21:00 óra. Hírszolgálat

1956. október 25. 21:00 ● 09:38

00:00 00:00

A műsor leirata

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja a 16, 19 és 41 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 21 órát jelez.

Tárogató

Most a szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Ma újabb külföldi utasok érkeztek Bécsbe, akik gépkocsin hagyták el a magyar fővárost. Az egyik utas elbeszélése szerint a lövöldözés a rádió épülete ellen kezdődött. A tüntetők közül néhányan be akartak hatolni a rádió épületébe, erre a titkosrendőrség emberei tüzet nyitottak ellenük. Ez végsőkig fokozta a tömegek elkeseredését, és ennek hatása alatt kezdődött meg a küzdelem a rádió épületének elfoglalásáért. A külföldi utasok elbeszélése szerint a magyar csapatok rendkívül bátran harcoltak. Az egyik utas látta, hogy a magyar csapatok nagyobb számú szovjet harckocsit ártalmatlanná tettek. A forradalom nem korlátozódott egyedül Budapestre. A csepeli munkások is fegyvert ragadtak a biztonsági erők ellen. Itt is küzdelem fejlődött ki.

Bécsi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy négy teljes magyar ezred mindjárt a harcok elején átállt a felkelők oldalára. A szovjet harckocsik Budapest utcáin sok helyen tüzeltek az ellenállókra, és több épületet felgyújtottak. A Magyar Nemzeti Múzeum épületében több ízben tűz ütött ki, és mikor az utasok ma délben elhagyták a magyar fővárost, az épület még lángokban állt. A keddről szerdára virradó éjjelen már teljes erővel folytak a harcok – mondotta egy Bécsbe érkezett svájci üzletember. A tüzelés még a ma déli órákban is tartott. Több irányból lehetett hallani gépfegyvertüzet, elsősorban a Gellért-hegy irányából, ahol a szovjet emlékmű áll. Az utasok elmondották még, hogy több lökhajtásos repülőgépet láttak mélyrepülésben elszállni Budapest fölött, de azt nem tudták megmondani, hogy tüzeltek-e a városra. A külföldi utasok elbeszélése szerint a magyar forradalmárok azért kezdték meg a harcot, hogy a szovjet csapatok kivonuljanak az országból. A halottak és sebesültek száma valószínűleg nagy. Sokan áldozták életüket a szabadságért.
Az igazságügy-miniszter az esti órákban cáfolta azokat a híreket, hogy az elfogott felkelők közül sokat kivégeztek. Az Igazságügyi Minisztérium közleménye azt állítja, hogy az őrizetbe vett felkelők közül eddig nem állítottak senkit sem statáriális, sem rendes bíróság elé, következőleg ítéletet sem hoztak ellenük, még kevésbé kerülhetett sor ítélet végrehajtására.
A rendszernek a szovjet csapatok segítségével sem sikerült letörnie a magyar forradalmat. A fegyveres ellenállás Budapest több pontján még folyamatban van. A forradalom ereje elsöpörte helyéről Gerő Ernőt, a párt első titkárát. Utódául Kádár Jánost nevezték ki. Több jel arra utal, hogy Gerő Ernő volt elsősorban felelős az elmúlt napok eseményeiért. Kedd esti, túlzottan szovjetbarát kijelentései ahelyett, hogy lecsillapították volna, csak még jobban elkeserítették az utcára kivonult tömegeket. Nagy Imre miniszterelnök ma azt ígérte, hogy a szovjet csapatokat kivonják Budapestről, mihelyt a rend helyreáll. Hozzátette, hogy a kormány tárgyalásokat akar kezdeni a moszkvai kormánnyal arról, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki Magyarországról.
Mind több jelentés érkezik arról, hogy a diákok, munkások és a társadalom több más rétege mellett a honvédség is nagy szerepet játszott a forradalomban. Ennek tulajdonítható, hogy a felkelők olyan szívósan harcoltak, és olyan sokáig tudtak ellenállni a szovjet haderőnek. A gyárak egész sorában még ma is szünetelt a munka, a kimenési tilalom érvényben van. A közlekedés fennakadt, az ország el van vágva a külföldtől.

A világ minden részében csodálattal emlékeznek meg a magyar szabadság harcosainak küzdelméről. Előző adásainkban közéleti férfiak és testületek egész sorának nyilatkozatát közöltük, amelyekből kiderül, hogy mindenütt a legnagyobb együttérzéssel foglalkoznak a magyarországi eseményekkel, és leszögezik, hogy a magyar nép igazságos ügyért harcol szovjet elnyomóival szemben.
Tegnap este Varsóban rokonszenvtüntetések voltak Magyarország mellett. A tüntetők magyar zászlókat lobogtattak és így kiáltottak. "Magyarok, veletek vagyunk!"

Az Európa Tanács táviratot kapott a Rab Népek közgyűlésétől. A távirat azt kívánja, hogy az Európa Tanács támogassa azt az indítványt, hogy Magyarország és Lengyelország ügyét haladéktalanul terjesszék az ENSZ elé. Dehousse, az Európa Tanács parlamentjének elnöke a legnagyobb rokonszenvvel fogadta a táviratot. Kijelentette, hogy helyesnek tartja, hogy sürgősen összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és azon foglalkozzanak a szovjet beavatkozással a kelet-európai országok belügyeibe.

Varsó. A lengyelországi kommunista párt Központi Bizottsága teljes ülést tartott, és azon jóváhagyta a politikai és gazdasági programról szóló határozati javaslatokat. A politikai kérdésekről szóló javaslat hangsúlyozza, hogy a párt örömmel üdvözli a nép széles rétegeiből érkező kezdeményezéseket. Hangoztatja a párt ideológiai egységét. Végül hangsúlyozza, hogy a lengyel törvényhozó testületnek teljesíteni kell azokat a feladatokat, amelyeket az alkotmány előír számára. A második határozati javaslat, amely az ország gazdasági kérdéseivel foglalkozik, bejelenti a beruházások további csökkentését a jövő évre. Bejelenti továbbá a fogyasztási iparok termelésének fejlesztését. A határozati javaslat utolsó része hangsúlyozza, hogy Lengyelország egyik tagja ugyan a szocialista tábornak, de a szocializmus kiépítésében saját útján kíván járni. A javaslat a lengyel-szovjet barátság hangoztatásával fejeződött be.
Lengyel hivatalos jelentés szerint a szovjet csapatok nagy része már visszatért kaszárnyáikba Lengyelország területén. Az utolsó szovjet alakulatok most térnek vissza támaszpontjaikra.
A lengyel igazságügyi hatóságok közlése szerint a kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. Az intézkedés következtében 151-en szabadultak a börtönből. A szabadlábra helyezettek között 7 olyan személy is van, akiket a bíróság a poznani felkeléssel kapcsolatban börtönbüntetésre ítélt.

Ben, a Monde munkatársa mai tudósításában abban összegezi a lengyelországi helyzetet, hogy a kommunista párt új vezetősége mindent megtesz a szovjetellenes hangulat csökkentésére. Ben, a szovjetellenes érzelmek kitörésének példájaként megemlíti a varsói magyar követség előtt, valamint a Szovjetunió nagykövetsége előtt tegnap lezajlott tüntetéseket, amelyeken a mintegy 50 ezer főnyi összegyűlt tömeg Rokosszovszkij azonnali távozását, Lengyelország teljes felszabadítását követelte és a katyni vérfürdőt emlegette. Ben szerint egyre nyilvánvalóbban két irányzat került szembe egymással Lengyelországban. Az egyik irányzat le akarja csendesíteni a forradalmi hangulatot, és Gomulka támogatására törekszik. A másik irányzat ennél tovább kíván menni. Ben megjegyzi, hogy a lengyel nép nagy tömegei kétségtelenül nem kívánnak szembeszállni magával a szocializmussal. Ugyanakkor egy olyan szocializmust kívánnak, ami eddig ismeretlen a világon, és nem viseli magán a szovjet kommunizmus jegyeit.
A Monde tudósítója megemlíti, hogy a választások elhalasztása január 20.-ra nem keltett nagyobb meglepetést Varsóban, mivel a decemberi dátum amúgy is túlságosan közeli volt. A januári választások nem lesznek demokratikusak a szó igazi értelmében. A lakosság továbbra is csak az egy listán lévő jelöltekre szavazhat. A szavazóknak megadják a lehetőséget, hogy esetleg több jelölt közül választhassák meg képviselőiket, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a különböző pártok önállóan jelölteket állíthatnak – írja, Ben a Monde tudósítója.

A Marokkóban állomásozó francia haderő főparancsnoksága napiparancsot adott ki, amelyben felhívja a haderő katonáit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel védelmezzék meg a Marokkóban élő francia állampolgárok életét.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 22 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.

Információk

Adásba került1956-10-25 21:00
Hossz0:09:38
Cím21:00 óra. Hírszolgálat
MűsorkategóriaHírszolgálat
Műsor letöltése MP3