A nemzet és a kormány történelmi feladatairól

Kedves hallgatóink, a magyar szabadságharc döntő óráit éljük. Most dől el évtizedekre a magyar nemzet sorsa. Az előttünk álló történelmi feladatokról szól most önökhöz Gellért Andor, a Szabad Magyarország Hangja főszerkesztője.

Kedves hallgatóim! Az események drámai gyorsasággal kergetik egymást. A magyar szabadságharc, amelyet egy nyugati publicista a huszadik század legnagyobb csodájának nevezett, új és súlyos próbatétel elé került. A nemzet győzött, széttörte láncait, és forró szívvel keresi helyét a Nap alatt, a szabad népek társaságában. Abban a pillanatban, amikor feléje áramlik a világ csodálata, amikor millió és millió segítő kéz nyúl feléje nyugatról kelet..., keletről páncélkocsik és harci repülőgépek moraja hallatszik. Az elmúlt 24 órában három irányból újra szovjet csapatok özönlenek az országba. A hírek szerint azokat a szovjet hadosztályokat, amelyek a Magyarország elleni agressziót megkezdték, kivonják az országból. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok erkölcsi ereje úgy látszik megrendült. A békés magyar munkások, csillogó szemű fiatalok, védtelen magyar nők és gyerekek elleni embertelen harc a szovjet katonák egy részében szinte lázongó reakciót váltott ki. Ezért kicserélik őket, új csapatokat hoznak a helyükre. A szovjet militarizmus ökle újra fenyegetőleg emelkedik az ország fölé. A kormány történelmi feladata, hogy a magyar nép nevében felemelje szavát a megindult katonai invázióval szemben.
Kedves hallgatóim! A Budapesten ülésező Minisztertanács ebben a válságos helyzetben nagy horderejű nyilatkozatot tett. Mindenekelőtt felszólította a budapesti szovjet nagykövet útján a Szovjetunió kormányát, hogy azonnal vonja vissza a Magyarországra benyomult szovjet alakulatokat. Közölte a kormány, hogy rögtöni hatállyal felmondja a Varsói Szerződést, amellyel eddig a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását formalisztikusan megindokolták. Közölte, hogy Magyarország a jövőben a hatalmi blokkok között semleges kíván maradni. Egyúttal az Egyesült Nemzetekhez fordult, és az ország semlegességének védelmére az Egyesült Nemzetek segítségét és a négy nagyhatalom: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió garanciáját kérte. Ugyanazt a garanciát, amely Ausztria semlegességét is biztosítja. A Minisztertanács elnöke, aki most a külügyminisztériumot is vezeti, erről a lépésről hivatalosan tájékoztatta a Budapesten akkreditált követeket és nagykövetet, valamint az Egyesült Nemzetek főtitkárát is. Kérte, hogy az Egyesült Nemzetek most összehívott közgyűlésének napirendjére a magyar kérdést soron kívül tűzzék ki. Ez az elhatározás alapvető fordulatot jelent a magyar külpolitikában. A magyar Minisztertanács elnöke diplomáciai lépésével egyidejűleg drámai hangú beszédet mondott, amelyben a tornyosuló veszélyekkel szemben a nemzeti egység megteremtését kérte.
Kedves hallgatóim! Ebben a helyzetben az első kérdés: milyen erkölcsi és politikai joga van a mai miniszterelnöknek, hogy a nemzet egységét és bizalmát kérje? Néhány nappal ezelőtt e mikrofonon keresztül felhívtuk a figyelmet arra a megdöbbentő árulásra, amelyet a szovjet csapatok segítségül hívása jelentett a szabadságharc kirobbanásának pillanatában. Felvetettük, hogy ezért az akcióért a jelenlegi miniszterelnököt is súlyos felelősség terheli. Azóta Nagy Imre miniszterelnök szüntelen erőfeszítéseket tesz, hogy e vád alól tisztázza magát, és a népárulás szörnyű tettéért a felelősséget két elődjére: Gerő Ernőre és Hegedüs Andrásra hárítsa. A vitát mi innen, több száz kilométer távolságból, és a mai tragikus körülmények között nem tudjuk eldönteni. A nagy pörben az ítéletet egy nyugodtabb időszakban a nemzet, vagy talán csak a történelem fogja kimondani. Ma, e végzetesen komoly órákban, nem is foglalkozhatunk túl sokat ezzel a vitával. A nemzeti egységre, amelyet a miniszterelnök kért, történelmünk során valóban soha olyan szükség nem volt, mint most. A nemzeti egység előfeltételei sok tekintetben megvannak. A szabadságharc győzelmes rohamának első szakaszában halálos csapást mért a kommunista rendszerre. Kitörte a diktatúra fogait, szétverte a rendszer leggyűlöltebb intézményét, az ÁVH-t. A kommunista párt szétbomlott. Óriási eredmények ezek, bár a forradalmi fejlődés még nem jutott el logikus befejezéséhez. Sok elintézetlen probléma vár megoldásra, sok sajgó seb gyógyításra. Többek között a szabad választások döntő fontosságú kérdése. A teljes szabadság nagy álmát a nemzet belpolitikai síkon nem tudta elérni. De a szabadság felé vezető úton tornyosuló akadályok tekintélyes részét a barikádok szabadságharcosai szétrobbantották. Ha a nemzetnek sikerül az eddig elért eredményeket megtartani és konszolidálni, a teljes szabadság nagy eszménye a realitások világába nyomul előre.
Kedves hallgatóim! Ezt a nagy és örök célt ebben a pillanatban nem belső hazai kérdések, hanem egy külső támadás, a szovjet nagyhatalomnak az ország belügyeibe való újabb beavatkozása és agressziója veszélyezteti. A szabadságharc már kivívott eredményei, a nemzet sorsa ma attól függ, milyen erővel és elszántsággal, mennyire egységesen lép fel a nemzet a szovjet beavatkozással és erőszakos fenyegetéssel szemben. A miniszterelnök különböző nyilatkozataiban a szabadságharc sok nagy kérdéséről hallgatott, amit mondott, nem volt minden tekintetben kielégítő. De megállapítható, hogy a kormányának e nehéz helyzetben kifejezésre juttatott külpolitikai programja nagy részben kielégíti azokat a követeléseket és célkitűzéseket, amelyeket a magyar szabadságharc képviselt. Nincs egyetlen magyar ember, aki ne követelné a szovjet csapatok azonnali visszavonását. Az egész nemzet követeli a ránk kényszerített varsói paktum felmondását, amelyet a szovjet agresszió amúgy is már rongyokká tépett. A nagy távolságokra egymástól függetlenül hozott nemzeti tanácsok határozatai, a nemzet minden rétegéből felszakadó program egyöntetűen követeli Magyarország semlegességének kihirdetését. A nemzet ezekkel a kívánságokkal helyes történelmi érzékkel nemcsak Magyarország békéjének, hanem a világ békéjének is szolgálatot tett és megkönnyítette a szovjet kormány részére az új helyzethez való alkalmazkodást. Nincsenek szemben álló pártok és orientációk. Külpolitikai vonalon a nemzet oly egységes, mint történelme során talán még soha. A nagy kérdés és próbatétel az, hogy milyen őszinteséggel és eltökéltséggel, milyen erővel és bátorsággal hajlandó a miniszterelnök és a kormány fellépni a magyar követelések érdekében a tárgyalóasztalnál, és ha szükséges, a harctereken is. A kormány új külpolitikai programjának meghirdetése mellett a legutóbbi 24 órában kialakult politikai fejlődés is alkalmas arra, hogy a nemzeti egység valósággá váljék. A rádióban elhangzott Kovács Bélának, az újjászületett Független Kisgazdapárt vezérének nyilatkozata, amelyben bejelenti, hogy támogatja a kormányt, és részt vesz munkájában. Kéthly Anna, aki a Szociáldemokrata Párt nevében, Bécsben tárgyalt a Szocialista Internacionáléban, olyan kijelentést tett, amely nyitva hagyja az utat a Szociáldemokrata Párt bekapcsolódására. Ha ez megtörténnék, ez lenne az első eset, hogy a moszkvai XX. pártkongresszus óta egy ország szociáldemokrata pártja hajlandó olyan kormányban részt venni, amelyben a kommunista párt is helyet foglal. Mindezek a nemzeti egység gondolatának dinamikus érvényesülését jelentik.
Kedves hallgatóim! A nemzet a történelmi időkhöz méltó együttműködési készséget, politikai felelősségérzetet, mérsékletet és áldozatkészséget mutat. Ugyanezt várja a kormánytól és a kormány elnökétől is. Minden félreértés és nagyon is érthető bizalmatlanság megszüntetésére, Nagy Imrének tiszta vizet kell öntenie a pohárba. Nincs idő egy ellen-szalámitaktikára a kormány összetételének fokozatos megváltoztatására. Egyetlen elhatározással ki kell emelni a kormányból mindazokat az elemeket, amelyek puszta jelenlétükkel a sztálinista múltra emlékeztetnek, el kell távolítani azokat, akiknek puszta neve is kihívás a nemzet ellen. Senki sem érti, hogy maguk a sztálinista terheltségű kormánytagok nem érzik meg az idők változását, de ha nem érzik meg, meg kell velük értetni. A személyek programokat, politikai célokat és elkötelezettségeket jelentenek. A sztálinista kormánytagok annyiszor nyújtottak be a nemzetnek hamis és fedezetlen váltókat, hogy most minden fogadkozásuk mellett is a jelenlegi kormány hitelét teszik tönkre. Ha a változások gyorsan megtörténnek, akkor valóban megszülethetik az a nemzeti egység, amelyet a kormányfő kért, amely a mai történelmi időben egyedül adja meg a kormánynak az erőt és biztonságot, hogy akár a tárgyalóasztal mellett, akár a legnehezebb körülmények között is, biztosítsa az ország külpolitikai függetlenségét, amelyért tízezrek adták életüket.

Szignál

Kedves hallgatóink! Gellért Andor a Szabad Magyarország hangjának főszerkesztője szólt önökhöz a nemzet és a kormány történelmi feladatairól.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Szünetjel