Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
1956. október 26. 14:20 ● 14:25
Kobele József00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Rendkívüli riportunk következik. Riportrovatunkban óráról órára tájékoztatjuk hallgatóinkat azokról az eseményekről, amelyek a magyarországi fejlemények nyugati visszhangját tükrözik. Most összefoglaljuk a szabad munkásmozgalom vezetőinek legutóbb elhangzott nyilatkozatait, és idézeteket közlünk a nyugati munkássajtó Magyarországra vonatkozó cikkeiből.
Kedves Hallgatóink! A szabad munkásmozgalom szerte a világon megdöbbenéssel vette tudomásul az idegen beavatkozást a magyar szabadságharcba. A három nap óta tartó küzdelem óta a munkáslapok első oldalán jelennek meg a tudósítások és a szabad munkásmozgalom vezetőinek nyilatkozatai. Ezek a nyilatkozatok és újságcikkek hangoztatják, hogy a szabadságszerető magyar nép kelt fel jogai biztosítására, három nap óta a magyar nemzeti függetlenségért folyik a küzdelem.
Elsőnek hallgassák meg az 54 millió tagot számláló szabad szakszervezet elnökének, Omer Becu nyilatkozatát:
A moszkvai rabtartók túl sokáig feszítették a húrt. Ők a felelősek mindazért, ami ezekben az időkben Kelet-Európában történik. A Moszkva jármában élő népek, megunva a szolgaságot, érzelmüknek tüntetésekkel és néhány nap óta nyílt forradalommal adnak kifejezést. A kommunisták siránkoznak és könyörögnek a rendszer hanyatlása láttán. A tönk szélére került a kormány, amely nem ismerte fel a helyzet alakulását. Mi, a szabad munkásmozgalom vezetői, de az egész világ figyelemmel kísérte és látja a vasfüggöny mögötti munkások helyzetének alakulását. A lengyel és magyar eseményeknek ugyanaz a rugója. A lengyel kormányt is a közvélemény nyomása kényszerítette a reformok megtételére, a kormány megváltoztatására és a vajúdó problémák megoldására. Magyarországon a szovjet molok megindult a nép szabadságharca ellen, és a varsói megállapodásra való szégyenteljes hivatkozással akarja a magyar népet és a magyar munkásokat megfosztani szabadságától. Látja a világ, hogy mi célja volt a szerződésnek. Nem külső ellenség védik az országokat, hanem a népek szabadságharcában az elnyomó kormány megmentésére vállalkoztak. Mi, a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségében és a szállítómunkások szakszervezetében, a szolidaritás erejével százezreket segítettünk szabadságharcukban az elnyomó kormányok ellen. Ma a magyar és lengyel munkások érdekében hallatjuk hangunkat, és képviseljük érdekeiket a szabad kormányoknál. Tudjuk, hogy a küzdelem célja nem néhány, a kommunisták által ígért reform elérése. A magyar nép nem hajlandó szabadságát egy tál lencséért eladni. A szabadság elérése csak akkor válik valósággá, ha Kelet-Európa népei szabad akaratukból, szabadon és titkosan választhatják kormányukat. Meggyőződésünk, és ezt kimondottuk a bécsi világkongresszuson is, hogy a vasfüggöny mögötti népeknek csak a felszabadulás adhat nagyobb darab kenyeret és tartós szabadságot. A magyar népet szabadságharcában a nemzetközi munkásmozgalom minden rendelkezésére álló erővel támogatja. Veletek 54 millió szabad munkás szolidaritása!
Így nyilatkozott a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke, de hasonló hangon beszélt a szabad munkásmozgalom minden vezetője.
Az amerikai egyesült szakszervezet 15 millió tagja nevében James Carey elnök a következő üzenetet küldi a magyar munkásoknak:
Néhány héttel ezelőtt a lengyel munkások, ezekben a napokban a magyar nép folytat hősi küzdelmet szabadságáért. Fontos állomás ez a rabságban élő népek szabadság és függetlenség felé vezető útján. Mi, az amerikai munkásmozgalomban testvéri szolidaritással figyeljük a magyar és lengyel munkások küzdelmét. Támaszuk kívánunk lenni a harcban, amelynek célja, hogy beleilleszkedjenek a szabad népek közösségébe, és szabad népként folytathassák életüket sokévi megaláztatás és szolgaság után. Minden népnek joga van a szabadságra! Minden népnek joga van a nagyobb darab kenyérhez és az általa választott életformához! A küzdelem az alapvető jogok kivívásáért, a szakszervezeti jogokért, a nemzeti függetlenségért folyik.
Így az Egyesült Amerikai Szakszervezetek képviselője.
Az angol munkáspárt vezetősége nevében a párt külpolitikai szakértője, Hayden így nyilatkozott:
Nincs kétségünk afelől, hogy a magyar munkások és diákok felkelése érezhető sebet üt a szovjet uralom rendszerén. Az angol munkáspárt tagjai a magyar nép hősies harcát függetlenségéért és szabadságáért szorongással vegyes csodálattal kísérik. Mi, angol munkások, meg vagyunk győződve arról, hogy az a nagy nemzeti megmozdulás a kommunista rendszer, a szovjet uralom ellen irányul. Mélyen átérezzük a magyar nép sorsát, és felháborodással gondolunk arra, hogy szovjet csapatokat hívtak a mozgalom leküzdésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy az egész magyar népet magával ragadó szabadságmozgalmat nem lehet tankokkal, idegen hadsereg beavatkozásával elintézni. Akárhogy végződik a harc, az ellenállás következményei elmaradhatatlanok. Teljesíteni kell a reformokat, nem lehet a nép akarata ellen kormányozni!
Az angol munkások üzenete után hallgassák meg a francia szakszervezetek egyik vezetőjének, Robert Bothereau nyilatkozatát:
A magyar és lengyel munkások szabadságért folytatott küzdelme minden tekintetben jogos küzdelem. A francia munkásság mély együttérzéssel figyeli azt a szabadságharcot, amely meggyőződésünk szerint a demokrácia szellemének győzelméhez vezet.
A francia szocialista párt a magyar szabadságharc hírére rendkívüli ülést hívott egybe, és azon a következő határozatot hozta:
Felszólítunk minden szabadságszerető népet, hogy támogassa a szovjet zsarnokság ellen harcoló magyar népet. Az elismerés és büszkeség érzelmeivel figyeljük ezt a nehéz küzdelmet, amelyben az elnyomók szovjet páncélosokat és repülőgépeket vetettek be. Meggyőződésünk, hogy egy szabadságáért küzdő nép ellen sem a harckocsi, sem a repülőgép nem hatásos fegyver. A magyar munkások forradalma eléri célját, veletek az egész világ munkásainak szolidaritása.
Felszólalt a magyar ügy érdekében a német szocialista párt elnöke, Erich Ollenhauer is:
Meggyőződésem, hogy a magyar és lengyel nép szabadságharca a kommunista parancsuralom végét jelenti. Ezek a felkelések bizonyítják, hogy az egypártrendszer még a szovjet elnyomás alatt lévő országokban is bukása felé tart. A diktatúra lejárt kormányzási forma, amelyet nem lehet többé alkalmazni. Az eddigi módszereket fel kell váltania a színtiszta demokrácia uralmának. A magyar és lengyel nép elkonfiskált jogai visszaszerzéséért harcol.
A francia független szakszervezetek kongresszusa Párizsban ülésezik. A küldöttek határozatban kijelentik, hogy mindenben támogatják a magyar szabadságharc résztvevőit. A szabad szakszervezetek külügyi bizottságának titkára, Le Bourre így nyilatkozott:
A barikádokon harcoló magyar munkások példája nyomán fogadjuk, hogy a szabad szakszervezet eddigi hagyományainak megfelelően tovább harcol a kommunista imperializmus ellen.
Az afrikai munkások nevében Sa Sijh, néger szakszervezeti vezető küld üzenetet:
Az afrikai színes dolgozók nevében üdvözlöm a hősiesen küzdő magyar szabadságharcosokat. Szeretném, ha a budapesti utcákon vérző magyar munkások tudnák, hogy Afrika színes dolgozói is egész szívükkel átérzik elkeseredésüket, és szolidaritással támogatják hősies harcukat.
Kiragadtunk néhány üzenetet a sok száz nyilatkozat közül, amelyek a három nap óta tartó magyar szabadságharc nyomán napvilágot láttak. Kelettől nyugatig, északtól délig, mindenütt büszke öntudattal figyelik a magyar munkások hősies harcát, és meg vannak győződve arról, hogy az elnyomó rendszer alapjaiban ingadozik. A szabad országok dolgozói tudják, hogy a küzdelem nemcsak apró reformok megváltásáért folyik, hanem a magyar nép minden rétegének egyenlő jogaiért.
A nyilatkozatok mellé ide iktatjuk az osztrák szocialisták lapjának, az Arbeiter Zeitungnak vezércikkét. A címe: "Véres az ég Magyarország felett." Fordulatról ír, amelyet az ország népe véres harcok árán vív ki, de amelyet végül is történelmi távlatból nézve busásan fizetnek majd az áldozatokért. Hősi küzdelemről, szabadságharcról van szó. De hallgassák magát a cikket:
A rendőrterrorhoz nem lehet többé visszatérni. Sztálin és Rákosi receptje nem alkalmazható többé. A magyarországi népfelkelés félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a nép nem kér többé a kommunista diktatúrából. A nép demokráciát követel. Az események bizonyítják, hogy se a magyar hadsereg, se a rendőrség nem támogatja már a kormányt, hiszen ezért kellett az oroszokat hívni. Önmaga védelmére a hatalom birtokosainak nem maradt más hátra, mint a Habsburg elnyomóknak 1848-ban. Az, hogy a magyar nép elnyomására megint az oroszokat hívja, mert a népakarat féken tartásához nem volt elég ereje. A hatalmon lévők még mindig ellenforradalomról beszélnek, és ezt tették Lengyelországban is. Most Gomulka Lengyelországban nyilvánosan beismerte, hogy hazugság az az állítás, mintha a forradalom jogtalan lett volna. Nem fölbujtók hozták létre a fölkelést, hanem az éhező, csalódott munkások. Az osztrák nép - írja tovább a bécsi Arbeiter Zeitung - és az osztrák munkások, akik magyar testvéreikkel a munkásmozgalom kezdete óta szoros kapcsolatban éltek, figyelemmel kísérik a magyar függetlenségi harcot, és azt kívánják, hogy célját mihamarabb elérje. Ez a cél már nincs messze. Végéhez közeledik a szolgaság, a magyar nép kivívja szabadságát, és megteremti a magyar szociális demokrácia alapjait.
Így ír a bécsi Arbeiter Zeitung, amely első oldalán számol be a budapesti eseményekről. A felháborodás hangján tárgyalja a szovjet beavatkozást, a szovjet katonák vérengzését.
Az európai és az amerikai munkáslapok mindegyike részletesen foglalkozik az eseményekkel. Mozgósítják a munkás közvéleményt a magyar szabadságharc támogatására. Ide iktatunk még egy rövid idézetet a svéd szakszervezetek lapjából, az Afton-Tidningenből:
Jellemző a helyzetre, hogy a magyar katonaság többsége nem volt hajlandó tüzet nyitni saját honfitársaira. Ha Magyarország megszabadul az orosz béklyóból, nem lesz az országban többé semmifajta kommunista uralom, se sztálinista, se hruscsovista, se titoista. A magyar szabadságért, a nemzeti függetlenségért folyik a küzdelem.
Szignál
Kedves Hallgatóink! Összefoglaló riportot közöltünk a szabad munkásvezetők nyilatkozatairól és a munkáslapoknak a magyar szabadságharcról írt cikkeiről.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Rendkívüli riportunk következik. Riportrovatunkban óráról órára tájékoztatjuk hallgatóinkat azokról az eseményekről, amelyek a magyarországi fejlemények nyugati visszhangját tükrözik. Most összefoglaljuk a szabad munkásmozgalom vezetőinek legutóbb elhangzott nyilatkozatait, és idézeteket közlünk a nyugati munkássajtó Magyarországra vonatkozó cikkeiből.
Kedves Hallgatóink! A szabad munkásmozgalom szerte a világon megdöbbenéssel vette tudomásul az idegen beavatkozást a magyar szabadságharcba. A három nap óta tartó küzdelem óta a munkáslapok első oldalán jelennek meg a tudósítások és a szabad munkásmozgalom vezetőinek nyilatkozatai. Ezek a nyilatkozatok és újságcikkek hangoztatják, hogy a szabadságszerető magyar nép kelt fel jogai biztosítására, három nap óta a magyar nemzeti függetlenségért folyik a küzdelem.
Elsőnek hallgassák meg az 54 millió tagot számláló szabad szakszervezet elnökének, Omer Becu nyilatkozatát:
A moszkvai rabtartók túl sokáig feszítették a húrt. Ők a felelősek mindazért, ami ezekben az időkben Kelet-Európában történik. A Moszkva jármában élő népek, megunva a szolgaságot, érzelmüknek tüntetésekkel és néhány nap óta nyílt forradalommal adnak kifejezést. A kommunisták siránkoznak és könyörögnek a rendszer hanyatlása láttán. A tönk szélére került a kormány, amely nem ismerte fel a helyzet alakulását. Mi, a szabad munkásmozgalom vezetői, de az egész világ figyelemmel kísérte és látja a vasfüggöny mögötti munkások helyzetének alakulását. A lengyel és magyar eseményeknek ugyanaz a rugója. A lengyel kormányt is a közvélemény nyomása kényszerítette a reformok megtételére, a kormány megváltoztatására és a vajúdó problémák megoldására. Magyarországon a szovjet molok megindult a nép szabadságharca ellen, és a varsói megállapodásra való szégyenteljes hivatkozással akarja a magyar népet és a magyar munkásokat megfosztani szabadságától. Látja a világ, hogy mi célja volt a szerződésnek. Nem külső ellenség védik az országokat, hanem a népek szabadságharcában az elnyomó kormány megmentésére vállalkoztak. Mi, a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségében és a szállítómunkások szakszervezetében, a szolidaritás erejével százezreket segítettünk szabadságharcukban az elnyomó kormányok ellen. Ma a magyar és lengyel munkások érdekében hallatjuk hangunkat, és képviseljük érdekeiket a szabad kormányoknál. Tudjuk, hogy a küzdelem célja nem néhány, a kommunisták által ígért reform elérése. A magyar nép nem hajlandó szabadságát egy tál lencséért eladni. A szabadság elérése csak akkor válik valósággá, ha Kelet-Európa népei szabad akaratukból, szabadon és titkosan választhatják kormányukat. Meggyőződésünk, és ezt kimondottuk a bécsi világkongresszuson is, hogy a vasfüggöny mögötti népeknek csak a felszabadulás adhat nagyobb darab kenyeret és tartós szabadságot. A magyar népet szabadságharcában a nemzetközi munkásmozgalom minden rendelkezésére álló erővel támogatja. Veletek 54 millió szabad munkás szolidaritása!
Így nyilatkozott a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke, de hasonló hangon beszélt a szabad munkásmozgalom minden vezetője.
Az amerikai egyesült szakszervezet 15 millió tagja nevében James Carey elnök a következő üzenetet küldi a magyar munkásoknak:
Néhány héttel ezelőtt a lengyel munkások, ezekben a napokban a magyar nép folytat hősi küzdelmet szabadságáért. Fontos állomás ez a rabságban élő népek szabadság és függetlenség felé vezető útján. Mi, az amerikai munkásmozgalomban testvéri szolidaritással figyeljük a magyar és lengyel munkások küzdelmét. Támaszuk kívánunk lenni a harcban, amelynek célja, hogy beleilleszkedjenek a szabad népek közösségébe, és szabad népként folytathassák életüket sokévi megaláztatás és szolgaság után. Minden népnek joga van a szabadságra! Minden népnek joga van a nagyobb darab kenyérhez és az általa választott életformához! A küzdelem az alapvető jogok kivívásáért, a szakszervezeti jogokért, a nemzeti függetlenségért folyik.
Így az Egyesült Amerikai Szakszervezetek képviselője.
Az angol munkáspárt vezetősége nevében a párt külpolitikai szakértője, Hayden így nyilatkozott:
Nincs kétségünk afelől, hogy a magyar munkások és diákok felkelése érezhető sebet üt a szovjet uralom rendszerén. Az angol munkáspárt tagjai a magyar nép hősies harcát függetlenségéért és szabadságáért szorongással vegyes csodálattal kísérik. Mi, angol munkások, meg vagyunk győződve arról, hogy az a nagy nemzeti megmozdulás a kommunista rendszer, a szovjet uralom ellen irányul. Mélyen átérezzük a magyar nép sorsát, és felháborodással gondolunk arra, hogy szovjet csapatokat hívtak a mozgalom leküzdésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy az egész magyar népet magával ragadó szabadságmozgalmat nem lehet tankokkal, idegen hadsereg beavatkozásával elintézni. Akárhogy végződik a harc, az ellenállás következményei elmaradhatatlanok. Teljesíteni kell a reformokat, nem lehet a nép akarata ellen kormányozni!
Az angol munkások üzenete után hallgassák meg a francia szakszervezetek egyik vezetőjének, Robert Bothereau nyilatkozatát:
A magyar és lengyel munkások szabadságért folytatott küzdelme minden tekintetben jogos küzdelem. A francia munkásság mély együttérzéssel figyeli azt a szabadságharcot, amely meggyőződésünk szerint a demokrácia szellemének győzelméhez vezet.
A francia szocialista párt a magyar szabadságharc hírére rendkívüli ülést hívott egybe, és azon a következő határozatot hozta:
Felszólítunk minden szabadságszerető népet, hogy támogassa a szovjet zsarnokság ellen harcoló magyar népet. Az elismerés és büszkeség érzelmeivel figyeljük ezt a nehéz küzdelmet, amelyben az elnyomók szovjet páncélosokat és repülőgépeket vetettek be. Meggyőződésünk, hogy egy szabadságáért küzdő nép ellen sem a harckocsi, sem a repülőgép nem hatásos fegyver. A magyar munkások forradalma eléri célját, veletek az egész világ munkásainak szolidaritása.
Felszólalt a magyar ügy érdekében a német szocialista párt elnöke, Erich Ollenhauer is:
Meggyőződésem, hogy a magyar és lengyel nép szabadságharca a kommunista parancsuralom végét jelenti. Ezek a felkelések bizonyítják, hogy az egypártrendszer még a szovjet elnyomás alatt lévő országokban is bukása felé tart. A diktatúra lejárt kormányzási forma, amelyet nem lehet többé alkalmazni. Az eddigi módszereket fel kell váltania a színtiszta demokrácia uralmának. A magyar és lengyel nép elkonfiskált jogai visszaszerzéséért harcol.
A francia független szakszervezetek kongresszusa Párizsban ülésezik. A küldöttek határozatban kijelentik, hogy mindenben támogatják a magyar szabadságharc résztvevőit. A szabad szakszervezetek külügyi bizottságának titkára, Le Bourre így nyilatkozott:
A barikádokon harcoló magyar munkások példája nyomán fogadjuk, hogy a szabad szakszervezet eddigi hagyományainak megfelelően tovább harcol a kommunista imperializmus ellen.
Az afrikai munkások nevében Sa Sijh, néger szakszervezeti vezető küld üzenetet:
Az afrikai színes dolgozók nevében üdvözlöm a hősiesen küzdő magyar szabadságharcosokat. Szeretném, ha a budapesti utcákon vérző magyar munkások tudnák, hogy Afrika színes dolgozói is egész szívükkel átérzik elkeseredésüket, és szolidaritással támogatják hősies harcukat.
Kiragadtunk néhány üzenetet a sok száz nyilatkozat közül, amelyek a három nap óta tartó magyar szabadságharc nyomán napvilágot láttak. Kelettől nyugatig, északtól délig, mindenütt büszke öntudattal figyelik a magyar munkások hősies harcát, és meg vannak győződve arról, hogy az elnyomó rendszer alapjaiban ingadozik. A szabad országok dolgozói tudják, hogy a küzdelem nemcsak apró reformok megváltásáért folyik, hanem a magyar nép minden rétegének egyenlő jogaiért.
A nyilatkozatok mellé ide iktatjuk az osztrák szocialisták lapjának, az Arbeiter Zeitungnak vezércikkét. A címe: "Véres az ég Magyarország felett." Fordulatról ír, amelyet az ország népe véres harcok árán vív ki, de amelyet végül is történelmi távlatból nézve busásan fizetnek majd az áldozatokért. Hősi küzdelemről, szabadságharcról van szó. De hallgassák magát a cikket:
A rendőrterrorhoz nem lehet többé visszatérni. Sztálin és Rákosi receptje nem alkalmazható többé. A magyarországi népfelkelés félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a nép nem kér többé a kommunista diktatúrából. A nép demokráciát követel. Az események bizonyítják, hogy se a magyar hadsereg, se a rendőrség nem támogatja már a kormányt, hiszen ezért kellett az oroszokat hívni. Önmaga védelmére a hatalom birtokosainak nem maradt más hátra, mint a Habsburg elnyomóknak 1848-ban. Az, hogy a magyar nép elnyomására megint az oroszokat hívja, mert a népakarat féken tartásához nem volt elég ereje. A hatalmon lévők még mindig ellenforradalomról beszélnek, és ezt tették Lengyelországban is. Most Gomulka Lengyelországban nyilvánosan beismerte, hogy hazugság az az állítás, mintha a forradalom jogtalan lett volna. Nem fölbujtók hozták létre a fölkelést, hanem az éhező, csalódott munkások. Az osztrák nép - írja tovább a bécsi Arbeiter Zeitung - és az osztrák munkások, akik magyar testvéreikkel a munkásmozgalom kezdete óta szoros kapcsolatban éltek, figyelemmel kísérik a magyar függetlenségi harcot, és azt kívánják, hogy célját mihamarabb elérje. Ez a cél már nincs messze. Végéhez közeledik a szolgaság, a magyar nép kivívja szabadságát, és megteremti a magyar szociális demokrácia alapjait.
Így ír a bécsi Arbeiter Zeitung, amely első oldalán számol be a budapesti eseményekről. A felháborodás hangján tárgyalja a szovjet beavatkozást, a szovjet katonák vérengzését.
Az európai és az amerikai munkáslapok mindegyike részletesen foglalkozik az eseményekkel. Mozgósítják a munkás közvéleményt a magyar szabadságharc támogatására. Ide iktatunk még egy rövid idézetet a svéd szakszervezetek lapjából, az Afton-Tidningenből:
Jellemző a helyzetre, hogy a magyar katonaság többsége nem volt hajlandó tüzet nyitni saját honfitársaira. Ha Magyarország megszabadul az orosz béklyóból, nem lesz az országban többé semmifajta kommunista uralom, se sztálinista, se hruscsovista, se titoista. A magyar szabadságért, a nemzeti függetlenségért folyik a küzdelem.
Szignál
Kedves Hallgatóink! Összefoglaló riportot közöltünk a szabad munkásvezetők nyilatkozatairól és a munkáslapoknak a magyar szabadságharcról írt cikkeiről.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-26 14:20 |
Hossz | 0:14:25 |
Cím | Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-10-26 14:20 |
Szerkesztő | Kobele József |