08:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 8 óra. Híreket mondunk.

Az ENSZ közgyűlése a magyarországi helyzet megvitatására, tegnap estére kitűzött ülését a közel-keleti helyzet megtárgyalásának elhúzódása miatt mára halasztotta. A közgyűlés magyar idő szerint délután fél öt órakor ül össze. Az ENSZ-delegátusok közül többen azonban a közel-keleti vitától teljesen függetlenül megbeszéléseket folytattak egymás között a magyar vita előkészítésére. A pakisztáni ENSZ küldött javaslattervezetet juttatott el a társdelegációkhoz, amely többek között sürgeti az ENSZ biztonsági alakulatok mielőbbi kiküldését Magyarországra, és az általános szabad választások megtartását az ENSZ égisze alatt. Martino külügyminiszter, az olasz ENSZ-delegáció vezetője bejelentette, követelni fogja, hogy a Szovjetunió vessen véget Magyarországon az elnyomásnak. Ugyanakkor felhívja az ENSZ-t, hogy a lehető legrövidebb időn belül küldjön ki nemzetközi bizottságot és nemzetközi karhatalmat Magyarországra.

A Nemzetközi Vöröskereszt tegnap este rádiófelhívásban fordult a szovjet kormányhoz. Ideiglenes "tüzet szüntess!" parancsot kér Budapestre, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt tagjai gondozásba vehessék a sebesülteket. A Nemzetközi Vöröskereszt három csoportja tartózkodik Budapesten. Magyarországon ezen kívül 12 külföldi nemzetiségű vöröskereszt csoport tartózkodik. Budapesten helyenként a harcok annyira hevesek, hogy senki sem merészkedik az utcára, hogy a halottak között fekvő sebesülteket gondjaiba vegye.

Budapestről kiszivárgott megbízható értesülések szerint Budapest nyolcadik kerületében a Kilián laktanyában tovább folyik a szabadságharcosok ellenállása. A laktanya legnagyobb része romokban hever. A laktanya területén a honvédség és a szabadságharcosok teljes elszántsággal harcolnak. A szovjet gyalogság páncélkocsik fedezetében támad. A laktanyában harcoló szabadságharcosok között több száz fiatal egyetemista van. A többi munkás és munkáslány. A szabadságharcosok, akiknek sorában gyermekek is harcolnak, a harckocsikra benzinnel telt üvegeket dobnak, majd rakétapisztolyokkal lőnek rájuk. Több mint száz páncélkocsit sikerült eddig megsemmisíteniök. A szovjet csapatoknak nagyok a veszteségei. A szovjet parancsnokság fő erejét Kelenföldön csoportosítja. Itt helyezték el a lőszerraktárt a kelenföldi villamos remízben, az üzemanyagraktárt pedig az autóbusz remízben. Harcok folynak a Hadik laktanya környékén is, jóllehet az oroszok két nap óta gyújtóbombákkal lövik a laktanyát, amely teljesen romokban hever. A vízművek a harc következtében újabb károkat szenvedett. Pest nagy részében nincs vízszolgáltatás. A Ganz Vagongyárban ugyancsak áll a harc. A gyár hatvan százaléka romokban hever. A szabadságharcosok a leghevesebb ellenállást Külső-Kőbányán a sörgyárban és a sörgyári pincékben fejtik ki. A szovjet híradós alakulatok hangszórós kocsikról szólítják fel megadásra a szabadságharcosokat, és teljes megsemmisítésükkel fenyegetőznek. A szabadságharcosokat lökhajtásos repülőgépekről, fedélzeti fegyverrel is támadják. A Nagykörúton rendkívül súlyosak a károk. A gellérthegyi sziklabarlangok körül is folyik a harc.
A szabad földön felfogott magyarországi rádiójelentések tanúsága szerint tovább folytak a harcok a Mecsekben, Komló vidékén, a Mátra és a Bükk hegységben, a Duna-Tisza közi városok külső kerületeiben, valamint Budapest egyes kerületeiben.
Tegnap este 9 óra 4 perckor ismét megszólalt egy budapesti szabadságadó. Közölte, hogy a harc tovább folyik Pesten, Pesterzsébet határában, Kőbányán, Újpesten, Kelenföldön és a nyolcadik kerületben. Az adóállomás ezekre a tényekre felhívta az ENSZ Közgyűlés figyelmét.

Belgrádból érkezett hírek szerint változatlanul tart a harc Magyarország számos részében. A szabadságharcosok elsősorban Győrben és Pécsett folytatják elkeseredett harcukat a szovjet csapatok ellen. A szovjet alakulatok 250 harckocsi, 100 páncélos jármű és igen erős gyalogsági kötelékek bevetésével támadást intéztek a mintegy hadosztály erejű szabadságharcosok ellen, akiknek soraiban a hadsereg tagjai, munkások, parasztok és diákok foglalnak helyet.

A nyugatnémet alsóház ma rendkívüli ülést tart, amelyet a magyar ügynek szentel. Adenauer kancellár az ülésen kormánynyilatkozatot tesz.

A szabad világ országaiban további tiltakozó tüntetésekre került sor a szovjet csapatok magyarországi brutális terrorja miatt.

New Yorkban már harmadízben tüntetett egy több mint háromezer főből álló tömeg a Szovjetunió ENSZ főhadiszállása előtt. A rendőrségnek alig sikerült a tömeget megakadályoznia abban, hogy megrohanja a szovjet ENSZ főhadiszállást.

Baselban diákokból álló tüntetők a kommunista párt székháza előtt tüntettek. Behatoltak a hivatali helyiségekbe, és azok berendezéseit összetörték.
Genfben a tüntetők a szovjet követség épülete elé vonultak. A feldühödött tömeg a követséggel szomszédos egyik kávéházból asztalokat, székeket és üvegeket ragadott fel, és ezekkel támadta meg a szovjet követség vendégeit, akik az októberi forradalom emlékére rendezett fogadáson jelentek meg.

A belgiumi Liége-ben a tüntető diákok behatoltak a kommunista párt épületébe, és annak berendezését a folyóba dobták. A kommunista székházban lévő Sztálin szobrot az ablakon keresztül az utcára hajították és elpusztították. Az osztrák fővárosban csak erős rendőri alakulatoknak sikerült megakadályozni a tüntetőket abban, hogy támadást intézzenek a szovjet követség épülete ellen. Izlandban a tüntetők megtámadták a kommunista párt parlamenti csoportjának vezetőjét és megverték.

Párizs lakossága tegnap este nagy tömegtüntetést rendezett, amelyen tiltakoztak a magyar szabadságharc szovjet vérbefojtása ellen. A párizsi Champs-Élysées-én több mint 20 ezres tömeg vonult fel a híres Diadalívhez, a francia ismeretlen katona sírjához. A tüntető tömeg élén öt volt francia miniszterelnök haladt: Bidault, Pleven, Robert Schuman, Paul Reynaud és Pineau. Közöttük haladt Auer Pál volt párizsi magyar követ is. A tüntetők Magyarországot éltették, és a szovjet gyilkosok megbüntetését követelték. "Szabadítsátok fel Budapestet!" "Szovjet gyilkosok!" "Helyezzétek törvényen kívül a kommunista pártot!" "Éljen a szabad Magyarország!" - és hasonló jelszavak hangzottak el. A tömegtüntetésben részt vett a francia nemzetgyűlés körülbelül háromszáz képviselője is. A hatalmas tömeg a francia ismeretlen katona sírjától a kommunista párt székháza elé vonult. Áttörte a rendőrkordont, szétzúzta kommunista székház hatalmas vaskapuját, betört az épületbe, és azt több ponton felgyújtotta. A párt székháza az esti órákban lobogó lánggal égett. A magyarországi szovjet brutalitás miatt elkeseredett és feldühödött tömeg összetörte a földszinti és első emeleti helyiségek bútorzatát, és felgyújtotta. A tömeg egy része ezután a közelben lévő L'Humanité szerkesztőség épülete elé vonult, és köveket dobált az ablakokra. A szerkesztőség az ablakokból viszonozta a kőzáport. Sokan megsebesültek. Párizs fontos pontjait több ezer főnyi karhatalmi alakulat szállta meg. Acélsisakos felfegyverzett rendőrök őrzik a hidakat és középületeket. A munkásság tüntetést rendezett a szovjet nagykövetség épülete előtt is. A nyomdászok egy része tegnap este óta sztrájkol. Lehetségesnek tartják, hogy a sztrájk elharapózik, a Parisien Liberé nyomdászainak példáját követve. Kommunista hajógyári munkások is tüntettek a szovjet beavatkozás ellen.

A svéd kormány bejelentette, hogy Bulganyin szovjet miniszterelnök és Hruscsov jövő év elejére tervezett stockholmi látogatását a svéd kormány lemondta. A kormányt a magyarországi tragikus események késztették arra, hogy felkérjék Bulganyint és Hruscsovot, halassza el bizonytalan időre svédországi látogatását.

A Szovjetunió bonni nagykövetségének az októberi forradalom emlékére rendezett fogadásán csak a nyugatnémet külügyminisztérium két tisztviselője jelent meg. A kormány tagjai és a közéleti vezető személyiségek a magyarországi eseményekre való tekintettel tüntetően távol maradtak az ünnepségről.

A nyugati nagyhatalmak nagykövetségei részéről senki sem vett részt a fogadáson. A nyugati fővárosokban mindenütt hasonlóképpen bojkottálták a nyugati diplomaták a szovjet külképviseletek fogadásait.

A brit munkásmozgalom, amely az angol ellenzéki munkáspártok és a nyolcmillió tagot számláló szakszervezeti kongresszust képviseli, elhatározta: felkéri a Szovjetunió londoni nagykövetét, hogy fogadja megbeszélésre a mozgalom küldöttségét. A küldöttség a londoni szovjet nagykövettel a magyarországi helyzetet kívánja megvitatni.

Az ENSZ közgyűlése tegnapi rendkívüli ülésén a közel-keleti helyzetet vitatta meg újból. A közgyűlés előtt két határozati javaslat feküdt. Az egyik javaslatot az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamai nyújtották be, és ebben a brit, francia és izraeli csapatoknak Egyiptomból való azonnali kivonását követelik. A másik határozati javaslatot hét nemzet ENSZ-küldötte nyújtotta be, amely az ENSZ rendőri haderejének felállítására, valamint egy tanácsadó bizottság létrehozására szólítja fel a Világszervezetet. Az ENSZ közgyűlése az utóbbi határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Tizenkét nemzet, nevezetesen a szovjet blokk kilenc tagállama, Egyiptom, Izrael és Dél-Afrika tartózkodott a szavazástól. A másik határozati javaslatot, amely a brit, francia és izraeli csapatok Egyiptomból való visszavonását követeli, 65 tagállam támogatta. Izrael a határozati javaslat ellen szavazott, míg tíz tagállam: Ausztrália, Belgium, Franciaország, Laosz, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Portugália, Dél-Afrika és Nagy-Britannia tartózkodott a szavazástól. A szavazás megejtése után Hammarskjöld ENSZ-főtitkár azonnal értekezletre ült össze a héttagú tanácsadó bizottsággal, amelyben Brazília, Kanada, Ceylon, Kolumbia, India, Norvégia és Pakisztán megbízottai foglalnak helyet. Ez ideig 12 ENSZ-tagállam jelentette be, hogy csapatokat bocsát az ENSZ rendőri haderejének rendelkezésére. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy repülőgépeken szállítja az ENSZ rendőri alakulatokat Egyiptomba.

Az egyiptomi külügyminiszter táviratot intézett Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz. Ebben közölte, hogy Egyiptom az ENSZ határozatának megfelelően tiszteletben tartja a fegyverszüneti megállapodást. Ugyanakkor azonban hangoztatta, hogy brit és francia csapatok a tüzet szüntess egyezmény határidejének életbelépése után is folytatták katonai hadműveleteiket, és tüzeltek egyiptomi katonai alakulatokra, valamint polgári személyekre. A távirat szerint a brit-francia csapatok teljesen elvágták Port-Szaídot Egyiptom többi részétől.

Lloyd brit külügyminiszter a brit néphez intézett rádióbeszédében a közel-keleti helyzetről nyilatkozott. Hangoztatta, hogy a brit kormány azért adta ki a tüzet szüntess parancsot, mert sikerült Egyiptomban olyan helyzetet teremtenie, amely reményt nyújt arra, hogy az egyiptomi problémát az ENSZ égisze alatt sikerül tartósan rendezni. A brit csapatok hadműveleteivel kapcsolatban a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy azok elsősorban a harci cselekmények megszüntetésére, valamint az izraeli és egyiptomi csapatoknak egymástól való szétválasztására irányultak. A brit kormány - mondotta Lloyd külügyminiszter - biztosítani kívánja az izraeli csapatoknak Egyiptom területéről való kivonását, valamint Izrael és az arab államok közti határ végleges megállapítását. A Szuezi-csatornával kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette, hogy a brit kormány a csatorna forgalmára az 1888. évi megállapodás értelmében kielégítő rendezést követel.

Mollet francia miniszterelnök a nemzetgyűlés tegnapi ülésén kormánya nevében nyilatkozott a közel-keleti helyzetről. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ENSZ rendőri erejének Egyiptomban való jelenléte a legjobb biztosíték arra, hogy Egyiptom szuverenitásán ne essék csorba, és hogy egyetlenegy nemzet se tegyen kísérletet arra, hogy Egyiptomot érdekkörébe vonja. Mollet a továbbiakban hangoztatta, hogy Franciaország változatlanul kitart a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzése mellett, annak a határozati javaslatnak értelmében, amelyet a londoni szuezi konferencián 18 hatalom dolgozott ki. Az ENSZ nemzetközi rendőri alakulata, amely a csatorna szabad forgalmát biztosítja, a francia kormány véleménye szerint az első lépés a 18 hatalom határozatának megvalósítása felé vezető úton. A francia miniszterelnök ezután beszámolt a brit-francia csapatok egyiptomi hadműveleteinek eredményeiről, és megállapította, hogy a brit-francia csapatok elpusztították az egyiptomi légierő legmodernebb gépeit, és használhatatlanná tették az összes katonai légitereket. A francia miniszterelnök beszédét azzal fejezte be, hogy a brit-francia csapatok hadműveletei nem jelentenek Egyiptom ellen viselt háborút.

Eisenhower elnök személyes üzenetet intézett Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz. Ebben felszólította, hogy tegyen eleget az ENSZ határozatának, és vonja ki azonnal csapatait Egyiptomból.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!