00:50 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Kedves Hallgatóink, most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A pontos idő 0 óra 50 perc. Most híreket mondunk.

A Magyarországról érkező jelentések arra utalnak, hogy a Kádár-csoport törekvései a normális helyzetnek legalább bizonyos fokú helyreállítására igen nagy nehézségekbe ütköznek. Egymást követik a lakossághoz intézett felhívások, hogy mindenki foglalja el munkahelyét. Az üzemekre bízták a munkások élelmiszeradagjainak kiosztását, hogy ezzel szorítsák rá a munkásságot a munka felvételére. A felhívások ellenére még mindig sok helyen szünetel a munka, vagy csak szűk keretek között indult meg. A bányászok és vasutasok nem jelentkeztek munkahelyükön. Budapesti jelentések összeütközésekről számolnak be a szovjet csapatok és a szabadságharcosok között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fegyelem megbomlott a Vörös Hadseregben. A szovjet parancsnokok nem tartják együtt a kötelékeket, a katonák fosztogatnak és kegyetlenkednek a lakossággal. Budapest külső peremén a szovjet egységek több helyen tűz alatt tartották a szabadságharcosok állásait. A szovjet járőrök az élelmiszer szállítmányokat sem engedik be a városba. Hírek vannak arról is, hogy a magyar szabadságharcosok ellen bevetett szovjet erők tagjai közül nem egy átáll a szabadságharcosok oldalára. Főleg az ukrajnai és kaukázusi csapatok tagjai közül jelentenek átállásokat, akik az erdőkbe visszahúzódó szabadságharcosokhoz csatlakoznak.

Budapestről különben szombat délután sikerült hat svéd és egy norvég újságírónak kijönnie. Az újságírók Ausztriába érkeztek és elmondották, hogy péntekről szombatra virradó éjszaka még súlyos harcok voltak a fővárosban. A szabadságharcos csoportok a főváros egyes részeiben változatlanul erősen tartják magukat. Az újságírók megerősítették azokat a jelentéseket is, hogy a szovjet erők nem riadnak vissza attól sem, hogy kórházakat harckocsiból és fedélzeti fegyverekkel repülőgépekből lőjék. A Nemzetközi Vöröskereszt megbízottai tegnap újabb kísérletet tettek arra, hogy szállítmányaikkal átlépjék a magyar határt Sopronnál. Annak ellenére, hogy a szovjet kommunista bérenc Kádárék beismerték az élelmiszer és gyógyszerhiányt, a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottai még mindig nem kaptak engedélyt a Magyarországra való beutazásra.

A Szentatya rádióbeszédben fordult a világ közvéleményéhez a szovjet haderő magyarországi gyilkos beavatkozása ügyében. A vallás, a civilizáció és az emberi érzés nevében szólott, és kijelentette, hogy véget kell vetni a magyar nép törvényellenes és brutális elnyomatásának. XII. Pius pápa szózatában hangoztatta, hogy véget kell vetni a hatalmak közötti vetélkedésnek, és mindannak, ami az életet félelemmé és terrorrá változtatja, ami megöli a szellemet, és a munka és haladás gyümölcseit elsorvasztja. A Szentatya a kereszténység lelkiismeretére apellál. Hangoztatta, hogy a kereszténységet erkölcsi elvek kötelezik arra, hogy minden lehető megtörténjék a magyarság szabadságának visszaállítása érdekében.

Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése tegnap délutáni ülésén egy amerikai javaslat felett szavazott, amely azt indítványozta, hogy minősítsék sürgősnek a magyar és a közel-keleti ügy tárgyalását, és ennek megfelelően tegyék át mindkét problémát a hétfőn kezdődő rendes Közgyűlés napirendjére. A magyar ügynek a rendes Közgyűlés napirendre helyezése mellett 53 ország foglalt állást. A kommunista blokk országai, kilencen, a javaslat ellen szavaztak, 8 tagállam pedig tartózkodott a szavazástól. A közel-keleti kérdésnek a rendes Közgyűlésre való áttétele mellett 66 küldött szavazott, kettő tartózkodott a szavazástól. A rendkívüli Közgyűlés által nagy többséggel elfogadott javaslat kimondja, hogy mind a magyar, mind a közel-keleti problémát prioritással kell tárgyalni, ami azt jelenti, hogy az egyéb napirendi pontoktól függetlenül bármikor tárgyalható a két kérdés, anélkül, hogy előzőleg az illetékes bizottság döntene a Közgyűlés előtti megvitatásról. Amikor a magyar kérdésre vonatkozó amerikai javaslatot szavazásra bocsátották, Szabó János, a szovjet kommunista bérenc Kádár-kormány képviseletében tiltakozott a magyar kérdésnek a rendkívüli Közgyűlésnek a napirendjéről a rendes Közgyűlés napirendjére való áttevése ellen. Szabó kijelentette, hogy ami Magyarországon történik, az kizárólag a budapesti kormányra tartozik. Az ENSZ Közgyűlése különben jóváhagyta az Olaszország, Kuba, Írország, Pakisztán és Peru által előterjesztett újabb határozati javaslatot, amely a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok azonnali visszavonását és az ENSZ felügyelete alatt megtartandó szabad választásokat követeli Magyarországon. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió nem hajtotta végre a Közgyűlés múlt vasárnapi döntését, a szovjet csapatok folytatják a szabadságáért harcoló magyar nép elnyomását.

Az események, mondja a határozat, nyilvánvalóvá teszik, hogy a magyar nép eltökélt szándéka szabadságjogainak biztosítása. Ragaszkodik nemzeti függetlenségéhez, és ahhoz, hogy népakarat alapján, szabadon választhassa meg kormányát. A határozat értelmében a Közgyűlés felhívja a főtitkárt egy bizottság kijelölésére a magyarországi helyzet kivizsgálására. 48 ország képviselője szavazott a javaslat elfogadása mellett, 11 ország delegátusa szavazott a javaslat ellen, míg 16 ország tartózkodott a szavazástól. Argentína felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, szólítsa fel a tagállamokat diplomáciai kapcsolataik megszakítására a Szovjetunióval, ha a szovjet kormány nem vonja vissza csapatait Magyarországról.

Martino, olasz külügyminiszter New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ rendes Közgyűlésén, amely a jövő hét elején kezdődik. A külügyminiszter elutazása előtt újságíróknak kijelentette, hogy Olaszország minden erőfeszítést megtesz, hogy a Szovjetunió visszavonja csapatait Magyarországról, ahogy azt az ENSZ-ben elfogadott határozat kívánja.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 8 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!