demokrácia fejlesztését ígérte, de azt is hangoztatta, hogy ezalatt szocialista és nem polgári demokráciát ért. Támadta és ellenséges elemeknek nevezte azokat, akik rágalmakat szórnak a Szovjetunióra és lazítani akarják a szovjet-magyar kapcsolatokat. Szemenszedett valótlanságnak nevezte azt a vádat, hogy a magyar függetlenséget a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. A késő esti órákban összehívták a kommunista párt központi vezetőségét. A nap folyamán három különböző bejelentés történt a központi vezetőség ülésének időpontjáról. Az első jelentés arról szól, hogy a központi vezetőség tagjai október 31-én ülnek össze. Röviddel azután a budapesti rádió azt jelentette, hogy az előző közlés téves volt, az ülést a legközelebbi napokban tartják meg. Ezt követte azután a rendkívüli hírként közölt jelentés, hogy a központi vezetőség azonnal összeül.

Varsó. A lengyel parlament megkezdte ülésszakát. Az ülés megnyitása előtt Gomulka és a politikai, valamint a központi bizottság több tagja megbeszélésre ült össze a Varsóban tartózkodó jugoszláv parlamenti delegációval. Az ülés megnyitása után egy képviselő javaslatot terjesztett a ház elé, amelyben a jelenlegi politikai helyzet megvitatását indítványozta. Arra kérte a kormányt, tájékoztassa részletesen a házat a legutóbbi napok eseményeiről. Indokolásában hangsúlyozta, hogy ezek a napok rendkívüli jelentőséggel bírnak a lengyel átalakulás folyamatában. A képviselőház az indítványt elfogadta. A varsói rádió jelentése szerint Cyrankiewicz miniszterelnök ma délelőtt nyilatkozik a helyzetről. Lengyelországban egyébként folytatódnak a gyűlések és tüntetések. Ezeken a demokratizálás folytatását, a visszatartó erők felszámolását, az ártatlanul elítéltek rehabilitálását követelték. A tüntetések sok helyen szovjetellenes jelleget öltöttek. Boroszlóban a tömegek felvonultak a Szovjet - Lengyel Társaság épülete elé és leszaggatták a szovjet zászlókat. Egyes helyeken a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok távozását követelték. Poznanban a varsói rádió jelentése szerint több százezer ember gyűlt össze. Loga-Sowinski, a lengyel Politbüro újonnan beválasztott tagja Poznanba repült, hogy részt vegyen a tömeggyűlésen. Magával vitte Gomulka levelét a poznani dolgozókhoz. Gomulka felhívást intézett a lengyel néphez, amelyben azt hangoztatta, hogy az ország lakosságának szembe kell szállnia minden olyan provokációval, amely a szovjet - lengyel barátság gyöngítését célozza és a demokratizálódás lelassítását eredményezheti. Ígéretet tett arra, hogy a kormány és a párt nem hagyja magát eltéríttetni a demokratizálás útjáról. Kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal - mondotta Gomulka - a kölcsönös bizalom, a jogegyenlőség és egymás segítésének alapjaira építjük. Ennek kereteiben minden állam teljes szuverenitással és függetlenséggel kell rendelkezzék. Az Egyesült Lengyel Parasztpárt határozatot hozott, amelyben üdvözli a kommunista párt központi bizottságának döntéseit és a demokratizálás folytatása mellett foglal állást. Reményének ad kifejezést, hogy a szocializmus építésében nem kerül sor a múlt hibáinak megismétlésére. A párt vezetősége bizottságot küldött ki azok rehabilitálására, akiket hamis vádak alapján zártak ki a parasztpártból.

Most röviden összefoglaljuk a nap más fontosabb külpolitikai eseményeit:

A francia hatóságok letartóztatták az algériai nacionalisták öt vezetőjét, akik előzetesen Marokkóban tárgyaltak. Marokkó és Tunisz kormánya panasszal fordult az ügyben az ENSZ-hez. Tuniszban, Marokkóban és Tangerban tüntetésekre került sor a letartóztatások miatt. Mollet miniszterelnök bejelentette, hogy a francia kormány visszahívta kairói nagykövetét és a Biztonsági Tanács elé terjeszti az Egyiptomból Algériába irányuló fegyvercsempészés ügyét. A francia parlament befejezte külpolitikai vitáját. Mollet felvetette a bizalmi kérdést, a ház csütörtökön tartja meg a szavazást.
New Yorkban a Nemzetközi Atomértekezlet elfogadta a Nemzetközi Atomközösség statútumát. Egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a szervezet székhelyét Bécsben állítják fel.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb 6 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!