Nemzetközi sajtószemle

Kedves hallgatóink, most nemzetközi sajtószemlénk következik.

A külföldi sajtó - a kommunisták kivételével - mély rokonszenvvel emlékezik meg a magyar nép hősi szabadságharcáról. Ugyanakkor felháborodva utasítja vissza a szovjet kormány magatartását és a Vörös Hadsereg orvtámadását a magyar függetlenség és szabadság ellen. A tegnapi és a ma reggeli lapok, noha a közben feszültté vált szuezi helyzet az újságok hasábjain az első helyet foglalja el, fontos és jelentős részleteket közölnek a szovjet hadjárat megindításáról a magyar nép áldozatos küzdelméről, és azokról a segélykiáltásokról, amelyek az éter hullámain még mindig felfoghatók.

Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja, vezércikkében súlyosan megbélyegzi a Szovjetunió magatartását Magyarországgal szemben. Megható szavakkal emlékezik arra az áldozatos küzdelemre, amelyet a nép szabadságáért és önálló nemzeti létéért kifejtett. Idézünk egy részt az Osservatore Romano vezércikkéből:
A magyar tragédia folytatódik. A népet, amely igazi életformája, szabadsága és az emberi méltóság védelme érdekében felkelt, tűzzel és vassal pusztítják. Olyan új igát igyekeznek ismét nyakára rakni, amelyet harcával éppen lerázni akart. Azt a rendszert kívánják ágyúkkal és harckocsikkal visszaállítani, amelyet az egész lakosság visszautasított. A világtörténelemben nincs még egy olyan esemény, amely ezt a kegyetlen epizódot elhomályosíthatná. Ha voltak is hasonló esetek, csak ritkán fordultak elő, és egészen biztosan nem hajtották végre ilyen széles területen. E förtelmes tettet semmiféle magyarázkodás nem igazolja.

A tegnap esti svéd lapok is részletes és bő magyarázatot fűznek a magyarországi szovjet beavatkozáshoz. A skandináv népek, amelyek mindig az erőszak ellen, az emberi szellem megnyomorítása és a test kizsákmányolása ellen emeltek szót, ebben az esetben is az elemi felháborodás hangján írnak a szovjet hadsereg gyalázatos szerepléséről. A Stockholmban megjelenő Expressen című esti lap azt fejtegeti, hogy a szovjet beavatkozás nem csak embertelen, hanem álnok és gonosz is volt. Idézünk:
Az oroszok magyarországi beavatkozásának utolsó felvonását nem csak a véres csapások, de olyan hamisság és cinizmus is jellemzi, amelynek nincs párja napjainkban. Macska-egér játék volt, amely bizonyos fázisaiban Hitlernek a csehszlovák elnökkel szembeni magatartására emlékeztet. Arra a bizonyos 1939. március 14-ére és 15-ére, amelyet a svéd szakértők a náci módszerek egyik legszörnyűbb példájának neveztek. Az 1939-es berlini konferencia nagyon hasonlít arra a konferenciára, amely Budapesten zajlott le. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka tárgyalások folytak a magyar fővárosban Magyarország szabadságának ügyéről. A tárgyalófelek egyfelől a kommunista Nagy kormányának képviselői. Annak a kormánynak a képviselői, amely fokozatosan mind jobban demokratikus kormányzattá, és mind kevésbé kommunista hatalommá vált. A másik oldalon orosz tábornokokat látunk, akik sietve jöttek a magyar fővárosba. E tárgyalásokat akkor folytatták, amikor az orosz katonai erők már beáramlottak az országba. A magyarok ennek ellenére mégis azt remélték, hogy többé-kevésbé kielégítő megoldás születik majd. Ezen az éjszakán azonban, miközben a tárgyalások még folytak, az oroszok kijátszották utolsó kártyáikat, a gépfegyvereket, a harckocsikat és a lökhajtásos repülőgépeket. A magyar tárgyalófeleket minden további nélkül letartóztatták. Maléter tábornok hadügyminiszter a hírek szerint eltűnt, ami szovjet nyelven annyit is jelenthet, hogy megölték és a Vörös Hadsereg Quisling-kormányt helyezett hivatalába a kommunista Kádár János vezetésével. A magyar tragédia utolsó fejezetét a szovjet lökhajtásos gépek és gránátvetők határozzák meg, és közben a nyugati demokráciák sajnálatos módon megosztva állnak e pillanatban. Magatartásuk a Magyarországon lejátszódó szörnyűség pillanatában jelentős lehet a jövő szempontjából, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni!
A svéd lap azután az Egyesült Nemzetek Közgyűléséről és annak határozatáról ír, külön elemezve a szavazástól tartózkodó államok magatartását. Megjegyzi, hogy Finnországot a Szovjetunióval kötött barátsági és segélynyújtási szerződése kényszerítette a tartózkodásra. Jugoszlávia állásfoglalása érthetetlen, kétértelmű, minthogy Jugoszlávia pozitívan fogadta a Kádár kormányt, de ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy orosz csapatokat vetettek be Magyarországon.

A Hágában megjelenő Telegraph véleménye így hangzik:
Teljesen elviselhetetlen számunkra, hogy tehetetlenül kell, végignéznünk mi történik ma a magyar néppel. Ez a szörnyűség nem maradhat büntetlenül!

Az Amszterdam Algemeen Handelsblad kommentárjában így vélekedik:
Jövendő történetírók november 4-ét a Szovjetunió szégyennapjának fogják nevezni.

A szocialista Het Vrije Volk a következőket jegyzi meg:
A Szovjetunió árulása Magyarország ellen égbekiáltó! Budapest Európa vérző szíve lett.

A Genfben megjelenő francia nyelvű, La Suisse felveti a kérdést, vajon lesz-e egy jövendő Hruscsov, aki a mai szovjet vezető réteg rettenetes bűneit megbélyegzi, miként Hruscsov megbélyegezte Sztálin bűneit? Mi a különbség - írja a genfi lap - a mai kollektív vezetőség és Sztálin diktatúrája között?

A Basler Nachricten arról ír, hogy Szovjetunió mindenképpen meg akarja tartani magyarországi hatalmi helyzetét. Ennek érdekében vérbe folytja a magyar nép szabadságvágyát, amely mélyen gyökerezik annak nemzeti jellegében. A lap így folytatja:
A Szovjetunió arra kényszerül, hogy egész világ előtt nyilvánvalóvá tegye, a szovjetrendszert valamennyi leigázott nép a leghatározottabban visszautasítja, és ez a rendszer csak akkor állhat fenn, ha a Vörös Hadsereg szuronyai támogatják.

A Gazette de Lausanne éles szavakkal bélyegzi meg a szovjet katonai hatóságok viselkedését a Nemzetközi Vöröskereszttel szemben. Azt követeli Moszkvától, hogy haladék nélkül engedje be a gyógyszereket, élelmiszereket és ruhaneműeket. A lap kijelenti:
A felkelés leverése nem nyújt jogot Moszkvának, hogy a sebesültek ellátását megakadályozza.

A magyarországi szovjet fegyveres beavatkozás az ázsiai országokban is nagy visszhangot keltett. A Tokióban megjelentő Asahi Evening News rámutat azokra a gonosz mesterkedésekre, amelyekkel a szovjet kormány lépéseit kísérte. A szovjet kormány először támogatta Nagy Imre kabinetjét, utána pedig erőszakkal tört e kormány megdöntésére. A japán lap részletesen kommentálja Nagy Imre utolsó nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy a szovjet hadsereg Budapest ellen indul és Magyarország demokratikus kormányzatának megbuktatását készíti elő.

Egy Fülöp-szigeti orgánum, a Manila Chronicle, arra figyelmeztet, hogy úgy látszik, Magyarországon egy új vörös terror van kialakulóban. Egyelőre bizonytalan, hogy Moszkva véget vet-e csapatai erőszakos cselekedeteinek, és teljesíti-e az Egyesült Nemzetek felhívását? - kérdi a lap. A kilátások nem nagyon biztatóak.

Kedves hallgatóink, nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük.