Kit terhel a felelősség a magyarországi öldöklés és pusztítás miatt? - Károly atya világít rá az égető kérdésre

Kedves hallgatóink! A Vatikán lapjának, az Osservatore Romanonak közleménye alapján Károly atya világít rá az égető kérdésre: kit terhel a felelősség a magyarországi öldöklés és pusztítás miatt?

Szignál

Kedves hallgatóink! A Vatikán lapja, az Osservatore Romano október 26-i számában a következő felhívást tette közzé:
"Felhívjuk a magyarországi kommunista rendszert, hagyja abba a lakosság gyilkolását. A magyarországi események megrázták az egész katolikus világot. Emberek, akik kenyeret és szabadságot követelnek, százával vesztik életüket. Fegyveres erővel nem lehet helyreállítani a természetes jogrendet Magyarországon. Erre csak akkor van mód, ha megadják a lakosságnak az élethez, és az emberi méltósághoz való jogot."
Így szól a Vatikán lapjában, az Osservatore Romanoban közzé tett felhívás.
Az egyház állásfoglalása a magyarországi eseményekkel kapcsolatban tehát nyílt és világos. Az egyház minden kétséget kizárva a jogait és emberi méltóságát védő magyar nép mellett szólal fel. Az egyház évezredes tanításához híven a kommunista zsarnokokkal szemben ma is fennen hirdeti, hogy a magyar nép védekezése jogos és igazságos. A jogos védekezés azonban szükségszerűen jogtalan támadót tételez fel. Ki a jogtalan támadó jelen esetben Magyarországon? A hazaáruló és nemzetgyilkos Nagy Imre és bűnös kormánya, az orosz hadsereg, a kommunista rendszer. A rendszer támadása nem október 23-án éjszaka kezdődött, amikor a rendszer gyűlölt rendőrségével minden jogot meggyalázva segítségül hívta az istentelen Vörös Hadsereg katonáit, a védtelen, békésen tüntető magyar tömeg ellen. A rendszer támadása a magyar nép ellen nem azzal kezdődött, hogy az orosz hadsereg katonáival tüntető ifjúságra, lányokra, diákokra, asszonyokra és békés férfiakra lövetett, hanem már akkor, amikor a kommunisták a Vörös Hadsereg védelme alatt magyar földre léptek, hogy meggyalázzák népünket, eltiporják jogainkat. A rendszer támadása a magyar nép ellen ott kezdődött, amikor édesapánkat, édesanyánkat, testvéreinket elhurcolták, meggyalázták, Oroszországba deportálták, internálták, ártatlanul kínozták, illetve kivégezték. A rendszer támadása a magyar nép ellen, azóta napról napra fokozódott. Úgy annyira, hogy az ország bíboros hercegprímása, Mindszenty József, az elviselhetetlen helyzet ellen tiltakozását jelentette be, ország-világ előtt nyíltan megmondta:
"Még inkább meg kell döbbenünk, ha arra nézünk, hogy ez az erőszakosságba hajló rendszer milyen közszellemet teremtett az ország egyes intézményeiben. Országszerte, de egyes vidékeken különösképpen örömüket találják abban, hogy üres gyanú, egyéni neheztelés, személyes sérelem, titkos pártmesterkedések miatt fogjanak le férfiakat, akik maguk sem sejtik, hogy mi az elfogatásuk oka, és senkinek sem sikerül megtudni, a vidéki hatalmasságok eljárásának indítékát. Papot, akit esztendőkön át szanatóriumban ápoltak gyenge tüdeje miatt, nehéz bérmunkára ítélnek tisztán azért, mert az illető tiltakozott egy katolikus falusi egyesület jogtalan feloszlatása ellen."
A rendszer folytatta a támadást az élet minden területén. Vallási téren éppen úgy, mint a gazdasági és társadalmi életben. Államosította az egyházi iskolákat, lehetetlenné tette a hitoktatást, szétkergette a szerzetesrendeket, megbénította az egyház tevékenységét, eltörölte a sajtó- és szólásszabadságot, hadat üzent a magántulajdonnak, erőszakkal húzta ki a parasztok lába alól a földet, a munkásságot drákói szigorral kiszipolyozta, éveken át éhbérért dolgoztatta. Ha valaki tiltakozott a terror ellen, a politikai rendőrség elhurcolta. A magyar nép némán tűrte a kegyetlen elnyomást. Még csak panaszkodni sem mert. És most, amikor a rettenetes terror egy kissé enyhült, a nép megszólalt. Amint a vatikáni közlemény mondja, kenyeret és szabadságot követelt. A rendszer ahelyett, hogy teljesítette volna kérését, az orosz csapatokkal a népre lövetett. S hogy az igazságtalan támadás még kirívóbbá, az elkövetett árulás még nyilvánvalóbbá, az öldöklés, gyilkolás szándékos emberölés, égbekiáltó bűne még feltűnőbbé legyen, továbbra is idegen csapatokkal, a Vörös Hadsereg katonáival írtja a magyar ifjúságot, a magyar népet. Ki a támadó? Ki a gyilkos? Ki követi el ország-világ szeme láttára a legkiáltóbb igazságtalanságot, jogtalanságot? Nagy Imre és áruló kormánya, a szovjet hadsereg és a politikai rendőrség. Ki ellen folyik a jogtalan támadás? A kenyérért, szabadságért kiáltó magyar nép ellen. A nép az önvédelem jogával él! Éppen ezért hangoztatja a vatikáni közlemény: a kommunisták kötelessége abbahagyni a vérengzést. Tudomásunkra jutott, hogy vasárnap Krisztus király ünnepén, a szabad világ katolikus templomainak szószékein és az ilyenkor szokásos ünnepségeken, a magyar szabadságharcról szólnak a prédikációk, ünnepi beszédek. Egyházi és világi szónokok Krisztus király ünnepén kikiáltják a nagyvilágba, hogy az orosz hadsereg jogtalanul és gyilkoló szándékkal avatkozott be a szabadságáért küzdő magyar nép belső ügyeibe. Krisztus király ünnepén a templomok szószékeiről, az ünnepélyek szónoki emelvényeiről világgá kiáltják, hogy a szovjet hadsereg az áruló magyar kommunisták, a politikai rendőrség ártatlan tömegeket gyilkol le Magyarországon, a világtörténelem legszégyenteljesebb, legigazságtalanabb támadó harcát vívja az emberi jogokért és emberi méltóságáért küzdő magyar nép ellen. A szovjet csapatok és magyar árulók öldöklése mélyen megrázta a katolikus világ százmillióit. Az istentelen rendszer és hazaáruló kormánya azonban még mindig nem tér észhez. A kormány még mindig jogtalanul támad. Egymás után szólaltatja meg a magyar nép bűnös árulóit: Tildy Zoltánt, Szakasits Árpádot, Horváth Richárdot, Kádár Jánost, akinek belügyminisztersége alatt hurcolta el és ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a rendszer Mindszenty bíboros hercegprímást, a magyar nép szabadságjogainak, a katolikus egyház Isten adta jogainak bátor harcosát. A kormány újabb támadását jelenti az a tény is, hogy a legújabb kormánylistában a rendszer külön begyűjtési minisztert nevezett ki. Mit jelent ez? Azt hogy a rendszer tovább folytatja a magyar falu kifosztását, nem hajlandó elismerni a magántulajdonhoz való jogot. Ez is nyílt támadás a természetes jogrend ellen! Igaza van tehát a vatikáni nyilatkozatnak, hogy fegyveres erővel nem lehet helyreállítani a természetes jogrendet Magyarországon. A rendszer ne a központi vezetőség és a kormány embereit cserélgesse, hanem adja fel a kommunizmust! Vonja vissza azonnal az orosz csapatokat, távolítsa el a vezetésből a hírhedt hazaárulókat! Adja át a magyar nép vezetését olyan becsületes magyar embereknek, akiket a nép maga választ meg. A kormány ismerje el végre a magyar nép szuverenitását! Mert a szuverenitás a népnek Isten adta joga, melynek értelmében egyedül a népnek áll hatalmában vezetőit megválasztani, működésüket ellenőrizni. A kormány szüntesse be a magyar nép ellen irányuló jogtalan támadását! Vessen véget az embertelen vérengzésnek! És adja meg a lehetőséget arra, hogy a magyar nép szavazócédulával a kezében, titkos szavazáson, szabadon dönthessen saját maga és Magyarország sorsa felett!

Kedves hallgatóink! Károly atya vetette fel a kérdést: kit terhel a felelősség a magyarországi öldöklés és pusztítás miatt?

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!