Rendkívüli nemzetközi hírmagyarázat

1956. november 04. 12:44 ● 08:44

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Rendkívüli nemzetközi hírmagyarázatunk következik.

Kedves hallgatóink! A világ a szovjet militarizmus magyarországi agressziójának hatása alatt áll. Ugyanakkor, amikor Bulganyin szovjet miniszterelnök Nehruval új bandungi konferenciáról levelez, a kolonializmus ellen közös küzdelemről, amikor Sepilov és Kaganovics Moszkvában Spaak belga külügyminiszterrel szemben az angol-francia szuezi akciót piszkos gengszterizmusnak nevezte, - igen ugyanebben a pillanatban a szovjet diktátorok már kiadták a parancsot magyarországi csapataiknak a világtörténelem legpiszkosabb gengszterizmusára, a leggyalázatosabb koloniális háborúra, egy büszke, szabad nemzet új leigázására. Alattomosan és gyáván készítették elő az akciót, diplomáciai és katonai vonalon egyaránt. Október 30-án még nyilatkozatot adtak ki Moszkvában, hogy megvizsgálják a szovjet csapatok helyzetét Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. Beismerték, hogy az elmúlt években súlyos hibákat követtek el a népi demokráciákkal szemben. Kijelentették, hogy hajlandók tárgyalni a varsói paktumról. Az Egyesült Nemzetek előtt Szoboljev szovjet delegátus letagadta, hogy újabb csapatokat küldtek Magyarországra. Mindezt alaptalan híresztelésnek minősítette, amelyekkel a békés Szovjetuniót a világ előtt rágalmazzák.
A hazugságok és megnyugtatások füstfelhője mögött pedig a szovjet páncélosok ezrei özönlöttek be Magyarországra. A kivonulás ígéretével felparcellázták az országot, a közlekedési gócpontok körülzárásával elvágták egymástól a magyar hadsereg részeit. Közben igyekeztek valami magyar támadást kiprovokálni, hogy ürügyet kapjanak a beavatkozásra. És amikor ezt az ürügyet nem kapták meg, akkor minden figyelmeztetés nélkül ők támadtak. Moszkva odavágta a kesztyűt az Egyesült Nemzetek, az egész világ arcába.
Kedves hallgatóink, az első kérdés most természetesen az, mit tehet a nemzetközi rend és a béke egyetlen mai őre, az Egyesült Nemzetek Szervezete? Egyáltalában megmenthető-e az ENSZ? Önök, akik most a legtragikusabb körülmények között szavunkat hallják, emlékeznek arra, hogy tegnap este sürgős ülésre hívták össze a Biztonsági Tanácsot. Ezen az ülésen már nem Kós Péter követ képviselte Magyarországot, az a Kós, akiről kiderült, hogy igazi neve Leó Konduktorov, aki szovjet állampolgár és akire magyar nevet ragasztottak, hogy a washingtoni magyar követség élén Magyarország érdeke ellen dolgozhasson. Ezen az ülésen a Biztonsági Tanács már Nagy Imre miniszterelnök panasza alapján tárgyalt. Lodge amerikai fődelegátus beterjesztette a határozati javaslatot, amely felszólítja a Szovjetuniót, hogy hagyja abba a magyarországi csapatmozdulatokat. A határozati javaslat megállapítja a magyar nép elidegeníthetetlen jogát ahhoz, hogy szabad és tiszta választások útján döntsön jövő sorsáról. A Biztonsági Tanács a jugoszláv delegátus indítványára nem szavazott, mert mint a jugoszláv kiküldött mondta, Budapesten tárgyalások folynak a magyar és szovjet katonai bizottság között a szovjet csapatok kivonulásáról. Szoboljev szovjet megbízott ezt megerősítette. Igen, a szovjet valóban tárgyalásra hívta meg a magyar hadsereg vezetőit. Szoboljev csak arról hallgatott, hogy ezeket a katonai vezetőket már nem engedték vissza Budapestre. A szovjet nagyhatalom nem szégyellte magát, hogy ugyanazt az alantas, gyáva trükköt alkalmazza, mint a XVI. században Szulejmán szultán, aki Török Bálintot táborában csalta, hogy ellenállás nélkül szállhassa meg Buda várát. Budapesten a magyar kormány tagjai azt várták, hogy megkapják a szovjet feltételeket, de e feltételek helyett gránáteső hullott Budapestre és a magyar nagyvárosokra. A szovjet levetette álarcát.
A szovjet támadás után órákon belül New Yorkban újra ülésre hívták össze a Biztonsági Tanácsot. Mélységes felháborodással hallgatták a Biztonsági Tanács tagjai Lodge amerikai fődelegátus szavait, és elsöprő többséggel követelték az egyedül maradt szovjet delegátuson keresztül a Szovjetuniótól a támadó csapatok visszavonását. A szovjet képviselője, akit Lodge szemből szembe hazugnak minősített, vétót jelentette be. A Biztonsági Tanács kérni fogja a rendkívüli közgyűlés összehívását, amely nem kétséges, hogy ugyancsak óriási többséggel el fogja ítélni a szovjet magyarországi agresszióját.
Tovább nem tudjuk mi lesz a szovjet kormány magatartása. A legutóbbi intézkedésekből következtetni lehet arra, hogy a Szovjetunió egyelőre legalább szembe akar szegülni az Egyesült Nemzetek bármiféle határozatával. Ezt készíti elő a moszkvai propaganda, amely a fasizmus magyarországi állítólagos rémtetteiről kezd üvölteni. Ezt mutatja az áruló, provokatőr Kádárnak szégyenletes beszéde, aki most a szocializmus vívmányainak fenyegetéséről beszél, azoknak a vívmányoknak fenyegetéséről, amelyeket néhány nappal ezelőtt ő maga segített pellengére vonni. A moszkvai jelszavakat visszhangozza a csehszlovák kommunista elnök, aki már hetek óta mozogni érezte maga alatt a talajt. A szovjet szembe akar szegülni az Egyesült Nemzetekkel nem a szocializmus védelmére, hanem a szovjet kolonializmus és a kelet-európai szovjet katonai támaszpontok védelmére. A magyarországi agressziót a Kreml sztálinista szárnya, a kolonialista sztálini birodalom erőszakolásában bűnös Molotov-Kaganovics szárny és a szovjet militarizmus, Zsukov és Konyev marsallok kényszerítették ki.
Nagy Imre miniszterelnök, Mindszenty hercegprímás és minden magyar párt vezetője hangsúlyozta, hogy békét és semlegességet akar. Ez a program nem veszélyezteti a Szovjetuniót, ellenkezőleg, határainak békéjét a déli szárnyon biztosítja. Az eddigi erőszakkal fenntartott biztonsági övezet helyett, amelyről kiderült, hogy a szovjet számára semmiféle biztonságot nem jelent, egy sokkal megbízhatóbb, semleges államokból álló biztonsági övezet kialakítását tette volna lehetővé. Eisenhower elnök világosan megüzente Moszkvának, hogy Amerika nem akarja bekapcsolni Magyarországot semmiféle katonai blokkba, és hogyha Moszkva elismeri Magyarország semlegességét, akkor a nemzetközi tartós békét még ebben a generációban meg lehet teremteni. A szovjet magyarországi agressziója ellökte ezt a kezet, amelyet a magyar nép és az amerikai nép is feléje nyújtott. Ez tehát azt jelenti, hogy a szovjet nem a maga biztonságát akarja elérni, hanem továbbra is támadó szándékokat táplál Nyugat-Európával és a világgal szemben. A koegzisztencia függönyét csak addig húzták fel, amíg atomkészülődésük fedezésére erre szükség volt. Amint azonban támadó stratégiai terveiket a lengyel és a magyar nép függetlenségi törekvése veszélyeztetni látszott, akkor félretolták a Kreml koegzisztenciális szárnyát, és a világra vigyorog újra a sztálini agresszió torz ábrázata. Még az sem befolyásolja őket, hogy agressziójukkal végleg eltemették a marxizmus-leninizmust, a nemzetközi proletár testvériséget, elvesztették a szabad országokban az eddig koegzisztenciális alapon működő kommunista pártok tömegalapjait, eddigi ázsiai és afrikai politikájuk lehetőségeit és a szovjetet minden jel szerint teljesen elszigetelték. Ez a szovjet agresszió éppen azért, mert ilyen nagy kockázatot vállalt, rendkívül aggasztó jelenség a világbéke szempontjából. Az egész világ sorsa, nemzedékek élete függ attól, meg tudja-e oldani ezekben a napokban az Egyesült Nemzetek Szervezete a ráhulló történelmi feladatot, a magyar nép függetlenségének és a világ békéjének védelmében.

A magyarországi szovjet agresszióval előállt súlyos nemzetközi helyzetet ismertettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-11-04 12:44
Hossz0:08:44
CímRendkívüli nemzetközi hírmagyarázat
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-11-04 12:44
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3