12:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon. Néhány másodperc múlva a harangkondulás déli 12 órát jelez.
A déli harangszó emlékeztessen a nándorfehérvári győzelemre, amely ötszáz évvel ezelőtt meghátrálásra kényszerítette a félelmetes keleti hódítót.

Déli harangszó

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

A magyar főváros továbbra is el van zárva a külvilágtól. A nyugati hírszolgálati irodák és a nyugati hatalmak külügyminisztériumai mindeddig nem tudtak telefon-összeköttetést teremteni budapesti képviseleteikkel. Ilyenformán továbbra is a budapesti rádió az egyetlen hírforrás. A rádió egyik adásában az illetékes miniszter megígérte, hogy a külföldi távolsági telefonforgalom megindulása nem késik soká. A budapesti rádió ma reggel beismerte, hogy a felkelésnek további gócai vannak a fővárosban. A gyülekezési és a csoportosulási tilalom változatlanul fennáll. Az iskolák zárva vannak. A budapesti rádió egy további közlése szerint a Nemzeti Múzeumban tegnap éjjel egy órakor negyedízben keletkezett tűz, amelyet a közlemény igen komolynak nevez. A Szabad Nép ma reggel sem jelent meg. A rádió beszámolójából az derül ki, hogy a felkelők kedden éjszaka behatoltak a Szabad Nép Blaha Lujza téri székházába, és követelték, hogy a lap adjon ki általános sztrájkra szóló felhívást. A szerkesztőség ezt a követelést nyilvánvalóan megtagadta, mert közvetlenül ezután megkezdődött a székház ostroma. Felgyújtották a Szabad Nép könyvesboltját, és a ház homlokzatának negyedik emeletéről leszakították a vörös csillagot. A szerkesztőségi helyiségek berendezését szétrombolták, a nyomdaberendezés elpusztításától azonban elálltak. A székház körül többször fellángolt a fegyveres harc.

A magyarországi drámai események külföldi megfigyelői teljesen annak a ténynek hatása alatt állanak, hogy a magyar felkelés ilyen óriási méretekben bontakozott ki a szovjet elnyomás és a kommunizmus ellen. Politikai megfigyelők a budapesti rádió jelentéseiből megállapítják, hogy a termelőmunka jóformán az egész város üzemeiben leállt. A magyar nép megmozdulása kapcsán politikusok és hivatalos személyiségek részéről számtalan megnyilatkozás hangzott el az egész világon.

Dulles amerikai külügyminiszter, aki a magyarországi népfelkelés hírének vétele után Eisenhower elnökkel megvitatta a magyar és a lengyel fejleményeket, kijelentette az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége előtt, hogy az Egyesült Államok kormánya a legnagyobb együttérzéssel figyeli a magyar nép hősi küzdelmét szabadságának és függetlenségének visszanyerésére. Carey, a 15 millió tagot számláló Amerikai Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Szabad Európa rádióján keresztül üdvözölte Magyarország és Lengyelország hős munkásait.

Az Európai Rab Népek Szövetsége az egész szabad világ népeihez intézett felhívásában nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szovjet csapatok beavatkozása az ENSZ alapokmányának flagráns megsértése. A szövetség reményét fejezi ki, hogy a szabad nemzetek nem helyezkednek a tartózkodás álláspontjára, amikor legjobb szövetségeseiket a szabadságért és a nemzeti függetlenségért folyó egyenlőtlen harcban eltiporják.

A magyar emigráció vezetői még tegnap táviratot intéztek az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, és ebben rámutattak arra, hogy a szovjet csapatok beavatkozása Magyarország belügyeibe beleütközik az ENSZ alapokmányának rendelkezéseibe. Orosz tankokkal gyilkolják a magyar hazafiakat, hogy a Magyarországra kényszerített kommunista rendszert fenntartsák. A magyar emigráció vezetői az ENSZ sürgős közbelépését kérik.

Az egész szabad világ sajtója az elmúlt 48 órában vezető helyen foglalkozik a magyar nép megmozdulásával. A számtalan cikkből kiemeljük a New York Times "Budapest mártírjai" cím alatt megjelent vezércikkét.
A legtekintélyesebb lapok közé számító New York-i lap, amely három cikkben is foglalkozik a budapesti eseményekkel, megállapítja, hogy az egész világ mélyen gyászolja a felkelés elesett hőseit. A lap ezután párhuzamot von az 1849-es és az október 24-i események között. Megállapítja, hogy 1849-ben nem akadt magyar áruló, aki behívta volna az orosz csapatokat, amint ma ezt a szégyenteljes szerepet Nagy Imre vállalta.

Preston, a New York Times washingtoni tudósítója mai cikkében az amerikai politikai körök felfogását ismerteti. A tudósító rámutat arra, hogy amerikai hivatalos körök a magyarországi és lengyelországi eseményeket a legsúlyosabb fejleménynek tekintik a kommunista elnyomás alatt álló országokban Tito jugoszláv államfőnek Moszkvával való szakítása óta. A tudósító hangoztatja, hogy függetlenül attól, hogyan végződik a magyarországi felkelés, a magyar nép megmozdulása a legsúlyosabb helyzetbe juttatta a Szovjetunió politikáját és propagandáját. Moszkva a befolyása alatt álló kelet-európai országokat egy boldog kommunista családként akarta a szabad világ elé állítani. Ezt azonban drámai módon cáfolták meg az elmúlt napok eseményei – fejezi be cikkét Preston, a New York Times washingtoni tudósítója.

A jugoszláv napilapokat, amelyek vezető helyen közlik a budapesti felkelés híreit, az olvasók percek alatt elkapkodták az újságárusok kezeiből. A vezércikkek azonban mély hallgatásba burkolóznak. A legutóbbi magyarországi eseményekhez hivatalos jugoszláv helyről semmi állásfoglalás nem történt annak ellenére, hogy a magyarországi kormány- és pártküldöttség alig két napja hagyta el a jugoszláv fővárost.
Az egyik nyugati hírszolgálati iroda tudósítójának belgrádi értesülése szerint a magyarországi felkelés nagy gondot okoz a jugoszláv kormány és kommunista párt köreiben. A magyar nép megmozdulásában a szocializmust ért súlyos csapást látnak. A jugoszláviai vezetőket különösen aggasztja, hogy a szovjet csapatok magyarországi bevetése esetleg felbátoríthatja Moszkvában azokat, akik a kelet-európai országok felé tanúsított "erős kéz" politikájának folytatását kívánják.

Varsó. Több százezer ember gyűlt össze egy tegnapi tömeggyűlésen Varsó főterén. A varsói rádió szerint feltűnést keltett egy csoport, amely lengyel és magyar zászlókat tartott a kezében a két nép közötti szolidaritás jeleként. A gyűlésen beszédet mondott Gomulka. A nagygyűlés feloszlása után egy fiatalokból álló csoport külföldi hírszolgálati irodák jelentése szerint a magyar követség elé vonult, és ott tüntetett a magyar szabadságharcosok mellett. A tüntetők lengyel és magyar nemzeti zászlókat vittek magukkal, hazafias dalokat énekeltek, követelték Wyszynski bíboros szabadon bocsátását és Rokosszovszkij távozását. A csoport később a szovjet nagykövetség elé ment, ahol karhatalmi erők szétverték a tüntetőket. Az egyik nyugati hírközlő iroda jelenti, hogy a kormányhoz közelálló körökben ígéretet tettek Wyszynski bíboros szabadon bocsátására és Varsóba való visszatérésére. A közlés szerint Wyszynski már egynéhány napon belül visszatérhet a fővárosba, ha a helyzet megengedi. Az ügyről hír szerint Gomulka első titkár, és a parlament katolikus tagjaiból álló küldöttség tárgyalt a tegnapi nap folyamán.

New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma este folytatja vitáját a feszült helyzetről Izrael és Jordánia között. A mai ülésen Izrael delegátusa ismerteti kormánya álláspontját. Izrael és Jordánia – mint emlékezetes – a Biztonsági Tanács előtt kölcsönösen egymást vádolta a palesztinai fegyverszüneti megállapodás ismételt megsértése miatt.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 13 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.