Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
1956. október 29. 1:22 ● 13:47
Konkoly Kálmán00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Kedves Hallgatóink! Folytatjuk rendkívüli riportsorozatunkat. Felolvassuk Kova Kálmán most érkezett telefonjelentését a magyar határról.
Néhány óra alatt Nickelsdorf lett a világ közepe. A kis osztrák falu, amely a magyar határtól és Hegyeshalomtól pár kilométerre fekszik, valósággal nyüzsög az európai és tengerentúlról ideérkezett sajtótudósítóktól. Az osztrák csendőrség ma reggel 7 órakor leállította a forgalmat a Nickelsdorf felé vezető úton, az újságírók azonban minden további nélkül átmennek. Jellemző a világsajtó érdeklődésére, hogy csupán a hivatásos újságírók akkora tömeget tesznek ki, amely valósággal szétrepeszti a kis osztrák határszéli falu kereteit.
Nickelsdorf érdekességét az adja meg, hogy itt sikerült először összeköttetést teremteni a magyarországi szabadságharcosokkal. A Hegyeshalom felé vezető országúton szinte egymást érik a szabadságharcosok által birtokba vett teherautók. Üresen érkeznek, a falu főterén már várják őket a Bécs felől érkezett szállítmányok, amelyeket azonnal átraknak a Magyarországra visszainduló kocsikba. Ezek a szállítmányok részint a Vöröskereszttől, részint magánosoktól, részint teljesen ismeretlen forrásokból érkeznek. Tartalmuk könnyekig megható, mert félretaposott sarkú cipő éppúgy van közöttük, mint drága női bunda.
A visszahaladó teherautókkal több külföldi újságíró átment magyar területre. Ennek semmi akadálya, mert a szombat esti óráktól kezdve a határon az ellenőrzés gyakorlatilag tökéletesen megszűnt. Szentgotthárdnál például több száz magyar minden további nélkül átjött Ausztriába, ahol a jennersdorfi járás lakossága, élén a főszolgabíróval, megvendégelte őket. A határról mindenünnen azt jelentik, hogy szabad a forgalom, mert a magyar szabadságharcosok mindenkit átengednek, akár nyugat, akár kelet felé akar menni. A nickelsdorfi teherautókon átment külföldi újságírók Magyaróvárra látogattak el. Piros-fehér-zöld karszalaggal ellátott szabadságharcos katonák és orvosok vitték őket. Magyaróvárott a kommunisták iszonyú vérfürdőt rendeztek. A szabadságharcosok ennek döbbenetes bizonyítékát mutatták be a külföldi sajtónak. A magyaróvári vérfürdő áldozatait csak ma délután tudták eltemetni, mert az egész környéken összesen öt koporsót találtak, és az áldozatok száma meghaladja a százat. A tetemekből és a halálos sebesültekből következtetni lehet arra, milyen szörnyű és embertelen volt a vérengzés, amit az ávósok végeztek. Egész sor gyerek van például, akiknek lábát, kezét szakították le a kézigránátok. Az embertelen ávósok tehát nemcsak géppisztolyokkal és lőfegyverekkel, hanem gránátokkal is irtották az ártatlan és fegyvertelen lakosságot.
A felbőszült tömeg az ávósokat az utolsó emberig lemészárolta. Csak azt az egy tisztet hagyták életben, aki a tüzelésre parancsot adott, és maga is kézigránátot dobott a tömeg közé. Ezt a tisztet Mosonmagyaróvárott 3000 ember jelenlétében felakasztották egy útszéli fára. A határ környékéről hírek érkeznek, hogy a készenlétbe helyezett szovjet egységek sok helyen nem avatkoznak bele a küzdelembe. Ezért látszik teljesen reálisnak és valószínűnek a szabadságharcosok kezében lévő rádiónak az az adása, amely szerint Dunántúlon ők a helyzet urai, és a hatalom szilárdan birtokukban van.
Nickelsdorfban szombaton az éjjeli órákban magyar százados érkezett az egyik teherautóval. Nemzeti kokárdát és nemzetiszínű karszalagot viseltek. Ez a százados abból a szabadságharcos egységből való, amelyhez két szovjet század csatlakozott. Ezek Győrben álltak át a szabadságharcosokhoz. Az egyik harckocsi század, a másik pedig motorizált gyalogság. A két szovjet század közölte a magyarokkal, hogy a továbbiak során velük együtt akarnak harcolni. Tankjaikra, gépkocsijaikra piros-fehér-zöld zászlót tűztek. Bal karjukra maguk a magyar katonák tűzték fel a szabadságharcosok jelvényét, a piros-fehér-zöld karszalagot. A két szovjet század átállása a határzónában és egész Nyugat-Magyarországon futótűzként terjedt el. Nagy örömet okozott a lakosság körében, és nagy biztatást jelent a továbbiakra. A szabadságharcosok köréből érkezett hírek szerint a mai nap folyamán a Dunántúl katonai egységei megindultak a főváros felé. Budapest környékéről olyan hírek érkeznek, hogy a fővárost több kilométeres távolságban gyűrű veszi körül, amelyet állítólag már a szabadságharcosok tartanak kézben. A hírek szerint ez a magyarázata a kommunista kormány közellátási minisztere nyilatkozatának, amely a főváros ellátási helyzetét rendkívül súlyosnak tartja.
A fővárost körülvevő szabadságharcos gyűrű mindaddig feltartóztatja a főváros felé irányuló szórványos élelmiszerszállítmányokat, amíg a kommunista kormány nem tér jobb belátásra, és nem vonja le szörnyűséges tetteinek következményeit.
Több forrásból hallottam a hírt, hogy a szovjet elhárító szolgálat a kormány tagjait, a Kreml utasítására állítólag Gödöllőre vitte. Az új kormány tagjai közül néhányan nem voltak hajlandók ezt a parancsot követni. Velük szemben erőszakot alkalmaztak. Azokat a nyilatkozatok, amelyeket a kormány jelenleg kiad és a pesti rádió útján nyilvánosságra hoz, minden valószínűség szerint orosz parancsra teszik közhírré a Gödöllőn tartózkodó kormánytagok.
Miután Budapest gyakorlatilag körül van zárva, az onnan érkező hírek is meglehetősen szórványosak. Egy Budapestről Nickelsdorfba érkezett külföldi asszony elmondta, hogy megrázó jeleneteknek volt szemtanúja Budapest utcáin. 10-12 éves fiúk kilopakodnak a kapualjakból, ha magányos szovjet páncélos közeledik, és úgynevezett Molotov-koktéllal próbálják ártalmatlanná tenni.
Ugyanez az asszony a Duna szállónál szemtanúja volt, amikor körülbelül százfőnyi munkástömeg megrohamozott egy szovjet páncélost. Nemzeti színű zászlóval indultak feléje. A zászlótartót egy lövés leterítette. Az őszi sárba hullott piros-fehér-zöld zászlót 13 éves lány ragadta fel. Vezetésével a dolgozók a páncélost ártalmatlanná tették. Mindössze ennyi az, ami vasárnap délelőtt a magyar-osztrák határsávban a magyarországi eseményekről felderíthető volt, hiteles szemtanúk egybehangzó vallomása alapján. Az itt hallott hírek, kivétel nélkül arról szólnak, hogy a Dunántúlon a katonaság mind eldobta a vörös csillagot és a lakosság oldalára állt. Az ávós tiszteket pedig részint a nép dühe ölte meg, részint pedig eldobálják egyenruhájukat, fegyverüket és ismeretlen helyen rejtőzködnek.
A Nickelsdorf és Hegyeshalom, illetve Magyaróvár között valóságos ingajáratot lebonyolító teherautók kísérő személyzete elmondta azt is, hogy a legsürgősebben nagyon sok vérre van szükségük a sebesültek számára, ezen kívül tejporra, mert a közellátás legalább a gyermekekről próbál megközelítően gondoskodni. A teherautókkal érkező magyarok külseje leírhatatlanul drámai. Látszik rajtuk, hogy napok óta nem alusznak, és alig esznek valamit. Az egyik orvos, aki szintén magyar területről jött át, arra kérte az osztrák hatóságokat, engedjék meg neki, hogy a legközelebbi templomba mehessen hálát adni Istennek. Utána visszament Magyarországra, teljesíteni a kötelességét.
Az osztrák lakosság segítőkészsége nem ismer határt. Ez a segítőkészség immár hivatalos helyről is megnyilvánul. Tudvalevőleg a magyarországi események kezdetén, Puja, bécsi kommunista követ, jegyzéket nyújtott át az osztrák külügyminisztériumban és tiltakozott még annak terve ellen is, hogy a Magyarországról esetleg érkező menekültek és katonák osztrák menedékjogban részesüljenek. Azóta a helyzet homlokegyenest megváltozott, hiszen az osztrák határon egyelőre csak azok a magyarok lépnek át, akik segítséget visznek az otthoniaknak. Ennek ellenére Helmer belügyminiszter szükségesnek látta, hogy az osztrák kormány nevében félreérthetetlen hivatalos nyilatkozatban szögezze le Ausztria álláspontját. A nyilatkozat lényege a következő: A szomszédos Magyarországon fölrengésszerű események indultak el. Előfordulhat, hogy az osztrák határra menekültek érkeznek, és menedékjogot kérnek hazánktól. Az Osztrák Köztársaság demokrata beállítottságának megfelelően ezeknek a menekülteknek haladék nélkül menedékjogot ad, tekintet nélkül arra, hogy mi indította őket az országhatár átlépésére. A menedékjog mellett emberi kötelességünk az is, hogy azoknak a szerencsétleneknek, akik a legsúlyosabb megpróbáltatásokon estek át, segítségükre legyünk, őket felruházzuk, megfelelő élelmiszerrel ellássuk, a sebesülteknek a leggyorsabb és legtökéletesebb orvosi segítséget nyújtsuk. Az osztrák belügyminiszter határozott és félreérthetetlen állásfoglalása, a menedékjog kérdésében, mély hatást tett a Bécsben és Ausztria területén tartózkodó külföldi sajtótudósítók körében. Az újságírók száma egyébként a mai napon egyre tovább emelkedik Nickelsdorfban. Közülük többen átlépték a határt azzal a tervvel, hogy Magyaróvárig, vagy ha lehet, Győrig előremennek.
Kova Kálmán telefonjelentését hallották a magyar határról. A bécsi és általában az osztrák lakosság hangulatának jellemzésére most részleteket olvasunk fel a mai osztrák sajtóból.
A Neue Tageszeitung vezércikkét ezekkel a szavakkal vezeti be: "Nincs ember, aki ezekben a sorsdöntő napokban gondolataival ne Magyarországon járna. Az együttérzés hulláma elöntötte a világot, és mindenütt aggódva várják a híreket Magyarországról. Még nem lehet tudni - folytatja a Neue Tageszeitung -, hogy a magyar nemzet hősi felkelésének mik lesznek közvetlen következményei. Egy azonban már nem kétséges, a magyarországi események nem maradnak hatástalanul. Tanújelét adták a Vasfüggöny mögötti elnyomhatatlan szabadságakaratnak. A szovjet csapatok beavatkozása nélkül Magyarországnak ma már demokratikus kormányzata lenne."
Az osztrák Szociáldemokrata Párt lapja, az Arbeiter Zeitung így ír: "Magyarországon felkelt a nép az úgynevezett a népi demokrácia ellen és széttépte ezt a hazugságot. Amióta a minduntalanul meghosszabbított fegyverletételi felszólítások elhangzottak anélkül, hogy a szabadságharcosok egyáltalában törődtek volna vele, amióta az ország túlnyomó része szemmel láthatólag a szabadságharcosok kezében van, azóta tudjuk, hogy a hatalom kommunista birtokosai, akik még nem is olyan régen [arcátlanul parancsoltak, hatalmuk utolsó óráit élik. A kommunista zsarnokok csak szovjet páncélosok] erőszakos beavatkozásának segítségével tudják magukat tartani, ha erről egyáltalában még beszélni lehet. A kommunizmus hazugságait, amelyekkel a tényeket elhomályosították, most túlharsogja, az egész magyar nemzet egyetemes vészkiáltása: Ki az oroszokkal!"
A független Die Presse ma reggeli száma így ír: "Feszült érdeklődéssel és együttérzéssel kísérjük a magyarországi eseményeket, jól tudva, hogy kimenetelük hatással lesz a mi sorsunkra is. Hogyha bekövetkezik a magyar csoda, teljesül a nép kétségtelenül felismerhető vágya és megszabadítja magát a kommunizmustól, akkor Ausztria is bizakodóan nézhet a jövőbe. Az osztrák társadalom mélységes együttérzését fejezi ki a magyar nép szabadságharca iránt."
Szignál
Rövid bécsi sajtószemlénkkel fejeztük be riportunkat. Megelőzően Kova Kálmán jelentését hallották a magyar határról.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves Hallgatóink! Folytatjuk rendkívüli riportsorozatunkat. Felolvassuk Kova Kálmán most érkezett telefonjelentését a magyar határról.
Néhány óra alatt Nickelsdorf lett a világ közepe. A kis osztrák falu, amely a magyar határtól és Hegyeshalomtól pár kilométerre fekszik, valósággal nyüzsög az európai és tengerentúlról ideérkezett sajtótudósítóktól. Az osztrák csendőrség ma reggel 7 órakor leállította a forgalmat a Nickelsdorf felé vezető úton, az újságírók azonban minden további nélkül átmennek. Jellemző a világsajtó érdeklődésére, hogy csupán a hivatásos újságírók akkora tömeget tesznek ki, amely valósággal szétrepeszti a kis osztrák határszéli falu kereteit.
Nickelsdorf érdekességét az adja meg, hogy itt sikerült először összeköttetést teremteni a magyarországi szabadságharcosokkal. A Hegyeshalom felé vezető országúton szinte egymást érik a szabadságharcosok által birtokba vett teherautók. Üresen érkeznek, a falu főterén már várják őket a Bécs felől érkezett szállítmányok, amelyeket azonnal átraknak a Magyarországra visszainduló kocsikba. Ezek a szállítmányok részint a Vöröskereszttől, részint magánosoktól, részint teljesen ismeretlen forrásokból érkeznek. Tartalmuk könnyekig megható, mert félretaposott sarkú cipő éppúgy van közöttük, mint drága női bunda.
A visszahaladó teherautókkal több külföldi újságíró átment magyar területre. Ennek semmi akadálya, mert a szombat esti óráktól kezdve a határon az ellenőrzés gyakorlatilag tökéletesen megszűnt. Szentgotthárdnál például több száz magyar minden további nélkül átjött Ausztriába, ahol a jennersdorfi járás lakossága, élén a főszolgabíróval, megvendégelte őket. A határról mindenünnen azt jelentik, hogy szabad a forgalom, mert a magyar szabadságharcosok mindenkit átengednek, akár nyugat, akár kelet felé akar menni. A nickelsdorfi teherautókon átment külföldi újságírók Magyaróvárra látogattak el. Piros-fehér-zöld karszalaggal ellátott szabadságharcos katonák és orvosok vitték őket. Magyaróvárott a kommunisták iszonyú vérfürdőt rendeztek. A szabadságharcosok ennek döbbenetes bizonyítékát mutatták be a külföldi sajtónak. A magyaróvári vérfürdő áldozatait csak ma délután tudták eltemetni, mert az egész környéken összesen öt koporsót találtak, és az áldozatok száma meghaladja a százat. A tetemekből és a halálos sebesültekből következtetni lehet arra, milyen szörnyű és embertelen volt a vérengzés, amit az ávósok végeztek. Egész sor gyerek van például, akiknek lábát, kezét szakították le a kézigránátok. Az embertelen ávósok tehát nemcsak géppisztolyokkal és lőfegyverekkel, hanem gránátokkal is irtották az ártatlan és fegyvertelen lakosságot.
A felbőszült tömeg az ávósokat az utolsó emberig lemészárolta. Csak azt az egy tisztet hagyták életben, aki a tüzelésre parancsot adott, és maga is kézigránátot dobott a tömeg közé. Ezt a tisztet Mosonmagyaróvárott 3000 ember jelenlétében felakasztották egy útszéli fára. A határ környékéről hírek érkeznek, hogy a készenlétbe helyezett szovjet egységek sok helyen nem avatkoznak bele a küzdelembe. Ezért látszik teljesen reálisnak és valószínűnek a szabadságharcosok kezében lévő rádiónak az az adása, amely szerint Dunántúlon ők a helyzet urai, és a hatalom szilárdan birtokukban van.
Nickelsdorfban szombaton az éjjeli órákban magyar százados érkezett az egyik teherautóval. Nemzeti kokárdát és nemzetiszínű karszalagot viseltek. Ez a százados abból a szabadságharcos egységből való, amelyhez két szovjet század csatlakozott. Ezek Győrben álltak át a szabadságharcosokhoz. Az egyik harckocsi század, a másik pedig motorizált gyalogság. A két szovjet század közölte a magyarokkal, hogy a továbbiak során velük együtt akarnak harcolni. Tankjaikra, gépkocsijaikra piros-fehér-zöld zászlót tűztek. Bal karjukra maguk a magyar katonák tűzték fel a szabadságharcosok jelvényét, a piros-fehér-zöld karszalagot. A két szovjet század átállása a határzónában és egész Nyugat-Magyarországon futótűzként terjedt el. Nagy örömet okozott a lakosság körében, és nagy biztatást jelent a továbbiakra. A szabadságharcosok köréből érkezett hírek szerint a mai nap folyamán a Dunántúl katonai egységei megindultak a főváros felé. Budapest környékéről olyan hírek érkeznek, hogy a fővárost több kilométeres távolságban gyűrű veszi körül, amelyet állítólag már a szabadságharcosok tartanak kézben. A hírek szerint ez a magyarázata a kommunista kormány közellátási minisztere nyilatkozatának, amely a főváros ellátási helyzetét rendkívül súlyosnak tartja.
A fővárost körülvevő szabadságharcos gyűrű mindaddig feltartóztatja a főváros felé irányuló szórványos élelmiszerszállítmányokat, amíg a kommunista kormány nem tér jobb belátásra, és nem vonja le szörnyűséges tetteinek következményeit.
Több forrásból hallottam a hírt, hogy a szovjet elhárító szolgálat a kormány tagjait, a Kreml utasítására állítólag Gödöllőre vitte. Az új kormány tagjai közül néhányan nem voltak hajlandók ezt a parancsot követni. Velük szemben erőszakot alkalmaztak. Azokat a nyilatkozatok, amelyeket a kormány jelenleg kiad és a pesti rádió útján nyilvánosságra hoz, minden valószínűség szerint orosz parancsra teszik közhírré a Gödöllőn tartózkodó kormánytagok.
Miután Budapest gyakorlatilag körül van zárva, az onnan érkező hírek is meglehetősen szórványosak. Egy Budapestről Nickelsdorfba érkezett külföldi asszony elmondta, hogy megrázó jeleneteknek volt szemtanúja Budapest utcáin. 10-12 éves fiúk kilopakodnak a kapualjakból, ha magányos szovjet páncélos közeledik, és úgynevezett Molotov-koktéllal próbálják ártalmatlanná tenni.
Ugyanez az asszony a Duna szállónál szemtanúja volt, amikor körülbelül százfőnyi munkástömeg megrohamozott egy szovjet páncélost. Nemzeti színű zászlóval indultak feléje. A zászlótartót egy lövés leterítette. Az őszi sárba hullott piros-fehér-zöld zászlót 13 éves lány ragadta fel. Vezetésével a dolgozók a páncélost ártalmatlanná tették. Mindössze ennyi az, ami vasárnap délelőtt a magyar-osztrák határsávban a magyarországi eseményekről felderíthető volt, hiteles szemtanúk egybehangzó vallomása alapján. Az itt hallott hírek, kivétel nélkül arról szólnak, hogy a Dunántúlon a katonaság mind eldobta a vörös csillagot és a lakosság oldalára állt. Az ávós tiszteket pedig részint a nép dühe ölte meg, részint pedig eldobálják egyenruhájukat, fegyverüket és ismeretlen helyen rejtőzködnek.
A Nickelsdorf és Hegyeshalom, illetve Magyaróvár között valóságos ingajáratot lebonyolító teherautók kísérő személyzete elmondta azt is, hogy a legsürgősebben nagyon sok vérre van szükségük a sebesültek számára, ezen kívül tejporra, mert a közellátás legalább a gyermekekről próbál megközelítően gondoskodni. A teherautókkal érkező magyarok külseje leírhatatlanul drámai. Látszik rajtuk, hogy napok óta nem alusznak, és alig esznek valamit. Az egyik orvos, aki szintén magyar területről jött át, arra kérte az osztrák hatóságokat, engedjék meg neki, hogy a legközelebbi templomba mehessen hálát adni Istennek. Utána visszament Magyarországra, teljesíteni a kötelességét.
Az osztrák lakosság segítőkészsége nem ismer határt. Ez a segítőkészség immár hivatalos helyről is megnyilvánul. Tudvalevőleg a magyarországi események kezdetén, Puja, bécsi kommunista követ, jegyzéket nyújtott át az osztrák külügyminisztériumban és tiltakozott még annak terve ellen is, hogy a Magyarországról esetleg érkező menekültek és katonák osztrák menedékjogban részesüljenek. Azóta a helyzet homlokegyenest megváltozott, hiszen az osztrák határon egyelőre csak azok a magyarok lépnek át, akik segítséget visznek az otthoniaknak. Ennek ellenére Helmer belügyminiszter szükségesnek látta, hogy az osztrák kormány nevében félreérthetetlen hivatalos nyilatkozatban szögezze le Ausztria álláspontját. A nyilatkozat lényege a következő: A szomszédos Magyarországon fölrengésszerű események indultak el. Előfordulhat, hogy az osztrák határra menekültek érkeznek, és menedékjogot kérnek hazánktól. Az Osztrák Köztársaság demokrata beállítottságának megfelelően ezeknek a menekülteknek haladék nélkül menedékjogot ad, tekintet nélkül arra, hogy mi indította őket az országhatár átlépésére. A menedékjog mellett emberi kötelességünk az is, hogy azoknak a szerencsétleneknek, akik a legsúlyosabb megpróbáltatásokon estek át, segítségükre legyünk, őket felruházzuk, megfelelő élelmiszerrel ellássuk, a sebesülteknek a leggyorsabb és legtökéletesebb orvosi segítséget nyújtsuk. Az osztrák belügyminiszter határozott és félreérthetetlen állásfoglalása, a menedékjog kérdésében, mély hatást tett a Bécsben és Ausztria területén tartózkodó külföldi sajtótudósítók körében. Az újságírók száma egyébként a mai napon egyre tovább emelkedik Nickelsdorfban. Közülük többen átlépték a határt azzal a tervvel, hogy Magyaróvárig, vagy ha lehet, Győrig előremennek.
Kova Kálmán telefonjelentését hallották a magyar határról. A bécsi és általában az osztrák lakosság hangulatának jellemzésére most részleteket olvasunk fel a mai osztrák sajtóból.
A Neue Tageszeitung vezércikkét ezekkel a szavakkal vezeti be: "Nincs ember, aki ezekben a sorsdöntő napokban gondolataival ne Magyarországon járna. Az együttérzés hulláma elöntötte a világot, és mindenütt aggódva várják a híreket Magyarországról. Még nem lehet tudni - folytatja a Neue Tageszeitung -, hogy a magyar nemzet hősi felkelésének mik lesznek közvetlen következményei. Egy azonban már nem kétséges, a magyarországi események nem maradnak hatástalanul. Tanújelét adták a Vasfüggöny mögötti elnyomhatatlan szabadságakaratnak. A szovjet csapatok beavatkozása nélkül Magyarországnak ma már demokratikus kormányzata lenne."
Az osztrák Szociáldemokrata Párt lapja, az Arbeiter Zeitung így ír: "Magyarországon felkelt a nép az úgynevezett a népi demokrácia ellen és széttépte ezt a hazugságot. Amióta a minduntalanul meghosszabbított fegyverletételi felszólítások elhangzottak anélkül, hogy a szabadságharcosok egyáltalában törődtek volna vele, amióta az ország túlnyomó része szemmel láthatólag a szabadságharcosok kezében van, azóta tudjuk, hogy a hatalom kommunista birtokosai, akik még nem is olyan régen [arcátlanul parancsoltak, hatalmuk utolsó óráit élik. A kommunista zsarnokok csak szovjet páncélosok] erőszakos beavatkozásának segítségével tudják magukat tartani, ha erről egyáltalában még beszélni lehet. A kommunizmus hazugságait, amelyekkel a tényeket elhomályosították, most túlharsogja, az egész magyar nemzet egyetemes vészkiáltása: Ki az oroszokkal!"
A független Die Presse ma reggeli száma így ír: "Feszült érdeklődéssel és együttérzéssel kísérjük a magyarországi eseményeket, jól tudva, hogy kimenetelük hatással lesz a mi sorsunkra is. Hogyha bekövetkezik a magyar csoda, teljesül a nép kétségtelenül felismerhető vágya és megszabadítja magát a kommunizmustól, akkor Ausztria is bizakodóan nézhet a jövőbe. Az osztrák társadalom mélységes együttérzését fejezi ki a magyar nép szabadságharca iránt."
Szignál
Rövid bécsi sajtószemlénkkel fejeztük be riportunkat. Megelőzően Kova Kálmán jelentését hallották a magyar határról.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-29 1:22 |
Hossz | 0:13:47 |
Cím | Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-10-29 1:22 |
Szerkesztő | Konkoly Kálmán |
Megjegyzés | […] adáshiba |