Hírszolgálat

Híreket mondunk.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este összeült a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyének megvitatására. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Az ülést Cornut-Gentille soros francia elnök nyitotta meg. Szoboljev, szovjet ENSZ-küldött az ülés megnyitása után azonnal szót kért, és vitatta, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására szükség lett volna. Az elnök figyelmeztette Szoboljevet, hogy a Biztonsági Tanács elnökének módjában áll a Tanács összehívása, ha egy tag ilyen kérelmet előterjeszt. Az amerikai, brit és francia kormány előterjesztésének ismertetése után Szoboljev szót emelt a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen. Cornut-Gentille válaszképpen kijelentette, hogy szükségesnek tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének eleget téve a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzését. A Tanács tagjait felszólította a szavazás megejtésére. A Biztonsági Tanács 9 tagja a vita napirendre tűzése mellett foglalt állást, a szovjet küldött ellene. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól.
A szavazás megejtése után az elnök Szoboljevnek adta a szót. Szoboljev azzal vádolta meg a három nyugati nagyhatalmat, hogy a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzésével kísérletet tett Magyarország belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet küldött hivatkozott arra, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, majd utalt a budapesti kormány tiltakozó jegyzékére a vita napirendre tűzése ellen. Vádolta a három nyugati nagyhatalmat, hogy az ENSZ-nél tett lépésével a magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbálja támogatni, amelyek szemben állnak a magyar néppel. Szoboljev hangoztatta, hogy minden kormány szuverén joga, hogy felkeléseket csírájában fojtson el. A szovjet küldött az Egyesült Államok kormányát külön is vádolta, kijelentve, hogy ellenforradalmi célok támogatására 1951-ben külön kongresszusi határozatot hozott. A továbbiakban hangoztatta, hogy a budapesti kormány kénytelen volt fegyveres erőit igénybe venni, és saját maga kérte a szovjet csapatok segítségét is az ellenforradalmi erők felkelésének leverésére. Szoboljev szerint a magyarországi események kapcsán nem lehet az emberi jogok megsértéséről beszélni, és a kormány eljárása nem áll ellentétben a nagyhatalmakkal kötött békeszerződésével.

A budapesti kormány ENSZ-küldöttje útján a Biztonsági Tanács ülése alatt levélben kérte a Tanácstól, hogy részt vehessen a vitában. Az elnök ehhez hozzájárult, kijelentve, hogy a budapesti kormány képviselője csakis szavazati jog nélkül vehet részt a vitán. Amikor az ENSZ-küldött megjelent az ülésteremben, és meg akarta szakítani Lodge ENSZ-küldöttet, az felháborodással fordított hátat a budapesti kormány képviselőjének, és kijelentette, hogy egy olyan ország képviselője, amely nem tagja a Biztonsági Tanácsnak, véleménye szerint nem vehet részt a vitában.

Szoboljev vádjaira Lodge amerikai ENSZ-küldött válaszolt. Alighogy szólásra emelkedett, Szoboljev megszakította, és javaslatot terjesztett elő a Biztonsági Tanács vitájának három vagy négy nappal való elhalasztására. Lodge élesen kifogásolta a szovjet küldött váratlan javaslatát, amely – mint mondotta – teljesen szokatlan volt eddig az ENSZ-ben. A szovjet javaslatot különben a Biztonsági Tanács ugyanabban az arányban vetette el, mint amilyenben a napirendi javaslatot elfogadta.
Lodge a legnagyobb részletességgel foglalta össze a magyarországi szabadságharc közvetlen előzményeit és lefolyását. Ezután leszögezte, hogy az amerikai kormány ebben az ügyben egyetlen kifogásolható lépést sem tett. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyetlen népet sem befolyásol, és ezt a múltban sem tette soha. Az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt, és együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd. Lodge leszögezte azt is, hogy az amerikai népnek a magyar nemzet iránt érzett rokonszenve abból is ered, hogy számtalan amerikai elődje elnyomott országokból származott. Emelt hangon szögezte le Lodge, hogy az amerikai nép életformáját egyetlen más népre sem akarja rákényszeríteni. Az amerikai ENSZ-küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány a dolgokat hajlandó a maga valóságában szemlélni, és csökkenteni rendszabályait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem követel egyebet, csak szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ alapokmánya és a nagyhatalmakkal, tehát a Szovjetunióval is kötött békeszerződése biztosít.

Dixon, Nagy-Britannia ENSZ-delegátusa felszólalásában megindokolta azokat az okokat, amelyek Nagy-Britanniát arra kényszerítették, hogy a magyarországi események megvitatására a Biztonsági Tanács összehívását kérje. A továbbiakban Dixon kijelentette, hogy a szovjet csapatok bevetését a varsói egyezményre való hivatkozással jogosnak feltüntetni próbálják majd a Szovjetunióban, a megállapodásnak azonban egyetlenegy olyan rendelkezése sincs, amely lehetővé tenné a szovjet csapatoknak a szerződést aláíró hatalmak elleni bevetését. A brit küldött elutasította a Szovjetunió ENSZ-küldöttének azt a meghatározását, amelyben a magyar szabadságharcosokat ellenforradalmároknak nevezte. Hangsúlyozta, hogy ami Magyarországon történik, az az egész nemzet megmozdulása a szabadság és a függetlenség visszaállítására.

Cornut-Gentille Franciaország nevében drámai hangon ecsetelte a magyarországi fejleményeket, hangsúlyozva, hogy Magyarországon immár csaknem egy hete peregnek olyan események, amelyek az egész világot felrázzák. Külföldi fegyveres alakulatok gyakoroltak nyomást az ország lakosságára. Magyarország polgárai nem gyakorolhatják elemi jogaikat, és nem élvezhetik az igazi demokrácia gyümölcseit. Hangsúlyozta, hogy kormánya szükségesnek tartotta a vita napirendre tűzésének kérését, mivel erre nyomasztó tény, és erkölcsi kötelezettségei kényszerítették. A magyarországi helyzet rendkívül súlyos, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A francia küldött leszögezte, hogy a szovjet beavatkozás Magyarországon súlyos megsértését jelenti azoknak a jogoknak, amelyeket a nagyhatalmakkal kötött békeszerződés számára biztosított. A francia kormány nem szándékozik más ország belügyeibe beavatkozni, de meggyőződése, hogy a magyar népnek megvan a joga ahhoz, hogy saját maga válassza meg kormányzási formáját szabadon, külső nyomástól mentesen.

Felszólalt a vitában Brilej, jugoszláv ENSZ-küldött is. Hangsúlyozta, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. Kormánya bízik abban, hogy a budapesti kormány és a magyar nép a jelenlegi súlyos helyzetből megtalálja a kiutat, és problémáit az érdekeinek legmegfelelőbb módon oldja meg. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz a vita napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok alkalmazását belügyek megoldására.

Felszólalt még a vitában Kuba küldöttje is. Hangsúlyozta, hogy kormánya már több ízben emelte fel hangját a Magyarországon elkövetett kegyetlenkedések, és az emberi jogok megtiprása ellen. Jelenleg Magyarországon a helyzet sokkal súlyosabb, mint bármikor máskor volt. A küldött visszautasította a szovjet fegyveres beavatkozást, és azt a békeszerződés megsértésének minősítette. A Biztonsági Tanács ülése még tart.

Nagy Imre tegnap este a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Nagy Imre bejelentette, hogy kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről. Nagy hangsúlyozta, hogy senkinek semmiféle bántódása nem lesz a fegyveres harcokban való részvétele miatt.

A magyar hírszolgálati iroda arról számol be, hogy a szovjet csapatok megkezdték a visszavonulást Budapestről.
A brit hírszolgálati ügynökség ezzel szemben azt közli, hogy szovjet tankok támadást intéztek Budapesten a szabadságharcosok két utolsó góca ellen. A támadás a Kilián-kaszárnya ellen irányul, ahol több ezer magyar katona, munkás és diák tartja az állásokat.

Varsó. Hivatalosan bejelentették, hogy Wyszynski bíboros visszatért a lengyel fővárosba. A röviddel ezelőtt szabadlábra helyezett bíborost egyben visszahelyezték prímási funkcióiba.

Kedves Hallgatóink! Híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!