Magyar jelen - magyar múlt

Kedves hallgatóink, Magyar jelen – magyar múlt című műsorszámunk következik.

Mai adásunkban a híres mariazelli zarándokhely magyar történelmi vonatkozásairól szólunk.

A legendás hírű Mariazell a híres stájerországi Alpokban közel a magyar határhoz évszázadok óta az egyik legmagyarabb zarándokhely. Amióta legördült a vasfüggöny, egy zarándokhad sem jöhetett át a határon a szomszéd Magyarországról. Minthogy a magyarságot Mariazelltől mesterségesen elzárják, úgy érezzük, kötelességet teljesítünk, amikor Mariazellnek nem csupán egyházi, hanem magyar történelmi vonatkozásait is ismertetjük katolikus és protestáns magyarok számára egyaránt.
A templom középső tornya még gót stílusú, oldalhajói már barokkok. A bejárat előtt Nagy Lajos, magyar király ércszobra áll a XVI. századból. A gótikus főbejárat felett egy relief ezzel a felirattal:
"Lajos, Magyarország királya az irgalmasság anyja által dicsőséges győzelmet aratott a török felett".
Küküllői János krónikája beszéli el, hogy Nagy Lajos e győzelme emlékére Aachenben és Mariazellben kápolnát építtetett, és Mariazellben személyesen helyezte el a Boldogságos Szűz képmását, amely még ma is látható a kegytemplom kincstárában magyar címeres keretben, Anjou-liliomokkal tarkítva. Már Zsigmond király korában tömegesen zarándokolnak a hívők Mariazellbe, úgyhogy a király 1429-ben a főapát kérésére külön menlevelet bocsát ki, hogy a zarándokok épségét jobban biztosítsa az útonállók és rablókkal szemben. Mátyás király idejében a törökök kezdik Mariazellt fenyegetni, és egyszer ki is rabolják, felégetik. Mátyás király részt vesz a helyreállítási munkákban, és ragaszkodása jeléül egy miseruhát és egy kis oltárt adományoz a templomnak. Mindkét emléktárgy még ma is ott látható a kápolna kincstárában. De Mariazell igazi fénykora a XVII. században kezdődik, amikor barokk stílusban átépítik, és egymást érik a zarándoklatok épp a közeli török veszedelem következményeként. A magyar urak által alapított oldalkápolnák is ebből a korszakból származnak. A Szent István királynak dedikált kápolnát Nádasdy Ferenc, Vas megye főkapitánya ajánlotta fel 1662-ben. A szent király oltárképét Pöck Tóbiás, híres osztrák művész festette 1665-ben. A magyarok ragaszkodását e kápolnához mutatja az is, hogy az 1742-ben elhalálozott Bornemissza János, erdélyi gubernátor, aki 3 uralkodónak, Lipótnak, Józsefnek és Károlynak szolgált, ide kívánt temetkezni és itt is van a síremléke. A Szent István-kápolna mellett a Draskovich Miklós, mosoni főispán által 1670-ben felajánlott Szent Imre-kápolna áll. Legutoljára Serédi Jusztinián hercegprímás vezetett ide zarándoklatot, és ennek emlékére a mariazelli kincstárnak adományozta a budapesti Szent Imre-szobor kicsinyített mását. A Katarina-kápolna Esterházy Pál hercegnek, Magyarország nádorának alapítása 1680-ból. Egyik oldalfalán Árpád-házi Erzsébetnek, II. Endre király leányának képe. E képet Scitovszky hercegprímás személyesen hozta magával Esztergomból az 1857-es nagy zarándoklat alkalmával, amelyen ezrek és ezrek vettek részt. Ha a középhajó felé fordulunk, ott is magyar emléket pillantunk meg. A kegyeleti kápolna gótikus ormán Nagy Lajos és hitvese korabeli képmását láthatjuk. E domborművű kép alatt benn a kápolnában a híres Szűz Mária-szobor koronával a fején. Ez a korona Rudnay, magyar hercegprímás adománya. Külön kell megemlékeznünk a Szent László-kápolnáról, amelyet Szelepcsényi György hercegprímás ajánlott fel a XVII. században. Az oltáron Szent László király szobra hadi vértezetben. A képek a mennyezeten a nagy király dicső tetteit ábrázolják. Egyikükön kun harcos által elrablott magyar lány megszabadítása látható. Thuróczy krónikája így beszéli el László tettét: "Lát a Szent László herceg egy pogányt, ki lóháton visz egy szép magyar leányt, ki a váradi püspök leánya vala. László herceg, noha meg volt sebesülve, mégis sebes nyargalással űzi lovát, hogy leszúrhassa a pogányt. Minthogy sehogy be nem érhette, hanem mintegy könyöknyi távolság vala a lándzsa hegye és a kun háta között, odakiálta László herceg a leánynak: Szép húgom! Fogd övén a kunt, s vesd magad a földre! És László herceg a földön heverőre szegezi lándzsáját."
Egy másik freskón Szent László Pozsony alatt visszavonulásra kényszeríti a pártütő Salamont, aki mérkőzés nélkül is meghátrál, mert László feje felett két kardos angyal jelenik meg. Majd következik a váci látomás. A magyar ősmondák sebezhetetlen csodaszarvasa jelenik meg a szent király előtt égő aganccsal. A kápolna hátsó falán Szelepcsényi György hercegprímás díszes síremléke látható. Még jobban megkap azonban az egyik oldalfalon olvasható felírás:
"Amíg Közép- és Kelet-Európa rab népeinek fiai újra elzarándokolhatnak e kegyhelyre, e Szent Lászlónak szentelt királyi kápolnát gondozásába vette az Osztrák Keresztény Munkásegyesületek Szövetsége, és ünnepélyes alkalmakkor gyertyát gyújt minden egyes nép szabadulásáért."
A fal előtt virágokkal díszített asztal, rajta minden egyes nép áldozati gyertyája nemzeti színekben, magyaroké, románoké, lengyeleké és a többieké. Szebb emléket és komolyabb figyelmeztetőt nem lehetett volna felállítani Szent László király kápolnájában.
Mariazell ősrégi kegyhely, már jóval Nagy Lajos ideje előtt állott ott egy kis kápolna, s az első fatemplomot a legenda szerint Otker apát emelte 1157-ben. Ezt az évszámot fogadták el azután alapítási évnek. De kétségtelenül Nagy Lajos építtette az első szép gótikus templomot a kegyhelyre.
Mariazell alapítását jubileumi években mindig nagy áhítattal ünnepelték magyarok és osztrákok egyaránt. A múlt században a 700 éves jubileumi zarándoklat 1857-ben zajlott le, Scitovszky hercegprímás és gróf Apponyi György vezetésével. Vagy 25 ezren gyűltek egybe Magyarországról. A prímás személyesen adta át a magyar katolikusok nemzeti ajándékát, Patics Ferenc, pesti ötvös mester ezüstből készült remekművét. Oszlopon álló Mária-szobor előtt térdel a prímás, és kezében tartva az Esztergomi bazilika kicsinyített mását, felajánlja azt a mariazelli Madonnának a magyar nemzet nevében. A szoborcsoport talapzatán koronás, angyalos magyar címer. Szemtanúk leírása szerint az 1857-i kisasszonynapi magyar zarándoklat minden addigi mariazelli ünnepi megemlékezést felülmúlt pompában és áhítatban. A Magyarországról jött zarándokok a prímás, a váci és szombathelyi püspökök vezetésével és 200 pap kíséretében magyar, horvát és szlovák csoportokra osztva ünnepélyes menetben vonultak be Kisasszony napjának előestéjén a bazilikába.
1656-ban egyszerű selmeci magyar bányász adományozott fából faragott Mária-képet a kegyhelynek. Ma is ott őrzik a drágaságok között a templom kincstárában.
Vajon mikor jöhetnek el megint a magyar bányászok, hogy leróhassák kegyeletük adóját az ősi magyar zarándokhelyen, Mariazellen? Reméljük nemsokára.

Kedves hallgatóink, Magyar jelen – magyar múlt című műsorszámunkat közvetítettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.