Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük.

Először két francia lap pénteki vezércikkéről számolunk be. A konzervatív Figaro a következőket írja:
Magyarországon a Szovjetunió bűnt követett el az egész emberiség ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli közgyűlése most erről a bűntettről tanácskozik. A szovjet cselekedet meghatározása borzalmas. Moszkva a nemzetgyilkosság bűntettében bűnös. Nem vitás, hogy tettének általános politikai következményei messze hatóak és a magyar események az emberiség jelenkori történelmében fordulópontot jelentenek.

A francia baloldali Combat bírálja azokat a tüntetőket, akik szerdán felgyújtották a kommunista párt párizsi főhadiszállását. A lap hangoztatja, hogy Franciaországban demokrácia van és nincs szükség a politikai életben ilyen erőszakos fellépésre.
Hová jutnánk, ha Franciaországban tüntetők és ellentüntetők összecsapásai válnának rendszeressé? - teszi fel a kérdést a Combat. A lap válasza:
A szerdai tüntetés esetleg a polgárháború megindulásának jele volt. A Combat ettől való félelemtől függetlenül továbbra is a legnagyobb mértékben hibáztatja a Szovjetunió magyarországi eljárását és a nyugati hatalmak egységes fellépését sürgeti.

Most áttérünk két svájci lap mai állásfoglalásának ismertetésére. A zürichi Tat "Nagy Imrétől Kádárig" című vezércikkében megállapítja, hogy a Szovjetunió mindkettőnél elszámította magát.
Nem vitás, hogy a szovjet tervek szerint Nagy Imrének Gomulka mintájára nemzeti kommunista irányt kellett volna követnie. Az események azonban lerohanták Nagy Imrét, aki kész volt további engedményekre. A szovjet hatalom azonban nem adhatott további engedményeket. Páncélosai segítségével Kádár Jánost kényszerítette kormányalakításra. A Szovjetunió úgy vélte, hogy ő az egyetlen ember, akinek nemcsak képessége, de népszerűsége is van a kormányalakításra. Kádárt azonban már az első perctől árulónak bélyegezte meg a magyar nép, nem véve figyelembe, hogy börtönben volt. A Tat cikke így folytatódik:
Az oroszok nyilván azt gondolták, hogy ha azonnal nem is sikerült, Kádár Jánossal megkísérelhetik egy Gomulka-féle rendszer megteremtését. Csakhogy amint Nagy Imrét túlszárnyalták az események, Kádár Jánossal ugyanez történt. A szovjet hadsereg borzalmai kirántották lába alól a talajt és lehetetlenné tették kormányzását. A Szovjetunió tehát nemcsak Nagy Imrével, de Kádár Jánossal is elszámította magát.

A Belga Szociáldemokrata Párt hivatalos lapja, a Peuple így ír:
Teljesen mindegy, hogy egy személy vagy egy testület diktatúrája idézte elő a magyarországi felkelést, ez nem változtat a helyzete. Kétségtelen viszont, hogy a szovjet kormányt a félelem vezeti a kegyetlen megtorló akcióban. A félelem rossz tanácsadó. A Szovjetunió félt, hogy mindent elveszít és nem nemzeti kommunista államok keletkeznek a népi demokráciák helyén, hanem nyugati mintájú, független országok. Moszkva úgy érezte, katonai szempontból sem vallhatja be vereségét a kis Magyarországtól és politikai szempontból elutasította a csődtömeg gondnokság vállalását. Félt, hogy teljesen elveszíti tekintélyét csatlósai előtt. Ez a számítás azonban helytelen volt, mert bár páncélosai segítségével megkísérelheti a temető csendjét megteremteni, politikai tekintetben máris elveszített minden csatát nemcsak a vasfüggönyön belül, de azon kívül is. Ezeket írja cikkében a belga szociáldemokraták hivatalos lapja, a Peuple.

Az angol News Chronicle így vélekedik:
A szégyenérzetet és bűntudatot, amit a világ érez, Szabó János Magyarország megbízottja az Egyesült Nemzeteknél ezzel próbálta nyugtatni: Magyarországon a rend helyreállt. Minden újra működik. Ezt mondta Szabó János. A világ tudja, hogy ebből egy szó sem igaz. A magyarországi rend helyreállításáról nincs szó. Bizonyítják ezt Kádár bábkormányának kétségbeesett felhívásai munkára, dologra, békére. Az emberek éheznek Budapesten és a szovjet rablók sem kapnak élelem utánpótlást.
Ezek a pénteki News Chronicle megállapításai.

Nyugat-Németország egyik legtekintélyesebb hetilapjának, a Stuttgartban megjelenő Christ und Welt legújabb számában igen érdekes cikkben foglalkozik Moszkva kelet-európai politikájával. Rozoga előterep" cím alatt a lap egyik szerkesztője a többi között a következőket írja:
A szovjet katonák csizmája ma széttaposhatja ugyan a magyarországi tűzfészket, de a felkelés lángját mégsem oldhatja ki. Magyarország továbbra is fáklya marad a Keleti- és a Fekete-tenger között élő 80 millió ember számára, akik a háború vége óta gyarmati sorban tengődnek. Páncélosokkal és szuronyokkal csak ideig-óráig lehet késleltetni azt a napot, amelyen Moszkva nyugati gyarmati birodalma teljesen szétesik. Ez csak elodázza az ügyet. Ami a Kremlnek 11 és fél esztendőn keresztül a féktelen szovjetesítés buzgalmában sem sikerült, nevezetesen az, hogy Közép-Kelet-Európa népeinek szabadságvágyát elfojtsa, most már egyszer s mindenkorra elérhetetlen a moszkvai gyarmatosítók számára. A varázsigének, amellyel Hruscsov a szovjet birodalom részére fenntartani igyekszik a nyugati előterepet, nemzeti kommunizmus a neve. Ez a gát Magyarországon összeomlott és az áradatot, a bátor kis nép Európa utáni vágyát, csupán a zord erőszak tudja egyelőre még egyszer visszaszorítani a keleti medencébe.
Ezután a cikk szerzője sorjában elemzi az egyes népi demokráciákban uralkodó helyzetet, Moszkva hatalmi befolyásának szempontjából, majd kifejti, hogy a magyarországi szabadságharc még azokban a népi demokráciákban is megrendítette a moszkvai kormányzat tekintélyét, amelyekben látszólag szilárd a kommunista uralom. Mindegyik népi demokráciában morajlik az elégedetlenség a felszín alatt és szüntelen az erjedés. Mindez más-más formában nyilvánul meg. A Christ und Welt cikkírója a következőképpen fejezi be fejtegetését:
Az ütem, az érettségi fok és az ellenálló képesség különbözősége sem téveszthet meg senkit afelől, hogy Moszkva többé már nem örülhet csatlósgyűrűjének. Sem a nemzeti kommunista szelep, sem a sztálini veretű leplezetlen terrorhoz való visszatérés nem tudja többé a tegnapi rabszolgasorsba visszakényszeríteni a népi demokráciák 80 millió lakosát. Ugyanúgy, mint politikailag, gazdaságilag sem működnek jól azok a fogaskerekek, amelyekkel a keleti blokkot tömör egységbe próbálták összeszerkeszteni. Legkevésbé bízhat meg a Kreml a magyarországi tapasztalatok után kényszerszövetségesei katonai együttműködésében. Sok minden szól amellett, hogy Zsukov tábornagy és a varsói paktum főparancsnoka, Konyev marsall máris azzal foglalkozik, hogy kontókönyveikben egyelőre leírják az összes csatlós államok hadseregeit.
Ezeket írta a nyugatnémet hetilap, a Christ und Welt.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangjáról adtunk tájékoztatást.