04:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövid-, valamint a 417 méteres középhullámon.

Kedves Hallgatóink, 4 óra van.

Híreket mondunk.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este megkezdte a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyének vitáját. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Szoboljev szovjet ENSZ-küldött az ülés megnyitása után azonnal szót kért, és vitatta, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására szükség volt. Az amerikai, brit és francia kormány előterjesztésének ismertetése után Szoboljev szót emelt a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen. Cornut-Gentille, a Tanács soros francia elnöke kijelentette, hogy szükségesnek tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének eleget téve a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzését.
A Biztonsági Tanács 9 tagja foglalt ezután állást a vita napirendre tűzése mellett, a szovjet küldött pedig ellene szavazott. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól.
A szavazás után az elnök Szoboljevnek adta a szót, aki azzal vádolta meg a három nyugati nagyhatalmat, hogy a vita napirendre tűzetésével kísérletet tett Magyarország belügyeibe való beavatkozásra. Szoboljev hivatkozott arra, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácson, és azzal vádolta a három nyugati nagyhatalmat, hogy lépésével magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbál támogatni. Szoboljev szerint minden kormánynak szuverén joga felkelések elnyomása. A szovjet küldött az amerikai kormányt azzal is vádolta, hogy ellenforradalmi célok támogatására 1951-ben külön kongresszusi határozatot hozott. Szoboljev hivatkozott ezután arra, hogy a szovjet csapatok segítségét maga a budapesti kormány kérte. Hangoztatta, hogy a kormány eljárása nem áll ellentétben a nagyhatalmakkal kötött békeszerződéssel.
A budapesti kormány ENSZ-küldötte levélben előterjesztett kérésére közben engedélyt kapott a vitában való részvételre, szavazati jog nélkül. Amikor a magyar ENSZ-küldött megjelent az ülésteremben, és meg akarta szakítani Lodge amerikai ENSZ-küldöttet, az felháborodással fordított hátat a budapesti kormány képviselőjének.

Szoboljev vádjaira Lodge amerikai ENSZ-küldött válaszolt. Alig hogy szólásra emelkedett, Szoboljev megszakította, és javaslatot terjesztett elő a Biztonsági Tanács vitájának három vagy négy nappal való elhalasztására. Lodge élesen kifogásolta a szovjet küldött váratlan javaslatát, amely – mint mondotta – teljesen szokatlan volt eddig az ENSZ-ben. A szovjet javaslat különben a Biztonsági Tanács ugyanabban az arányban vetette el, mint amilyenben a napirendi javaslatot elfogadta.
Lodge a legnagyobb részletességgel foglalta össze a magyarországi szabadságharc közvetlen előzményeit és lefolyását. Ezután leszögezte, hogy az amerikai kormány ebben az ügyben egyetlen kifogásolható lépést sem tett. Az Egyesült Államok egyetlen népet sem befolyásol, és ezt a múltban sem tette soha. Az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt, és együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd.
Lodge leszögezte azt is, hogy az amerikai népnek a magyar nemzet iránt érzett rokonszenve abból is ered, hogy számtalan amerikai elődje elnyomott országokból származott. Emelt hangon szögezte le Lodge amerikai nagykövet, hogy az amerikai nép életformáját egyetlen más népre sem akarja rákényszeríteni. Az amerikai ENSZ-küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány a dolgokat hajlandó a maguk valóságában szemlélni, és csökkenteni rendszabályait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem követel egyebet, csak szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ Alapokmánya és a nagyhatalmakkal, tehát a Szovjetunióval is kötött békeszerződése biztosít.

Dixon, Nagy-Britannia ENSZ-delegátusa felszólalásában megindokolta, miért kérte a magyarországi események vitáját. Hangoztatta, hogy Magyarországon idegen csapatok avatkoztak be az események folyásába, ami szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmány elveivel. Nem kétséges, hogy idegen haderőnek a magyarországi ügyekbe való beavatkozása nemzetközi probléma, és azzal a Biztonsági Tanács hivatott foglalkozni. A brit küldött beszéde további részében nyomatékosan elutasította a Szovjetunió ENSZ-küldöttének azt a meghatározását, amelyben a magyar szabadságharcosokat ellenforradalmároknak nevezte. Dixon, hangsúlyozta, hogy ami Magyarországon történik, az az egész nemzet megmozdulása a szabadság és a függetlenség visszaállítására.

Cornut-Gentille Franciaország nevében drámai hangon ecsetelte a magyarországi fejleményeket, hangsúlyozva, hogy Magyarországon immár csaknem egy hete peregnek olyan események, amelyek az egész világot felrázzák. Külföldi fegyveres alakulatok gyakorolnak nyomást az ország lakosságára. Magyarország polgárai nem gyakorolhatják elemi jogaikat, és nem élvezhetik az igazi demokrácia gyümölcseit. A francia küldött hangsúlyozta, hogy kormánya szükségesnek tartotta a vita napirendre tűzésének kérését, mivel erre nyomasztó tény és erkölcsi kötelezettségei kényszerítették. A magyarországi helyzet rendkívül súlyos, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Leszögezte, hogy a szovjet beavatkozás Magyarországon súlyos megsértését jelenti azoknak a jogoknak, amelyeket a nagyhatalmakkal kötött békeszerződés számára biztosított. A francia kormány nem szándékozik más ország belügyeibe beavatkozni, de meggyőződése, hogy a magyar népnek megvan a joga ahhoz, hogy saját maga válassza meg kormányzási formáját szabadon, külső nyomástól mentesen.

Felszólalt a vitában Brilej jugoszláv ENSZ-küldött is. Hangsúlyozta, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. Kormánya bízik abban, hogy a budapesti kormány és a magyar nép a jelenlegi súlyos helyzetből megtalálja a kiutat, és problémáit az érdekeinek legmegfelelőbb módon oldja meg. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz a vita napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok alkalmazását belügyek megoldására.

Felszólalt még a vitában Kuba küldöttje is. Hangsúlyozta, hogy kormánya már több ízben emelte fel hangját a Magyarországon elkövetett kegyetlenkedések, és az emberi jogok megtiprása ellen. Jelenleg Magyarországon a helyzet még sokkal súlyosabb, és komolyabb. A küldött visszautasította a szovjet fegyveres beavatkozást, és azt a békeszerződés megsértésének minősítette. A Biztonsági Tanács ülése még tart.

Nagy Imre tegnap este bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkásság és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Bejelentette, hogy a rend helyreállítása után az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik. Nagy Imre bejelentette továbbá azt is, hogy kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal a szovjet csapatok azonnali kivonulásáról Budapestről. A kormány ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményez Moszkvával a két ország közti kapcsolatokról az egyenjogúság alapján és a Magyarországon állomásozó szovjet haderő teljes kivonásáról. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy a fegyveres harcokban való részvétel miatt senkinek sem lesz bántódása. Az ország címere ismét a Kossuth-címer lesz, március 15-ét pedig ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják.

A kommunista párt Központi Bizottsága tegnap délután rendkívüli ülést tartott, a bizottságnak egy hattagú elnöksége ült össze Kádár Jánossal, a párt első titkárával az élen, az ülés után bejelentették, hogy a Központi Bizottság jóváhagyta a kormány javaslatait.

A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást Budapestről. Az angol hírügynökség ugyanakkor azt közölte, hogy szovjet tankok támadást intéztek Budapesten, a szabadságharcosok két utolsó góca ellen.

A ma hajnalban megjelenő Szabad Nép szintén arról számol be, hogy a szovjet csapatok tegnap este megkezdték kivonulásukat a magyar fővárosból. A Szabad Nép megjegyzi, hogy ez az első lépés ahhoz, hogy miután támaszpontjaikra visszatértek, később meginduljon teljes kivonulásuk az ország területéről.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Híreinket egy félóra múlva megismételjük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.