Rendkívüli falusi adás

Rendkívüli falusi adásunk következik.

A harc tovább folyik. Nagy Imre és kormánya, a párt központi bizottsága semmi garanciát sem tud nyújtani a harc beszüntetése feltételeinek betartására. Semmi hatalom sincs a kezükben. Egyetlen támaszuk a szovjet páncélosok. Nincs magyar ember, aki Nagy Imrének és a pártvezetőségnek valaha is meg tudná bocsátani ezt a rettentő vérengzést. Nagy Imre és a pártvezetőség eljátszotta a beléjük helyezett bizalmat, amikor nyílt, őszinte, határozott program helyett a tankok tüzét irányították a magyar népre. Nagy Imre hitvány moszkovitának bizonyult. Amikor a hatalmat meg kellett volna osztania, hogy a nép hitelt adjon ígéreteinek, még erre se tudta magát elhatározni. Inkább vérfürdőt rendezett az országban a hatalom kizárólagos megtartásáért. Ha Nagy Imre már átalakította volna kormányát, és abban tényleg demokratikus pártok tagjai foglaltak volna helyet, a nemzeti forradalom bizonyára láthatott volna valami garanciát a harc beszüntetésére. De Nagy Imre ezt sem tette meg. Ezzel a kézzel, amelyen ezrek kiontott vére szárad, amely vért a történelem előtt lemosni sohasem lehet, már nem lehet kormányozni. A kormány és a párt felhívásában még tegnap is a népi demokrácia vívmányainak megvédéséről beszélt. Azt a népi demokráciát akarja védeni, ami nincs. Lényegében soha nem is volt. Terror és nyomor volt csupán. Nagy Imre, a kormány és a hitvány pártvezetőség a nép vérének feláldozásával akar védeni egy olyan rendszert, amely mögött az országban ma már senki sem áll.
Világosan látják ezt maguk is rejtekhelyeiken megbújva a szovjet szuronyok védelmében. A kormány és a párt tegnap egész napon át az új kormány megalakítását és névsorát ígérte a rádión keresztül. Ez a kormány eddig a percig megalakulni nem tudott. Nem, mert talán senki, még az általuk létrehívott Hazafias Népfrontban sem akadt, aki a vérrel beszennyezett párttal közös kormányt alakítson. De az is lehet, hogy a beígért, de meg nem alakult kormány tisztán a hatalmat elvesztettek látszatkormánya lett volna. Ha Nagy Imre, a párt a vérontást akarta volna elsősorban megakadályozni, már régen lennie kellene egy olyan kormánynak, amelyben az ígéretek szerint a legszélesebb körű demokratikus erő, a demokratikus pártok képviselőinek is benne kellene lenniök. Hogy ez nem alakult meg, az csak a jelenlegi kormány bűne és a kizárólagos hatalomhoz való ragaszkodása miatt nem történhetett meg.
Éppen ezért, amint a jelentések és a vidéki rádiók híradásából kitűnik, a vidék maga vette kezébe sorsának intézését. Egymás után alakulnak meg a gyárakban a munkástanácsok. A városokban a nemzeti forradalmi tanács, amelyeknek már semmi közük a budapesti kormányhoz. A kormány kezéből minden hatalom kicsúszott. Mindenki megszakítja a párttal és a véreskezű központi bizottsággal a közösséget. Nem volt ahhoz bátorsága, hogy síkra szálljon a szovjet hadsereg visszavonásáért. Egyetlen mentségük lehetett volna, és talán lenne ma is, ha a vérontást előidéző idegen hatalmat leállítják az öldöklésben. Ehhez nem volt bátorságuk.
Paraszt testvéreim! A gyárak, városok munkás- és forradalmi tanácsokat alakítottak. Maguk intézik sorsukat. A magára hagyott falunak ugyancsak saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, fenntartani a rendet, és megvédeni azokat a kincseket, amelyek a harc elültével elengedhetetlenül szükségesek az élet megindulásához. A kolhozok felbomlottak vagy felbomlás alatt állanak, és mindenki birtokába veszi jogos tulajdonát. A kommunizmus falusi intézményeit vér nélkül fel lehet számolni, és fel is kell számolni. A forradalom abban máris győzött, hogy a falu kommunista intézményeit egyszer s mindenkorra felszámolta.

Rendkívüli falusi adásunkban Agrárius üzenetét közvetítettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!