Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Szignál

Kedves Hallgatóink! Ma éppúgy, mint tegnap, ismét öt riportban foglalkoztunk a magyarországi események visszhangjával. Ez az ötödik riportunk most összefoglalja a nyugati fővárosokban működő tudósítóink napi jelentését arról, milyen hatást tett a világ közvéleményére népünk történetének most véget ért válságos 24 órája. Riportunkat Kova Kálmán állította össze.

A New Yorkban működő Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülést tartott, amely az első teendőkről intézkedett. Az ülés egyhangú határozattal táviratot intézett Eisenhower elnökhöz, Dulles külügyminiszterhez, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához és főtitkárához. Az Eisenhower elnökhöz intézett sürgöny a következőket tartalmazza:

A magyar nép fegyvert fogott a kommunisták és a szovjet uralom ellen. Budapest utcáin harcolnak a legendás magyar szabadsághősök, Bocskai, Bethlen, Rákóczi és Kossuth leszármazottai. Vérüket ontják a függetlenségért, az emberi szabadságért, vagyis azokért az eszmékért, amelyek az amerikai alkotmány alappillérei, és mélyen gyökereznek Amerika népének lelkében. A mostani történelmi órák emlékeztetnek bennünket azokra a bátorító üzenetekre és nyilatkozatokra, amelyeket Ön, elnök úr, évek során át rabságban szenvedő népünknek küldött. Arra kérjük, hogy tekintélyével és viselt méltóságának súlyával kövessen el mindent a szovjet csapatok jogtalan beavatkozása ellen, a szabadságszerető magyar hazafiak lemészárlásának megakadályozására.

Az amerikai külügyminiszterhez, John Foster Dulleshez intézett táviratban a bizottmány arra kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy haladéktalanul lépjen közbe Moszkvában, és tiltakozzék a szovjet csapatok jogtalan fegyveres beavatkozása ellen Magyarország belügyeibe. A magyar népnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szabadon döntsön sorsa felől, és maga válassza meg további életformáját.

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának elnökeihez intézett sürgöny arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet a nemzetközi békét és biztonságot veszélyezteti. Ezenkívül szemérmetlen megsértése az Egyesült Nemzetek Alapokmányának. A mostani fejlemények mindenben igazolták azt a tényt, hogy a mai Magyarország diktátorainak valamennyi békeszólama hamis.

A Magyar Nemzeti Bizottmány egyidejűleg üzenetet küldött a magyar néphez, amely többek közt a következőket tartalmazza:

A szovjet-orosz fegyverek leverhetik a felkelést, de nem orozhatják el a nemzet helytállásának gyümölcseit. Nem tüntethetik el a világ öntudatából azt a tényt, hogy amint a kommunista uralmat kizárólag idegen fegyverekkel lehetett a magyar népre rákényszeríteni, a kommunizmus bármely fajtájának uralmát ideiglenesen is csak idegen fegyveres erőszakkal tudják meghosszabbítani. Nem tüntethető el az a tény, hogy a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Alapokmányának esküszegő megsértésével és a nemzetek legszentebb jogainak meggyalázásával a legdurvábban beleavatkozott a magyar nép belső ügyeibe.

Az üzenet így végződik:

A szabadsághősök véréből, a nemzet könnyeiből és a szabad világ megerősödött akaratából feltámad hazánk. A szabad és független Magyarország.

A nyugati világ sajtója továbbra is első oldalon, feltűnő szedéssel, óriási címbetűkkel méltatja a magyarországi harcok jelentőségét. A bécsi Neues Österreich így ír:

A háború után rákényszerítették a magyarságra a népi demokráciát, lelkében azonban az maradt, ami Rákóczi és Kossuth idejében volt: szabadságszerető, nemzeti jogaink tudatában lévő, politikai szempontból okos nép. A sztálinizmussal és az antisztálinizmussal folytatott népcsalás nem tudta megtéveszteni. A magyarok ki akarnak szabadulni az idegen légkörből, szabad levegő után áhítoznak.

A szociáldemokrata párt lapja, az Arbeiter Zeitung azt írja, hogy amit Magyarországon követelnek, az nem titoizmus többé, hanem a tényleges demokrácia. Nagy Imre, az új miniszterelnök nem a magyar Gomulka. A magyarországi népfelkelés világosan megmutatta, hogy a nép nem akar többé hallani a kommunista diktatúráról. Az Arbeiter Zeitung cikke után most azt a közleményt ismertetjük, amelyet az Adenauer-kormány székhelyén a kereszténydemokrata sajtószolgálat különkiadásaként hozott nyilvánosságra. A közlemény így szól:

Az 1848-as szabadságharcot Magyarországon szintén az orosz csapatok verték le. Most viszont az történt, hogy a pesti kommunista kormány maga hívja a szovjet hadsereget saját népe ellen.

A francia sajtóban a párizsi L'Aurore vezércikke megállapítja, hogy a budapesti felkelés sok száz halottja és sok ezer mártírja nem lesz hiábavaló. Ezek a mártírok indították el Magyarországot azon az úton, amely hosszú és fájdalmas, de feltartóztathatatlanul vezet a szabadság felé. A Figaro így ír:

A világkommunizmus, amelyet a Szovjetunióból irányítottak, megrendült. A rendszer a budapesti csapást nehezen fogja kiheverni. A szovjet csapatok magyarországi fegyveres bevetése nemigen járul hozzá, hogy a többi rab nemzet lakosságát a szovjet iránti rokonszenvre hangolja.

Londoni tudósítónk a brit világbirodalom nagytekintélyű lapja, a londoni Times vezércikkéből a következő részleteket emeli ki:

A világ minden táján elszoruló szívvel figyelik a Magyarországról érkező híreket. A történelem újra életre ébred Európában. Magyarországról eddig csak a tragédia gyászmenetének dallamát halljuk, amely annál komorabb, minél jobban összehasonlítjuk azzal, ami Lengyelországban történt. A különbség abban áll, hogy a lengyel kommunisták vezetői a zendülés lehetőségének előjeleit idejében észrevették. Ezzel szemben Magyarországon zendülés és kormányválság egy napra torlódott össze. Olyan süket bolsevik füleket ért, amelyeket magyarnak abban a mértékben sem neveznénk, amely mértékben még a lengyel kommunistákat is lengyelnek lehet nevezni. A budapesti halottak százaiért és az elmúlt 24 óráért a kommunista párt magyarországi vezetősége fog felelni a történelem színe előtt.

A semleges svéd sajtóban különösen figyelemre méltó a Dagens Nyheter cikke. A cikk címe: "40 ezer szovjet katona támad, a felkelők mégsem adják meg magukat." Gondolatmenete pedig a következő:

Elnyomott szabadságszeretet, gyűlölet az idegen elnyomók ellen. Ez a lelki térképe a magyar népnek. Ha ezek a feszítőerők egyszer felszínre törnek, hiába kiáltozzák a kommunista rádióban, hogy őrizzük meg a rendet. Nagy Imre szétoszlatott minden illúziót, ami esetleg a magyarokban eddig élt a mérséklődő kommunizmus felől.

Bécsi tudósítónk arról számolt be, hogy az osztrák fővárosban veszteglő budapesti Deák Ferenc gőzösön valóságos palotaforradalom tört ki. A hajó a Kohó- és Építésügyi Minisztérium alkalmazottait és mérnököket hozott, de a pesti események miatt visszaindulása egyre késik. A kommunista magyar követség egyik tisztviselője magával vitte a hajó egyetlen rádiókészülékét, úgyhogy a budapesti kirándulók nem hallgathatták a pesti híradásokat. Ettől a fedélzeten a rend teljesen felborult. A legtöbben elhagyták a 'Deák Ferencet', és bécsi ismerőseiknél hallgatták a rádió híradásait.

Az osztrák fővárosban egyébként a tragikus események ellenére is általános derültséget keltett az osztrák kommunista párt magatartása. Szerdán reggel, amikor a budapesti rádió már heves harcokról számolt be, a kommunisták hivatalos lapja, a Volksstimme tudtul adta, hogy Budapesten "erős viták vannak folyamatban".
A délutáni órákban érkezett római tudósítónk jelentése, amely Randolfo Pacciardi volt olasz hadügyminiszter nyilatkozatát tartalmazza, amelyet a magyarországi eseményekről a Szabad Európa Rádiója részére tett. Ez a nyilatkozat így hangzik:

Amikor a szovjet kommunizmus a magyar nép ellen fordította gyilkos fegyverét, saját magát leplezte le, megmutatta igazi arcát. Tegyük hozzá, ez az arc megdöbbentő és visszataszító. A szovjet rabságban élő népek elemi jogaikat követelték, amikor kenyeret, függetlenséget és szabadságot kértek. Erre a kommunisták és a szovjet hadsereg tagjai golyózáporral feleltek. A magyar szabadságharcnak ezekben a dicsőséges óráiban csak az a szomorú és lesújtó, hogy a szabad világ az emberi jogok ilyen rettenetes sértését e pillanatban még tétlenül nézi. Legfőbb ideje, hogy hozzásegítse az ezeréves civilizációval és kultúrával rendelkező magyar népet Európa szívében, hogy a hosszú kommunista rabság után végre szabadon rendelkezhessék sorsa felől.

A nyugatnémet parlamenti ellenzék vezetője, a szocialista Erich Ollenhauer a következő nyilatkozatot tette:

A magyarországi felkelők hősiessége a legnagyobb elismerést érdemli. Ez a mostani szabadságharc még nem jelenti a kommunista diktatúra végső felszámolását. Bizonyítéka azonban annak, hogy az egypártrendszer sorsa a vasfüggöny mögötti országokban megpecsételődött.

A 15 millió tagot számláló amerikai szakszervezeti szövetség alelnöke a Szabad Európa Rádión keresztül üdvözölte Magyarország és Lengyelország hős munkásait. Üzenetében hangsúlyozta, hogy magyarok és a lengyelek hősi küzdelme első nagy lépés a szabadság és a függetlenség felé vezető úton. A Szovjetuniónak engednie kell. Amerika munkássága a legnagyobb figyelemmel kíséri magyar és lengyel testvéreinek küzdelmét. Ez a lényege annak az üzenetnek, amelyet az amerikai szakszervezeti szövetség alelnöke rádiónk útján a magyar dolgozókhoz intézett.
A magyarországi események nyugati visszhangjának napi krónikájához hozzátartozik még az a jelentés, amely londoni tudósítónktól érkezett. A jelentés így hangzik:

Szerdán este körülbelül abban az időben, amikor eredménytelenül telt el a kormány második ultimátuma is a felkelők fegyverletételére, a londoni magyarok egy csoportja megrohamozta az Eton Place-en lévő népi demokratikus követséget. Közeledésük hírére a követség tagjai lezárták, eltorlaszolták a kaput, és az épületen belül barikádokat emeltek. Egyidejűleg a rendőrség segítségét kérték. Mielőtt a tüntetők behatolhattak volna az épületbe, a riadókészültség a helyszínre érkezett. A közben eltelt idő alatt azonban a felvonuló magyarok a követség valamennyi ablakát betörték, és az épület homlokzatáról leszakították a kommunista címert, amelyet az aszfalton széttapostak.

Mai összefoglaló riportunkat, kedves hallgatóink, azzal az üzenettel végezzük, amelyet a magyarországi eseményektől mélyen megrendült Madariaga professzor küld minden honfitársunknak. A professzor a ma élő tudósok egyik legnagyobbika, és a Szabad Európa Rádióhoz fordult azzal a kéréssel, hogy továbbítsuk üzenetét. A megtisztelő kérésnek, íme, eleget teszünk. Madariaga professzor ezeket mondja:

Magyarország népe ma újra a szabadság előőrseként harcol. A vörös cár és annak eszközei vérbe fojtották Budapest erőfeszítését, hogy szabadságát visszanyerje. Gerő, aki mesterségét a spanyol polgárháborúban bajtársainak hóhéraként tanulta ki, jó munkát végzett urának, a vörös cárnak szolgálatával. Nekünk itt nyugaton, távol a hadszíntértől meg kell mérni kimondott szavunkat. Gyászoljuk a hősi halottakat, és csodáljuk az élőket, akik nem kevésbé hősök.

Szignál

Kedves Hallgatóink! Összefoglaló riportunk hangzott el. A mai magyarországi események visszhangját ismertettük, a nyugati világban tudósítóinknak a nap folyamán beérkezett jelentései alapján. Ezt a riportot Kova Kálmán állította össze.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!