Nemzetközi helyzetismertetés

1956. november 03. 20:50 ● 09:02

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi helyzetismertetésünk következik.

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülésével kapcsolatban ad áttekintést a mai helyzetről Sebők Tibor.

Kedves hallgatóink! Immár másodszor foglalkozott az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a magyar üggyel. A múlt vasárnapi ülésen a három nyugati nagyhatalom képviselői hívták fel a világszervezet figyelmét a magyarországi szovjet agresszióra és a világbéke veszélyeztetésére. Akkor még a budapesti kormányt képviselő Kós követ a szovjet delegátussal egy követ fújva igyekezett a magyar ügy tárgyalását megakadályozni. Sikertelenül. A tanács kilenc-egy szavazatarányban napirendre tűzte a magyar ügyet. Jugoszlávia képviselője tartózkodott a szavazástól. A péntek esti második ülést a magyar kormány jelenlegi elnökének két sürgős segélyt kérő távirata alapján hívták össze. A magyar képviseletet az idő rövidsége és a szovjet magyarországi légi zárlata miatt nem küldhették ki. A helyzet bizonytalan volt, a jelek szerint maga a Biztonsági Tanács sem tudta megállapítani, hogy az ülésen megjelent Szabó másodtitkár valóban rendelkezik-e a budapesti kormány felhatalmazásával. Megengedték, hogy jelen legyen az ülésen, de nem adtak neki felszólalási jogot. Amikor a magyar válság napirendre tűzésével kapcsolatban szavazásra került a sor, a szovjet delegátus ezúttal teljesen egyedül hadakozott. A Biztonsági Tanács tíz az egy arányban foglalt állást a Szovjetunióval szemben. Emeljük ki tehát az első fontos tényt: ezúttal Jugoszlávia képviselője is a Szovjetunióval szemben a napirendre tűzés mellett szavazott.

Kedves hallgatóink! A második fontos tény, amelyet a Biztonsági Tanács üléséről el kell mondanunk: a tanács teljesen egyöntetű állásfoglalása és együttérzése a magyar néppel. Sajnálatos fordulata a világeseményeknek, hogy a szuezi háború miatt egy nappal előbb a világszervezet tagjainak többsége szembekerült Nagy-Britanniával és Franciaországgal. De a pénteki tanácsi ülésen nyoma sem volt az ellentétnek. A nyugati nagyhatalmak, a dél-amerikai államok, Perzsia, Ausztrália egyek voltak a magyar nép jogainak, hősi szabadságharcának védelmében. Hálával kell kiemelnünk Kuba képviselőjének, Emilio Nunez-Portuondo nagykövetnek határozott fellépését. Öt évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek közgyűlésén ugyancsak Kuba képviselője volt szószólója a magyar nép szenvedéseinek. Kuba delegátusa emlékeztette a világot újra és újra Mindszenty bíboros méltatlan üldözésére és börtönben tartására. Most Kuba delegátusa terjesztette elő a három alapelvet, amelyen a Biztonsági Tanács határozatának fel kell épülnie. Az első alapelv: vonja vissza Moszkva azonnal csapatait Magyarországról az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezései szerint. A második: újabb ünnepélyes megállapítása annak, hogy a magyar népet megilleti az önrendelkezési jog és azt szabad választások útján kell gyakorolja. A harmadik alapelv: küldjön ki az ENSZ bizottságot Magyarországra, hogy a helyszínen biztosítsa Magyarország politikai függetlenségének előfeltételeit.

Kedves hallgatóink! Most már lassan minden magyar rádióhallgató megtanulja az Egyesült Nemzetek gépezetének összetételét és működési szabályait. Az ENSZ-nek nincs nemzetközi hadereje, ennek megszervezését a megalakulás utáni esztendőkben a szovjet vétó akadályozta meg. Magában a Biztonsági Tanácsban - tudjuk - egyetlen tag is megvétózhatja a többi tíz tag döntését. De ez ellen védekezésül 1950-ben a koreai válság idején, az ENSZ meghozta híres határozatát, amelyet "együttesen a békéért" jelszóval szoktak emlegetni. Ennek alapján, ha a Biztonsági Tanácsot valamelyik tanácstag vétója akadályozza, legalább hét tag kérésére a megvétózott határozatot az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűléséhez lehet fellebbezni. Ha ott a tagok kétharmada kívánja, azonnal napirendre lehet tűzni és a rendkívüli közgyűlésen már nincs vétójog. Minden valószínűség szerint most is erre az útra kell lépni, mert Szoboljev delegátus pénteki magatartása semmi kétséget sem hagyott, hogy a szovjet delegátus Magyarország ellen használni akarja a vétó fegyverét. Álljunk meg egy percre ennél a szovjet delegátusnál. Nálánál szégyenletesebben, ostobábban, felháborítóbban aligha viselkedett még diplomata a világ népeinek legelőkelőbb fóruma előtt. Szoboljev szovjet delegátus úgy hazudott, mint egy megszorult csirketolvaj a bíró előtt. A Biztonsági Tanács asztalán ott fekszik a magyar kormány hivatalos sürgönye új szovjet csapatok beözönléséről, a világsajtó tele van hiteles hírekkel és fényképekkel, új nagy szovjet páncélos alakulatok vannak Magyarországon, és ez a szovjet diplomata fel mert állni és azt merte mondani, hogy ez nem igaz. Hogy ők nem küldtek be újabb csapatokat. Hogy Nagy Imre tévedett. Hogy a Magyarországon dolgozó külföldi újságírók és diplomaták, a magyar városok, a határőrök, a vasutasok, mindenki, mindenki téved. A riasztó jelentések nem megbízhatóak. Nincsenek megerősítve. Hát kedves hallgatóink, ez egy nagyhatalom képviselőjének a hangja? Ilyen szégyenletesen kell hazudnia egy vezető diplomatának? Egyik szava ellentmond a másiknak. Belebotlik saját érveibe. Múlt vasárnap még fasiszta zendülésről beszélt a törvényes kormány ellen. Most arról hord össze hetet-havat, hogy a lázadást leverték, hogy a nemzeti kormány helyreállította a rendet, de valami külföldről becsempészett ellenforradalmárok veszélyeztetik a védtelen szovjet páncélos hadosztályokat. Évekig a moszkoviták rendszere üvöltözte, hogy minden Nyugaton tartózkodó magyar térjen vissza, két kézzel adták az amnesztiát. Most a hazahívott magyarokat, ha ugyan haza tudtak jutni, fasiszta felforgatóknak tüntetik fel. Ez a szánalmas dadogás és hazudozás a világ népeinek fóruma előtt, megdöbbentően mutatja a szovjet diplomácia teljes erkölcstelenségét és bűntudatát is. Próbálják lehazudni a csillagot is az égről, mert magyarországi agressziójuk egész mostani diplomáciai játékukat veszélyezteti. A szuezi háborúval kapcsolatban az egyiptomi szuverenitásért hadakoznak. Az ázsiai és afrikai népek élére akarják könyökölni magukat. Új bandungi konferenciát akarnak összehívni a kolonializmus ellen. Ugyanakkor páncélosok tömegével akarják legázolni, a magyar nép kiéheztetésével akarják megfojtani Magyarország szuverenitását és önrendelkezési jogát. Érzik, hogy elszigetelődnek, hiszen nem csak a szabad népek fordulnak el tőlük, hanem Jugoszlávia és Lengyelország is. Sőt, még vörös Kína is elítéli a Magyarország belügyeibe való otromba beavatkozást. Ezeket a tényeket akarja eltakarni Szoboljev hazudozása, felháborítóan és sikertelenül.

Kedves hallgatóink! Lodge amerikai fődelegátus, aki Amerika népének nevében már többször oly magával ragadó erővel szállt síkra a hős magyar nép mellett, pénteken a szovjet delegátushoz fordulva azt mondotta: "A béke és igazság alapelveinek alkalmazását nem lehet egy földrajzi térségre korlátozni. Ez általános érvényű alapelv. A szovjet kormány október 30-án megígérte, hogy tárgyalni fog Magyarországgal csapatainak kivonásáról. Most újabb hadosztályokat zúdít be Magyarországra. Ha kivonul - idézte Lodge fődelegátus Eisenhower elnök szavait -, megnyílik az út a világbéke megteremtésére, még a mi nemzedékünkben." Az amerikai delegátus ünnepélyes szavaihoz csak annyit tehetünk hozzá, ha a szovjet ezt a lehetőséget most elutasítja, valóban borzalmas felelősséget vesz magára a világ népei és a történelem előtt.

Kedves hallgatóink! Sebők Tibor ismertette a Biztonsági Tanács ülésével kapcsolatban a nemzetközi helyzetet.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-11-03 20:50
Hossz0:09:02
CímNemzetközi helyzetismertetés
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-11-03 20:50
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3