Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

1956. október 25. 6:50 ● 09:24

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi rendkívüli hírmagyarázatunk következik.
Gomulka, a lengyel kommunista párt első titkára és Cyrankiewicz miniszterelnök beszédeit taglalja Sebők Tibor.

Kedves hallgatóink! A mostani drámai napokban, mint már annyiszor a történelem folyamán, a politikai hajszálcsövesség törvényei különös, titkos összeköttetéseket teremtettek a lengyel és a magyar nép között. Budapest utcáin a szabadságért küzdő magyar ifjak lengyel zászlókat is vittek. Honnan kerítették elő, senki sem tudja. A magyar katonai akadémiák növendékei sok tízezer és tízezer főnyi tömegtől kísérve a budapesti Bem-szobrot koszorúzták meg, és szerdán délelőtt Varsó főterén, ahol Gomulka és Cyrankiewicz beszélt a lengyel néphez, a lengyel zászlók mellett magyar zászlók százai lobogtak. Senki se tudja, ki osztotta szét azokat. Nem a párt, nem a kormányhivatalok. A varsói diákok és munkások spontán tüntetésként vitték magukkal a háromszínű magyar zászlókat. A tatárokkal, törökökkel küzdő lengyel keresztes vitézek és a magyar végvári vitézek, Báthory, a nagy lengyel király és Bem, a nagy lengyel hadvezér tradíciói egyszerre elevenné váltak. Lapok, rádiók nem buzdítottak erre, az agitprop irodák nem irányították, mégis a két nép napok és hetek óta ösztönösen együtt él, együtt lélegzik, és együtt cselekszik. Budapest népe figyeli, mi történik Lengyelországban, és Varsó, mint valami érzékeny membrán reagál minden hírhullámra, amely Budapestről érkezik. Valóban ma is közös sorsproblémák állnak a két nemzet előtt, mint az aranyhordák vagy a cári kozákezredek támadó hadjáratai idején. A közös ellenség a szovjet imperializmus egy időben telepedett rá a két országra. Most egyszerre keresi a két nép az új utakat, a függetlenség útját.

Kedves hallgatóink, ebben a helyzetben rendkívül fontos a magyar közvélemény számára, hogy gyorsan és hitelesen tudja meg, mit mondanak a lengyel népnek azok a vezetők, akik a szovjet diktátorok minden tiltakozása és parancsa ellenére a varsói kormány és párt élére kerültek. Gomulka, Cyrankiewicz és a többiek, tudjuk, kommunisták. Hruscsovék mégsem akarták őket hatalomra engedni, mert Gomulkáék a forrongó országban forradalmi jelszóval jöttek. A lengyel függetlenség, az országok közti egyenjogúság, a lengyel öncélúság követelésével. Egy héten keresztül tartott a harc Moszkva és Varsó között. A sok töredékhírből világosan összeállítható azoknak az izgalmas óráknak története, amikor Hruscsov és társai betörtek a varsói párt Politbürójának üléstermébe. Ugyanazokban az órákban Rokosszovszkij szovjet marsall csapatai már koncentrikus előnyomulásban voltak a lengyel főváros felé. A lengyelek mozgósítással válaszoltak. A lengyel munkásság és ifjúság a szovjet beavatkozás hírére megmozdult. Rokosszovszkij csapatai megtorpantak a belső védelmi övezet előtt, és Gomulkáék a néphangulatra hivatkozva megtagadták az engedelmességet Hruscsovnak. De még hétfőn és kedden is sok helyen ugrásra készen álltak a szovjet marsall csapatai. A válság csak most tisztázódott. Cyrankiewicz miniszterelnök és utána Gomulka a varsói főtéren hirdették ki, hogy Hruscsov és a moszkvai társdiktátorok véglegesen meghátráltak. Kötelezettséget vállaltak, hogy legkésőbb péntekig a Rokosszovszkij parancsnoksága alatt álló hadosztályok visszatérnek kaszárnyájukba. Rokosszovszkij marsallt kitették a lengyel Politbüróból. Egyelőre még megmarad a lengyel hadügyminiszteri székben, de melléje állították helyettesként Spychalski tábornokot, akit a sztálini tisztogatások idején Gomulkával együtt elcsaptak és becsuktak. Gomulka bejelentette, hogy a lengyel hadsereg a jövőben kizárólag a lengyel kormány fennhatósága alá tartozik és Rokosszovszkij addig is, amíg marad, a lengyel kormány parancsainak tartozik engedelmeskedni. A lengyelek tehát megnyerték a nagy mérkőzés első menetét. Hruscsovék most már csak arra törekednek, hogy fékezzék a szovjetellenes hangulatot, amely Varsó után most már elemi erővel tört ki lengyel vidéki ipari központokban is. Moszkva most már hajlandó új kereskedelmi egyezményt kötni Lengyelországgal. Az eddigi kizsákmányoló gyarmati parancsosztogatás helyett most már az egyenjogúság alapján akar tárgyalni. Talán még arról a félmilliárd dollárról is hajlandó lesz a szovjet kormány tárgyalni, amelyet a Németországból kifacsart jóvátételből Lengyelországnak kellett volna átengedni, amit azonban a szovjet egyszerűen elsikkasztott. Talán azokról a gyárakról is hajlandó lesz Mikoján szót ejteni, amelyeket a világháború után azon a címen szereltek le és hurcoltak el Lembergből és más lengyel városokból, hogy azok német tulajdonban voltak. Ugyanaz történt akkor Lengyelországban, mint Magyarországon is, a szovjet kifosztotta a szövetségest éppúgy, mint az ellenséget. Szó lehet talán a lengyel szénről is, a millió és millió tonnáról, amely átgördült a szovjet határon minden fizetség nélkül. Abban az időben, amikor Lengyelország újjáépítéséhez égető szükség volt minden tonna szénre, minden dollár külföldi valutára.
Igen, a szovjet most egyszerre kölcsönt ajánlott Lengyelországnak, gabonát kínált az élelmezési válság enyhítésére. Gomulka egy lengyel küldöttség élén Moszkvába készül. Ezúttal először egy népi demokrata küldöttség nem parancsok átvételére állít be a Kremlbe, hanem az egyenjogúság alapján listát visz magával a lengyel nép kívánságairól.

Kedves hallgatóink, ezeket a tényeket tudomásul kell vennie a magyar közvéleménynek. Gomulkáék nem a lengyel munkások ellen rendeltek el statáriumot, hanem Rokosszovszkij páncélosai ellen vonultatták fel a rendelkezésükre álló csapatokat. A poznani felkelőkről nem mint ellenforradalmi banditákról beszéltek, hanem mint a lengyel munkásság bátor képviselőiről, akik jogos panaszokat terjesztettek elő. Gomulka kézlegyintéssel intézte el azt az ostoba moszkvai lemezt, hogy nyugati imperialista kémek vitték az utcára a tüntető munkásokat. Azt mondotta, egy ország munkásosztályát nem mozdíthatják meg külföldi ügynökök. Gomulka elcsapatta Mincet, a lengyel Gerőt, és nem engedte mikrofon elé. És most megígérte, hogy kiseprik az állásukból a tehetetlen vezetőket. A lengyel vezetők nem könyörögtek a lázongó munkásokkal szemben szovjet páncélosokért, hanem a dolgozók támogatásával szembeszálltak a szovjet páncélosokkal. A szovjetnek csak az erő imponál. Ezért hátrált meg Hruscsov a lengyel munkásság előtt. Magyarországon a munkásság, az egyetemi ifjúság, az ifjúmunkások éppoly hősök voltak, mint a lengyelek. De Magyarországon árulás történt. Legfelül árulták el a magyar dolgozók ügyét. Még nem tudjuk, milyen fordulatot vesznek az események Magyarországon, de mindazoknak, akik most Magyarországon a szovjet páncélosok véres kerekei mögött próbálnak irodáikba visszalopakodni, mindazoknak, akik a pesti rádióban nyöszörögve a munkások forradalmi tüzét óhajtják oltogatni ahelyett, hogy ezt a forradalmi erőt az ország érdekében hasznosítanák, emlékeztetjük Gomulka szavaira, amelyeket pár nappal ezelőtt Hruscsov arcába vágott: amelyik kormány nem bírja a munkások bizalmát, nem méltó arra, hogy hatalmon maradjon.

Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunkat hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-25 6:50
Hossz0:09:24
CímNemzetközi hír- és helyzetmagyarázat
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-10-25 6:50
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3