Rendkívüli ENSZ program

Most összefoglaló képet adunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének magyar vitájáról. Ismertetjük az eddigi határozatokat és döntéseket, majd részletesen beszámolunk a fontosabb felszólalásokról.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése európai időszámítás szerint tegnap, csütörtökön délután fél 5 órakor kezdett el foglalkozni a magyar kérdéssel. A múlt vasárnapi első ülés után ez volt már a második alkalom, amikor a világ nemzeteinek együttesen ismételten napirendjére tűzte a magyar probléma megoldását. A vasárnapi közgyűlésen óriási többséggel elfogadtak egy amerikai javaslatot, amely a következőket tartalmazza. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése felhívja a Szovjetuniót, hogy Magyarországon azonnal szüntessen meg minden hadi cselekményt, vonja ki csapatait Magyarország területéről, tegye lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megfigyelőket küldjön Magyarországra, továbbá tegye lehetővé, hogy a magyar nép maga döntsön sorsáról.
Ezt a vasárnap elhangzott amerikai javaslatot - mint mondottuk - több mint 50 állam megszavazta. Ellene szavaztak a kommunista blokk államai. Tartózkodott a szavazástól Jugoszlávia, továbbá az arab és ázsiai államok jelentős része. Ez utóbbiak a szuezi konfliktus miatti elkeseredésükben nem fogadták el az amerikai javaslatot.
A tegnap délután fél 5-kor, majd este fél 10-kor ülésező közgyűlés folytatta a magyar kérdés vitáját. Ez alkalommal azok a delegációk szólaltak fel, akik vasárnap nem jutottak szóhoz. Az ülés az éjszaka folyamán véget ért és ma, pénteken délután fél 5-kor ismét folytatják.
A tegnap délutáni és éjszakai ülés folyamán két újabb határozati javaslatot terjesztettek elő. Az egyiket Amerika képviselője nyújtotta be. Ez a javaslat felszólítja a Szovjetuniót, hogy ne akadályozza meg a nyugati élelmiszer- és gyógyszersegélyek Magyarországra való küldését. Az amerikai javaslat szerint a Szovjetuniónak azonnal meg kell szüntetnie a magyar nép elleni cselekményeket, amelyek a nemzetközi jogba és a nemzetközi erkölcsbe ütköznek.
Ennek az amerikai javaslatnak a részletes megtárgyalására ma, pénteken délután kerül sor. Most pedig lássuk, milyen javaslat és milyen felszólalások hangzottak el tegnap délután és ma éjjel.
A határozati javaslatot több ország dolgozta ki. A két kezdeményező állam Pakisztán és Olaszország volt. Csatlakozott hozzájuk Írország, Kuba és Peru küldötte. Az öt állam egységes javaslata a következőket tartalmazza. Mindenekelőtt megállapítja az öt állam által beterjesztett szöveg, hogy a Szovjetunió nem hajtotta végre az Egyesült Nemzetek szervezetének határozatát. Megsértette a Szovjetunió az ENSZ alapokmányát, továbbá a magyar békeszerződést, végül a nemzetbiztonságról szóló nemzetközi egyezményt. Ezek megállapítása után az öt állam javaslata azt kívánja, az ENSZ hívja fel a szovjet kormányt, hogy azonnal vonja ki csapatait Magyarországról, és az ENSZ felügyelete alatt tartsanak szabad választásokat. Felszólítja a javaslat az ENSZ főtitkárát, hogy a legsürgősebben vizsgálja meg a magyarországi helyzetet és a vizsgálatok eredményét jelentse a közgyűlésnek.
Olaszország delegátusa azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek a legrövidebb időn belül bizottságot kell kiküldenie Magyarországra. De itt nem lehet megállani. Szükség van arra is, hogy nemzetközi rendőri erőket szervezzenek és ezeket szintén Magyarországra küldjék. Az olasz delegátus azt is bejelentette, hogy kormánya nevében ezt a javaslatot a közgyűlés elé terjeszti.
Az öt állam ismertetett javaslata és olasz delegátus felszólalása után hosszabb vita keletkezett. A vita végén úgy döntöttek, hogy magyar időszámítás szerint, pénteken délután fél 5-kor folytatják a megbeszéléseket. Franciaország képviselője a vita azonnali folytatását kívánta. A küldöttek többségének véleménye azonban az volt, hogy az olasz határozati javaslat igen nagy jelentőségű, és ezért a delegátusoknak érintkezniük kell kormányaikkal, ami időt vesz igénybe. Így tehát az a helyzet, hogy az elhangzott javaslatok feletti vita ma, pénteken délután, fél 5-kor kezdődik.
Visszatekintve a tegnap délutáni és a ma éjszakai vitára, a következőkben foglalhatjuk össze a helyzetet. A vitában több mint 30 nemzet képviselője szólalt fel. Meglepetésnek és magyar szempontból örvendetes fordulatnak számított, hogy az ázsiai államok nagy része ezúttal a magyar érdeket támogatta és a Szovjetunióval szemben foglalt állást. Mint mondottuk, a vasárnapi vitán ezek az államok még tartózkodtak a Szovjetunió megbélyegzésétől. Vasárnap óta azonban egyre tarthatatlanabbá vált számukra ez a magatartás. A Magyarországról érkező hírek, a szovjet álnokság és kegyetlenség bizonyítékai kétségtelenné tették az ázsiai államok előtt is, hogy itt éppen olyan gyarmati rendszabályokról van szó, amelyek ellen ők maguk évszázadokon át küzdöttek. Indonézia képviselője szabad választásokat követelt Magyarország számára. Kijelentette, hogy az elmúlt vasárnap csak azért nem szavazott az amerikai javaslat mellett, mert akkor még nem volt alkalom arra, hogy kormányával érintkezzék. Ez azonban most már megtörtént és így ő, az indonéz delegátus tiltakozik a szovjet magyarországi barbarizmusa ellen. Indonézia álláspontjához csatlakozott Burma, Laosz és Ceylon küldötte is. A nagy ázsiai országok képviselői kijelentették, hogy a legélesebben elítélik a szovjet beavatkozását a magyar belügyekbe és támogatják a magyar függetlenséget. India delegátusa is felszólalt és hangoztatta, hogy a magyar helyzet súlyos gondokat okoz Indiának. Elismerte, hogy a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért küzd. Végezetül kijelentette az indiai delegátus: reméli, hogy a Szovjetunió kivonja csapatait Magyarországról.
Az ázsiai államoknak ez a megváltozott magatartása, a magyar érdekekhez való közeledése - mint mondottuk - vasárnap óta következett be. Érdekes változást tapasztalhattunk a jugoszláv és a lengyel delegátus magatartásában is.
Jugoszlávia magatartása ezúttal sem volt ugyan egyértelmű, de ez alkalommal mégis leszögezte, hogy Jugoszlávia mindig ellenezte idegen hatalmak beavatkozását más országok belügyeibe. Jugoszlávia még mindig reméli, hogy a szovjet kormány visszavonja csapatait Magyarországról. A lengyel delegátus felszólalása, amely nagy feltűnést keltett, hangoztatta, hogy a lengyel nép mély rokonszenvvel figyelte a magyar helyzet alakulását. A lengyel kiküldött kijelentette, hogy a közgyűlés vasárnapi ülésén csak azért nem fogadta el a Szovjetuniót megbélyegző amerikai javaslatot, mert nem akart beavatkozni az akkor folyamatban lévő szovjet-magyar tárgyalásokba, amelyek akkor azt célozták, hogy a szovjet csapatokat vonják vissza. Most utólag azonban az akkori amerikai javaslat több pontját a lengyel kormány is magáévá teszi.
Amint látható, a Szovjetunió elítélésében ma már nem csak az antikommunista államok, hanem részben az ázsiai semleges, továbbá az európai kommunista államok is részt vesznek. Ennek jelentőségét ma még sem negatív, sem pozitív értelemben nem lehet teljesen lemérni, annyi azonban bizonyos, hogy a szovjet pozíció az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt továbbgyengült.
Változatlan hevességgel ostorozták a szovjet eljárást a szabad világ eddig is élesen antikommunista államai. Felháborodott hangon bélyegezték meg a szovjet barbarizmust, majd megilletődött és csodálattal teli hangon szóltak a magyar szenvedésekről és a magyar hősiességről. Ezek az államok egytől-egyig megbélyegezték Szabó János magyarországi delegátus magatartását. A Kádár-klikk képviselője, Szabó János ugyanis helyeselte a szovjet beavatkozást. A közgyűlés megvető, néma csendben hallgatta végig a bábkormány szomorú figurájának felszólalását. Szabó felszólalása után kezdődött a tagállamok képviselőinek hozzászólása. Vegyük ezeket sorra és emeljük ki közülük a legérdekesebbeket.
Kuba képviselője szólalt fel először. Felhívta a közgyűlést, hogy a legközelebbi ülésről tiltsák ki Szabó Jánost, az új magyar bábkormány küldöttjét. Kijelentette, hogy a kubai kormány nem hajlandó elismerni a Kádár-klikket Magyarország kormányának, és felhívja az ENSZ tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, Szabó János - mondotta a kubai küldött - nem más, mint közönséges áldelegátus. Aki azért jött a közgyűlés elé, hogy áldását adja honfitársai ezreinek legyilkolásához. A továbbiakban a kubai küldött népgyilkossággal vádolta meg a Szovjetuniót. Rámutatott arra, hogy a szovjet csapatok a polgári lakosság, orvosok, ápolónők és gyermekek ellen harcolnak. A szovjet barbarizmusra nincs példa az újkor történetében. A kubai küldött sürgős intézkedéseket követelt a magyarországi vérengzés megszüntetésére, a szovjet csapatok kivonására és szabad választások megtartására.
Kuba után Nemzeti Kína küldötte szólalt fel. Kifejtette, hogy az amerikai határozatban foglalt pontok csak a minimumát jelenti annak, amit a szabadságharcát vívó magyar nép érdekében az ENSZ-nek meg kell tennie. A továbbiakban elmondotta, hogy Mindszenty bíborosnak a budapesti amerikai követségen nyújtottak menedéket. Az amerikai követ - mondotta Nemzeti Kína küldötte - ezzel a lépésével az egész civilizált emberiség nevében és annak erkölcsi alapelvei szerint cselekedett. A magyar események - folytatta a kínai küldött - megírták a szovjet propaganda hazugságok legutolsó és legvéresebb fejezetét. A világ ismét a borzalmas valóság erejével győződhetett meg arról, hogy mi a szovjet politika lényege. A magyarok bebizonyították, hogy egy népből nem lehet kiölni a hazaszeretetet és a szabadság utáni vágyat. Nemzeti Kína kiküldötte ezután idézte a New York Times nagy hatású "Vádolunk" című cikkét. Felszólalását azzal végezte, hogy a világ nem felejti el a magyar népet és nem nyugszik addig, amíg a könnyből és gyászból meg nem születik a magyar szabadság.
Bulgária, Albánia és Románia megbízottja a közgyűlés fagyos hallgatása közben elismételte a szovjet szólamokat. Utánuk Portugália és Uruguay küldötte szólalt fel a magyar ügy mellett, majd Hollandia delegátusa emelkedett szólásra.
A holland küldött az Egyesült Nemzetek szószékéről hangot adott annak a méltatlankodásnak és borzalomnak, amelyet a barbár szovjet akció a holland kormányban és a holland népben keltett. Vasárnap - közölte a holland delegátus - Hollandia valamennyi pártja közös nyilatkozatban bélyegezte meg a Magyarországon elkövetett szovjet hitszegést. Amikor utoljára Budapesten jártam - mondotta a holland delegátus - a Duna partján, a hegyoldalon Szent Gellért szobra állt. Kinyújtott kezében a keresztet tartotta Budapest városa fölött. Nem tudom, vajon ez a szobor áll-e még. De tudom mit jelképez. A hitet, szabadságot, igazságot és emberi méltóságot, és tudom, hogy ez végül is győzedelmeskedni fog a szovjet terror felett.
Hollandia küldötte után Írország képviselője mondott olyan beszédet, amely hatalmas demonstráció volt a magyarság mellett. Az ír küldött valóságos dicshimnuszt mondott a magyar hősiességről. Többek között a következőket mondotta. A Szovjetunió arra hivatkozik, hogy a magyar munkásságért harcol és hogy a munkásság képviselői szólították fel egy állítólagos ellenforradalom leverésére. Honnan veszi a Szovjetunió azt a jogot, hogy azokra a munkásokra hivatkozzék, akik ellen csapatai ma Magyarországon harcolnak. Ilyen felháborító cinizmust a világ eddig még nem látott. Mi tudjuk, hogy a szovjet állításokkal szemben Magyarországon egy gyűlölt rendszer omlott össze, amely gyűlölt volt a magyar nép előtt, mert ellenkezett történelmi és vallási hagyományaival. Mi írek tudjuk, hogy bármi történik is, nem veszíthetjük el a reményt. Mert egy nép addig él, amíg a szabadság és függetlenség eszméit egyik nemzedék továbbadja a másiknak, s mindig új és új hősök erősítik és új mártírok szentelik meg ezeket az ideálokat.
Az ír küldött nagy tetszéssel fogadott beszéde mellet meg kell említenünk a spanyol delegátus felszólalását is.
Spanyolország küldötte kijelentette, hogy kormánya támogat minden olyan akciót, amelyet az ENSZ főtitkára szükségesnek tart a magyar helyzet megoldására. Támogatja azt a tervet is, hogy az ENSZ nemzetközi rendőrséget küldjön Magyarországra, amely szétválasztja a küzdő feleket és lehetővé teszi, hogy normális körülmények között, független magyar kormány alakulhasson. Spanyolország a nemzetközi rendőrség számára szívesen bocsát rendelkezésre csapatokat.
Az ENSZ nagyszabású vitáján felszólalt a magyar ügy ellen a Fehérorosz Köztársaság, Ukrajna és Csehszlovákia, a magyar ügy mellett pedig Mexikó, Venezuela, Ecuador, Sziám, Costa Rica, Paraguay, Peru, Chile, Brazília és Bolívia. A Szovjetunió - mint mondottuk - még jobban izolálódott, ezúttal már az ázsiai államok semleges magatartása sem támogatta, és gyengült az a támogatás is, amelyet az elmúlt vasárnap még Jugoszláviától és Lengyelországtól kapott. A Szovjetunió ellen és a magyar ügy érdekében a legkonkrétabb javaslatokat Olaszország terjesztette be. Ezért az ENSZ közgyűléséről szóló beszámolónkat most az olasz delegátus felszólalásának ismertetésével zárjuk. Az olasz kormány megbízottja, Vitetti nagykövet a következőket mondotta. A közgyűlés feladata rendkívül sürgős és kevés az idő ahhoz, hogy hosszú beszédeket mondjunk. A legsürgősebben el kell ítélni a magyarországi szovjet beavatkozást. Az elmúlt négy nap során a szovjet csapatok Magyarországon munkásokat, parasztokat, diákokat gyilkoltak. Elegendő információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a magyar nép ellenáll az erőszakos és véres elnyomásnak. Az olasz megbízott ezután kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nem bízhat a Kádár-kormányban, amely a szovjet tankok védelme alatt jött létre, és nem egyéb, mint szovjet ügynökök csoportja. A magyar nép akaratát nem ez a klikk képviseli, hanem azok a munkások, parasztok és diákok, akik életüket vesztették a szovjet tankok alatt. A szovjet csapatoknak azonnal el kell hagyniuk Magyarországot - kiáltott fel az olasz megbízott, a közgyűlés zajos helyeslése közepette. - Nem szabad megengedni - folytatta Vitetti olasz nagykövet, hogy egy idegen hadsereg, amely a magyar népet tizedeli, továbbra is bent maradhasson az országban. Magyarországnak szabadnak kell lennie és joga van a szabad választásokhoz. Ezt kell követelni, de azonnal - fejezte be felszólalását az ENSZ olasz delegátusa.
Az olasz delegátus ezután beterjesztette konkrét javaslatát, amely a szovjet csapatok kivonását, szabad választások megtartását, ENSZ bizottság és ENSZ rendőri csapatok Magyarországra való küldését követeli.

Szignál

Összefoglaló képet adtunk az ENSZ tegnap délutáni és ma éjszakai közgyűléséről. A ma pénteken délután fél ötkor kezdődő újabb ülésről később újabb tájékoztatót adunk.

Zene