Rendkívüli hírmagyarázat

1956. november 12. 9:11 ● 04:09

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Rendkívüli hírmagyarázatunk következik. Egy úgynevezett törvényerejű rendeletről akarunk szólni, amelynél veszélyesebb és felháborítóbb iratot aligha szövegeztek még meg.

Kedves hallgatóink, Kádár János vasárnapi beszédében sok mindent megfogadott. Többek között megígérte, hogy ezentúl csak az igazat fogják mondani, és a nép érdekében fognak cselekedni. Kifejtette, hogy senkit nem vezethet a bosszúállás szelleme, és ezt nem fogják eltűrni semmiféle helyi szervnél és beosztottnál. Hogy ezeknek a megnyugtatásokra szánt ígéreteknek nagyobb súlyt adjanak, Münnich Ferenc, akire a kommunista rendszer fegyveres erejét bízták, kiadta második számú utasítását, amely megállapítja, hogy a szabadságharcosok között csak kis számban vannak fosztogatók és rendbontó elemek. Münnich aggodalommal figyelmeztet arra, hogy a fegyveresek elleni eljárásban az ő karhatalmai szerveik, ezek alatt nyilván az újjászervezett ÁVH-t kell érteni, túllépik a törvényesség kereteit. "Nem engedünk semmiféle bosszúállást és törvénytelenséget - így mondotta Münnich Ferenc, sőt - egyenesen humánus eljárást követelünk a rendfenntartó szervektől." A két hivatalos nyilatkozattal egyidejűleg azonban megjelent egy harmadik utasítás is, egy törvényerejű rendeletnek nevezett dokumentum a büntetőeljárás egyszerűsítéséről. Ez a rendelet különféle cselekményekre, sőt e cselekmények kísérleteire is megszünteti az eddigi törvényes eljárást. Véget vet annak az előírásnak, hogy az ügyésznek vádiratot kell készíteni, véget vet annak, hogy a bíróság a tárgyalásra határnapot tűz ki, és idézéseket bocsát ki. Az ügyész a tárgyaláson szóbelileg terjeszti elő a vádat, a vádlott tehát ott tudja meg, hogy mivel is vádolják. Védőről szó sincs. A vádlott ott áll a bíróság előtt tájékozatlanul, a védelem legkisebb lehetősége nélkül. A rendelet szerint elegendő, hogy megvádolják például fosztogatással vagy lőfegyver használatával, vagy ennek csak kísérletével is. Elég, ha az előállító nyomozó szerv, az ÁVH, vagy utódja azt állítja, hogy a vádlottat tetten érte. Sőt, még ezt sem kell. Elég, ha valaki bosszúvágyból, vagy gyűlölködésből bevádol valakit, és egy bűncselekmény megkísérlését tanúvallomásával valószínűsíti. Az ügyész szóbelileg vádol, mielőtt a vádlott még csak magához térhetne, a bíróság már ítél, a hóhér ott áll az ajtó előtt, és a vádlottat perceken belül meggyilkolhatják. Ez a törvényesség, amelyet Kádár és Münnich bejelentett? Ez a nép érdeke? Ezzel képviselik az igazságot? Így akarja Kádár és Münnich a lelkeket megnyugtatni? Így akar szavának hitelt szerezni, hogy egyik rendelet pontosan az ellenkezőjét tartalmazza annak, mint a másik? A külföld felháborodva és elszörnyedve követeli a magyarországi terror megszüntetését. Ezzel a rendelettel a húszas évek szovjet CSEKA-módszereinek alkalmazásával akarják üdvözölni az ENSZ-megfigyelőket, vagy a rendelet miatt nem akarják őket beengedni az országba? A mai forradalmi időkben az őrülettel határos ilyen apparátust annak az ÁVH-nak kezére adni, amelyről maga Kádár azt mondotta, hogy a rend és béke érdekében fel kell oszlatni. Guillotine-t állítanak fel, és ugyanakkor rendet, békét és nyugodt termelést hirdetnek. Egy emberélet nem ér meg annyit, hogy a törvény szerinti előírások betartásával legalább nyolc napig fontolják meg, kihirdetnek-e egy halálos ítéletet? Ha Kádárék valóban békét, rendet és nyugalmat akarnak, első kötelességük, hogy ezt a CSEKA-rendeletet haladéktalanul hatályon kívül helyezzék.

Rendkívüli hírmagyarázatunkban egy elképesztő rendeletről szóltunk.

Információk

Adásba került1956-11-12 9:11
Hossz0:04:09
CímRendkívüli hírmagyarázat
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-11-12 9:11
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3