Nemzetközi helyzetismertetés

Rövid nemzetközi helyzetismertetésünk a magyarországi események németországi hatásával foglalkozik.

A nyugatnémet parlamentet a magyarországi tragikus események hatása alatt ülésre hívták össze. Hírszolgálatunk hetek óta tájékoztatja kedves hallgatóinkat arról az elszörnyedésről és felháborodásról, amelyet a szovjet terror háborúja a német társadalomban előidézett. Óráról órára tájékoztatjuk hallgatóinkat azokról a beszédekről is, amelyeket a bonni parlamentben Nyugat-Németország kancellárja és a pártok vezetői elmondottak. E felelős nyilatkozatok híven tükrözik vissza a magyar nép iránti osztatlan rokonszenvet és együttérzést, és egyúttal annak a sorsközösségnek tudatát is, amely Közép-Európa népeit a vasfüggönyön innen és túl összekapcsolja.

A német társadalom, sajtó és a politikusok kijelentéseiből azonban az is megállapítható, hogy Nyugat-Németországban mélyreható változás történik az újrafegyverkezés és az európai szövetségi politika minden vonatkozásában. Nyugat-Németországban voltak politikai áramlatok, amelyek bíztak abban, hogy a Szovjetunióval a közép-európai kérdések rendezésére tárgyalások útján józan megállapodást lehet kötni. Voltak, akik bár szkeptikusok voltak a szovjettel szemben, mégis próbára akarták tenni a szovjet vezetőket, mennyire veszik komolyan saját koegzisztenciás programjukat. Voltak, akik a keletnémet kommunista rendszerrel is hajlandók lettek volna kísérletezni, vajon lehet-e egy becsületes és demokratikus megoldás felé szorítani őket, és akik emiatt az újrafegyverkezés programját halasztgatni akarták. Mindez a két legutóbbi borzalmas héten gyökeresen megváltozott. A Magyarország elleni hitszegő támadás újra megmutatta teljes nagyságában azt a veszedelmet, amely keletről fenyeget, és amelyet - valljuk be - a szabad világ egyes köreiben hajlandók voltak lebecsülni. A szovjet szándékokat sok vonatkozásban helytelenül ítélték meg. Ez volt a magyarázata annak a bizonytalanságnak, amely a nyugati front egyes szakaszain megnyilatkozott, és amelyet a szabadságharcát vívó magyar nép nem tudott és nem tud megérteni. Most mindenütt a szabad világ államaiban folyamatban van a nagy átértékelés, és ez történik Nyugat-Németországban is. A második világháború után a német társadalom egy részében nem egyszer felhangzott az a jelszó, hogy "Nie wieder" - soha többé, ami azt akarta mondani, hogy soha többé ne legyen hadsereg, akkor soha többé nem lesz háború sem. Most már a közvéleménynek ez a része is látja, hogy a háború veszélyét nem tartja távol sem a fegyvertelenség, sem a tessék-lássék fegyverkezés. A Nyugat-Németország újrafegyverkezését képviselő politikusok nem egyszer úgy érezték, hogy az ár ellen kell úszniok. Most a hangulat átalakult. A veszély tudata kiélesedett. Strauss, az új német véderőminiszter tömören kifejezte ezt a hangulatot, amikor azt mondta: "Senki sem garantálhatja, nem akarja-e a szovjet Magyarországon bevetett hatalmi eszközeit másutt is felhasználni." Éppen ezért a miniszter felszólította az újrafegyverkezés ellenzőit, vizsgálják felül a védelem kérdésében eddig elfoglalt álláspontjukat. Strauss miniszter, és most a bonni vitában Adenauer kancellár, hangsúlyozottan felhívták a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül Nyugat-Európa egységét megteremteni, úgy ez a pusztulást jelenti. A szovjet mosolypolitika fel akarta bontani a nyugat-európai népek szolidaritását, és a hamis biztonság illúzióját akarta megteremteni. Ma már eltűnt az alaptalan biztonság tudata, eltűnt minden illúzió, és az európai politikusok az elmúlt hetek tragikus csalódásai és tehetetlensége után fokozott nyomatékkal sürgetik a szolidaritás és az erő reálpolitikáját.

Nemzetközi helyzetismertetésünk a magyarországi események németországi hatásával foglalkozott.