11:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 11 óra. Híreket mondunk.

Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése ma délután fél ötkor folytatja a magyarországi helyzet vitáját. Olaszország, Írország, Kuba, Pakisztán és Peru küldöttje a tegnapi ülésen határozati javaslatot nyújtott be, amely népgyilkosság bűntettében marasztalja el a szovjet kormányt. Az öt ország véleménye szerint a szovjet kormány a magyarországi agresszióval nem csak az ENSZ alapokmányát, és a magyar békeszerződést sértette meg. A szovjet csapatok magyarországi vérengzései népirtásnak tekintendők.
Az öthatalmi javaslat értelmében az ENSZ felszólítaná a szovjet kormányt csapatainak azonnali visszavonására Magyarországról. Emellett indítványozzák szabad választások tartását az ENSZ felügyelete alatt, és a magyarországi szovjet agresszió kivizsgálását az ENSZ által küldött megfigyelők révén. Az olasz nagykövet kijelentette a közgyűlés tegnapi gyűlésén, hogy szükséges egy nemzetközi rendőri erő kiküldése is Magyarországra. Olaszország ebben az értelemben javaslatot tesz majd.
Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése ma tárgyalja azt az amerikai javaslatot is, amely felszólítja a Szovjetuniót, hogy ne akadályozza meg a nyugati élelmiszer és gyógyszersegélyek megérkezését Magyarországra. Az amerikai javaslat szerint a Szovjetuniónak azonnal meg kell szüntetnie a magyar nép elleni és a nemzetközi jogba, valamint erkölcsbe ütköző cselekményeit.
Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tegnap felhívta a budapesti kormány képviselőjét, sürgesse a döntést megbízóinál az ENSZ megfigyelők bebocsátása érdekében Magyarországon. Az ENSZ-megfigyelőknek szabad mozgást kell biztosítani.
Hammarskjöld tegnap háromnegyed órás megbeszélést folytatott Kéthly Annával, a Nagy Imre kormány államminiszterével.

Az ENSZ tegnapi Közgyűlésén Kuba, Nemzeti Kína, Írország, Hollandia, Spanyolország, Mexikó és Ecuador küldöttje súlyosan megbélyegezte a magyarországi szovjet beavatkozást.
A budapesti Kádár klikk képviselőjének, Szabó Jánosnak felszólalását a közgyűlés tüntető, néma csendben hallgatta végig.
A tegnapi ülés egyik meglepetése Indonézia, Burma, Laosz és Ceylon küldötteinek felszólalása volt. A nagy ázsiai országok képviselői kijelentették, hogy a legélesebben elítélik a szovjet beavatkozást a magyar belügyekbe és támogatják a magyar függetlenséget.

India küldötte ugyancsak hangoztatta, hogy a magyar helyzet súlyos gondokat okoz Indiának, és elismerte, hogy a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért küzd. India reméli, hogy a Szovjetunió kivonja csapatait Magyarországról. Feltűnést keltett a lengyel küldött felszólalása, aki hangoztatta, hogy a lengyel nép mély rokonszenvvel figyelte a magyar helyzet alakulását. A lengyel küldött kijelentette, hogy a közgyűlés hétfői ülésén azért szavazott a Szovjetuniót elmarasztaló amerikai javaslat ellen, mert nem akart beavatkozni az akkor folyamatban lévő szovjet-magyar tárgyalásokba a szovjet csapatok visszavonásáról. A határozat több pontját a lengyel kormány is magáévá teszi.

Bulganyin szovjet miniszterelnök megválaszolta Eisenhower elnök levelét a szovjet csapatok Magyarországról való visszavonása tárgyában. Bulganyin válaszában azt állítja, hogy kizárólag a Szovjetunióra és a szovjet csapatok állított magyarországi bábkormányra tartozik, mikor vonják ki a vörös hadsereg csapatait az országból. Bulganyin válaszában utal arra, hogy a szovjet kormány az október 30-án meghirdetett nyilatkozat alapján áll, amely közvetlenül a magyarországi szovjet beavatkozás előtt kimondotta a kelet-európai országok függetlenségének elvét.

Eisenhower elnök november 5-i levelében az emberiség és a béke nevében a szovjet csapatok azonnali kivonását kérte Magyarországról. Az amerikai elnök szerint a vörös csapatok magyarországi agresszióját csak súlyosbította az a körülmény, hogy a támadásra akkor került sor, amidőn tárgyalások folytak a magyar kormány és szovjet megbízottak között a csapatok kivonásáról.

A magyarországi helyzetről beérkező jelentésekből az a kép alakul ki, hogy a szabadságharcosok ellenállása a főváros számos pontján, valamint az ország különböző részeiben tovább tart. Szabadságharcosok működnek a Várban, a II. kerületben, Újpesten, Kőbányán, a XIII. kerületben, Pesthidegkúton, a Rákosrendező pályaudvar környékén, a Nyugati pályaudvar környékén, a Maglódi úton és a harc tegnap fellángolt a Nagykörút különböző pontjain is. Budapesten a helyzet válságos, és a város számos ponton ég. Az élelmiszerkészletek kimerülőben vannak, és a villany, valamint a vízszolgáltatás több kerületben szünetel. A város gyógyszerkészletei kifogytak. Az utcákon tegnap a szabadságharcosok plakátjai voltak láthatók. A szabadságharcosok a plakátokon nem ismerik el a Kádár-klikket Magyarország törvényes kormányának, és a szovjet csapatok azonnali kivonulását követeli.
A vidékről harcok hírei érkeznek Dunapentele körzetéből. Állnak a harcok a komlói erdőben, a Mecsek hegységben, a Bükkben és az ország délkeleti részében több helyen is. A vasutas és bányászsztrájk tegnap úgyszólván teljes volt. A Kádár-klikk a Budapesti rádió hullámhosszán kétségbeesett felhívásokat intéz a dolgozókhoz a munka felvételére.

A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője bejelentette, hogy Ausztriában legalább 15 vöröskeresztes társaság küldöttei várnak arra, hogy segítséget nyújtsanak a magyar lakosságnak. Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Anglia, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lichtenstein, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország és Svájc vöröskeresztes szervezetei készen állnak a segélynyújtásra. A Nemzetközi Vöröskereszt különbizottságot alakított, hogy a különböző államok egyesületeinek munkáját egybehangolja.
A Bécs melletti Schwechat raktáraiban 5000 mázsa élelmiszert és 200 mázsa gyógyszert halmoztak fel. A szovjet csapatok parancsnokságának tilalmi rendelkezése miatt ezek a készletek mind ez ideig nem juthattak el Magyarországra.

New Yorkban tegnap este 15000 ember ült össze, hogy tiltakozzék a szovjet hadsereg brutális magyarországi beavatkozása ellen. A gyűlésen, amely igen izgatott légkörben folyt le, az amerikai közélet több vezető személyisége megjelent. A gyűlésen beszédet mondott Harriman volt moszkvai nagykövet, New York állam kormányzója. Hangoztatta, hogy amíg Magyarország el nem nyeri szabadságát, az Egyesült Államok szabadsága sincs biztonságban. Schnitzler szakszervezeti delegátus a 15 milliós Amerikai Egyesített Szakszervezeti Szövetség megbízottja felhívást intézett a világ minden államához, hogy szakítsa meg kulturális és gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval. Arra kérte az amerikai kormányt, hogy mindaddig ne vegyen részt kormányfői értekezleten a Szovjetunióval, amíg Moszkva ki nem vonja csapatait Magyarországról.

A gyűlésen felszólalt továbbá Kéthly Anna, a magyar szociáldemokrata párt elnöke, és Nagy Imre kormányának egyetlen szabad földön tartózkodó tagja. Kéthly Anna a magyar ifjúság áldozatkészségére és az egész nemzet szenvedéseire rámutatva az ENSZ sürgős segítségét kérte. A gyűlésen felszólalt ezután Varga Béla, a New Yorkban székelő Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke, majd egy soproni diák, aki vasárnap még Sopronnál társaival együtt részt vett a fegyveres ellenállásban. Felszólalt végül Tolsztoj, a nagy orosz író Amerikában élő leánya is, aki az orosz katonákhoz intézet üzenetet és felhívta őket, hogy ne az elnyomottak ellen, hanem azok mellett fogjanak fegyvert.

Meany az Egyesült Amerikai Szakszervezetek elnöke, táviratban felhívta Eisenhower elnököt, hogy torolja meg a magyarországi szovjet agressziót. Az egész művelt világ megvetéssel és felháborodással nézi - hangzik az amerikai szakszervezeti vezető távirata - hogy a szovjet csapatok páratlan kegyetlenséggel tiporják Magyarországon az alapvető emberi jogokat. Meany felszólította az amerikai kormányt, hogy az Egyesült Államok szakítsa meg a kulturális, tudományos és technikai kapcsolatokat a szovjet diktatúrával. Akadályozza meg, hogy a magyarországi áruló kommunisták képviselethez jussanak az ENSZ-ben. Végül hasson oda, hogy az ENSZ ünnepélyesen marasztalja el a szovjet kormányt a magyarországi agresszió miatt.

Az angol alsóház jóváhagyta a brit kormány eljárását a Közel-Keleten. A törvényhozók 320 szavazattal 262 ellenében elutasítottak egy, az ellenzék részéről beterjesztett bizalmatlansági indítványt.

Ben Gurion izraeli miniszterelnök tegnap esti rádióbeszédében váratlanul bejelentette, hogy Izrael az ENSZ nemzetközi haderejének megérkezése után hajlandó visszavonni csapatait a Sínai-félszigetről.

Híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!